Gazdaság

Földközeli zavar

/ 2004.08.05., csütörtök 08:23 /

Budapest kezére akarja játszani a szlovák földet a Magyar Koalíció Pártja (MKP) - vélik egyes szlovák politikusok, akik a legszívesebben kiebrudalnák a magyarokat a pozsonyi kormányból. A feszültség elsősorban a földművelésügyi tárca vezetőjénél, Simon Zsoltnál csapódik le. Ő lett az ottani - és részben a magyarországi - médiában leggyakrabban szereplő szlovák kormánytag. Mint lapunknak elmondta, ettől a "dicsőségtől" szívesen eltekintett volna.

A földügyről naponta tucatjával jelennek meg egymásnak is ellentmondó nyilatkozatok, teljes a zűrzavar. Ebben az ellenséges hangulatban lát-e esélyt arra, hogy a második világháború után kitelepítettek, akik jelenleg magyar állampolgárok, visszakapják szlovákiai földjeiket?

Azok a személyek, akik annak idején úgymond jogszerűen lettek kitelepítve, Magyarországon kárpótlást kaptak. Amennyire tudom, ilyen értelemben döntött a magyar Alkotmánybíróság is. Ilyen személy tehát Szlovákiában kárpótlási igénnyel nem élhet. Ám ha vannak szlovák felmenői, akik után örökölhet, és ez a tulajdon még rendezetlen, akkor örökösödési alapon visszaigényelheti a földet.

Szögezzük le: a kitelepítettek kárpótlása nem reális.

Így van. Ismétlem: csak örökséget lehet visszaigényelni. Mondok erre egy példát. Tegyük fel, hogy egy föld tulajdonjogát 1890-ben vagy 1905-ben bejegyezték a telekkönyvbe, s azóta nincs újabb bejegyzés. A föld tulajdonosa ma már nyilvánvalóan nem él, de lehetnek örökösei, akik magyar állampolgárok. Ők az örökösödési jog alapján élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy ezt a földtulajdont nevesítik. Persze, ha igazolni tudják, hogy valóban az ő örökségükről van szó.

A szlovák sajtó kórusban azzal érvel s hecceli a közvéleményt, és olyan értelemben nyilatkozott az ön egyik beosztottja is, hogy Szlovákiában csak szlovák állampolgár juthat földhöz, külföldi semmi esetre sem. Ez csupán ködösítés, nem?

Két dolog között kell különbséget tenni. Az egyik a tulajdonjog, a másik a kárpótlás. Ha valaki kárpótlással szeretne élni, ehhez valóban szlovák állampolgárságra és állandó itteni lakóhelyre van szükség. A tulajdonjog viszont nemzetiségtől, lakóhelytől, állampolgárságtól független, és ezt a szlovák alkotmány is garantálja. Tehát ebből a szempontból mindegy, hogy szlovák, magyar vagy amerikai állampolgár az illető.

Fotó: MTI
A visegrádi négyek agrárminiszterei (a cseh Jan Palas, Németh Imre, a lengyel Adam Tanski és a szlovák Simon Zsolt) közül mostanában a szlovák tárcavezető kerül a leggyakrabban kereszttűzbe

Mivel koalíciós partnerekről van szó, józan ésszel felfoghatatlannak, abszurdnak tűnik a szlovák közvéleményt jó ideje izgató titkosszolgálati botrány. A következőről van szó: a szlovák titkosszolgálat (SIS) szóvivője elmondta a sajtónak, hogy a mezőgazdasági tárcánál több esetben korrupciógyanús pénzelosztások voltak. Ön akkor azt válaszolta, hogy ezek az esetek nem az ön minisztersége alatt történtek, csak egyesek le akarják lejáratni, hogy ne igényelhessen nagyobb költségvetési támogatást.

Úgy gondolom, a szlovák titkosszolgálat már nem is olyan titkos, miután a főügyész kijelentette, hogy a mezőgazdasági tárca kapcsán nyilvánosságra hozott információkkal a SIS nem sértett törvényt. Ezért el kellene gondolkodni azon, hogyan működjön tovább a titkosszolgálat. Itt két héten keresztül napi huszonnégy órában a tárcát szapulta a sajtó, s érdekes módon a főügyészi nyilatkozat után egyszerre arról kezdtek cikkezni, hogy a korrupciógyanús ügyeket illetően nem is rólunk szól a legtöbb információ. Mi csak a harmadikak vagyunk a pénzügyminisztérium és a belügyi tárca után. Ezért gondolom, hogy ez egy politikai játék, és a költségvetéshez is lehet köze.

Mennyi az a költségvetési pénz, amennyiért érdemes ilyen titkosszolgálati játékba kezdeni?

Az agrártárcának 2,7 milliárd koronára van szüksége ahhoz, hogy el tudja érni azt, amit az uniós csatlakozási szerződés biztosít a mezőgazdaságnak, azaz a közvetlen kifizetések 60 százalékra történő kiegyenlítését. Azt látni kell, hogy tavaly pont a SIS volt az, amely a Dzurinda-féle csoportocskabotrány miatt 200 millióval kevesebbet kapott a költségvetésből, s ez a pénz a mezőgazdasági minisztériumé lett.

Jól tudom, hogy a pénzügyminisztérium javaslatában a jövő évre 60 helyett csak 40 százalékos kiegyenlítés szerepel?

Igen. Erre az évre 52,5 százalékot hagytak jóvá.

Tehát ez a 2,7 milliárd volt az affér ára?

Lehet, hogy nem csak a költségvetés miatt volt ez az egész. Talán le akarják járatni a minisztériumot meg engem is, mert ez ebben az időszakban valakinek nagyon jól jöhet.

Az az érzésem, hogy ön a költségvetés tervezetét kidolgozó pénzügyi tárcát gyanúsítja, amelyet Ivan Miklos vezet, s aki szorosan kötődik a kormányfőhöz. Jól gondolom?

Erre a kérdésre nem szívesen válaszolnék.

Az utóbbi hetekben a vajhiány is borzolta a kedélyeket. A média persze az agrártárcára mutogatott. Mi volt mögötte?

Ebben nem volt szerepe a politikának, csak az üzletpolitikának, hiszen a szlovákiai termelők és feldolgozók már tizenhét hónapja áron alul adták el termékeiket. Ezt tavaly és az idei év első négy hónapjában az agrártárca részben kompenzálta, de az uniós csatlakozás után erre már nincs mód. A határok megnyíltak, a termelők más piacok után néztek, ami Szlovákiában termékhiányt és drágulást okozott. Mára viszszaállt a normális helyzet.

Mekkora volt a kompenzáció?

Az év első négy hónapjában 100 millió koronával támogattuk a tejfölösleg kivitelét, és 150 milliót fordítottunk a hazai tejfeldolgozás megsegítésére, ami literenként körülbelül 1,20 koronát tett ki.

Egyes agrárszakértők szerint Magyarországon a korábbi 10 millióról a felére csökkent a sertésállomány. Szlovákiában is felment a sertéshús ára. Milyen most a helyzet?

Szlovákiában az elmúlt két évhez képest több mint kétharmadával csökkent az állomány. De látni kell azt is, hogy nálunk van három-négy olyan nagyüzem, amely évente ötvenezer sertést képes felnevelni. Ezek az utóbbi három évben épültek ki. A kistermelők helyén támadt űrt a nagyok töltötték ki.

Ez nem hozza hátrányos helyzetbe a családi gazdaságokat?

De igen, csakhogy a minisztérium nem szólhat bele abba, hogy mekkora legyen az az állomány, amellyel egy-egy vállalkozás foglalkozik. Különleges helyzet az itteni, mivel egy átlagos gazdaság 1500 hektáron gazdálkodik. Ilyen méretekben kell tehát gondolkodnia annak, aki sertéstenyésztésre adja a fejét.

Azért mindez valahol összefügg a magyarlakta déli járások elszegényedésével. A rendszerváltás előtt a Csallóköz volt Csehszlovákia gabonaraktára, kifejezetten gazdag vidéknek számított. Most az átlagosnál magasabb itt a munkanélküliség, amiben nemcsak az elmaradt ipartelepítés, hanem az agrárium is közrejátszik.

2002-ben, amikor az MKP megkapta az agrártárcát, egy hektár gabonaföldre évi 500 korona támogatás jutott. Az idén, az uniós támogatásoknak köszönhetően is, ez 4600 korona körül alakul.

Ha már az uniós támogatást említette, Magyarországgal összehasonlítva, Szlovákiában milyen a helyzet?

Nehéz a két országot összevetni, hiszen eltérő a mezőgazdaság szerkezete. Szlovákiában jobban megmaradt a vidéki jelleg. Az északi területeken extenzív termelés folyik, délen pedig, ahol jó termőföldek vannak, az intenzív gazdálkodás a jellemző. Minden ország a saját adottságaihoz igazodva próbálta a feltételeket is kialkudni Brüsszelben. Eltérő a kifizetések rendszere is, és még folytathatnám. Szlovákia például plusz kilencvenmillió eurót kapott a 2004-2006-os időszakra az extenzív termelésből eredő hátrányok kompenzálására. Egyedül a közvetlen kifizetések mértéke az, ami összehasonlítható. Az EU-tól 30 százalékot kap 2005-ben minden új tagállam, de a csatlakozási szerződés lehetővé teszi, hogy ezt az összeget a nemzeti kormányok a hazai költségvetésből maximum 60 százalék erejéig kiegészítsék. S ha a közvetlen kifizetés a kiegészítéssel együtt az egyik országban csak 40, a másikban pedig 60 százalékot ér majd el, akkor arra a kérdésre is válaszoltam, hogy hol vannak jobb helyzetben a gazdák.

Magyarországon már több mint tíz éve ugyanaz a játék folyik: a mindenkori ellenzék szerint a mezőgazdaság épp az összeomlás szélén van, a mindenkori kormány pedig tagadja ezt. Ön szerint hol tart most a szlovák mezőgazdaság?

Szerintem nálunk az okozta a legtöbb gondot, hogy évenként változtatták a támogatási alapelveket. Nem volt kiszámítható mezőgazdasági stratégia, nem lehetett hosszú távú termelésben gondolkodni. Azzal, hogy beléptünk az unióba, és egységesek lettek a játékszabályok, biztosítva van a hoszszabb távú stabilitás, erősödik a kiszámíthatóság. Ha gabonát termelek, és tudom, hogy az unió megszabta a minimálárat, az nekem biztonságérzetet ad. Ha van tejkvótám, tudom, hogy termelhetek, mert el tudom adni. Azt hiszem, a szlovák mezőgazdaságnak minden esélye megvan a talpra állásra és arra, hogy versenyképes legyen az EU-ban.

Magyarországon a szaktárca politikai államtitkára azt állítja, hogy 300 hektár alatt, úgymond, nincs élet. Mekkora Szlovákiában a családi gazdaságok átlagos üzemmérete?

Kétszázötven hektár, de vannak 10-20 hektáros - és jól menő - kisgazdaságok is. Ezek zöldség- vagy gyümölcstermesztésre szakosodtak. Én nem húznám meg 200 vagy 300 hektárnál a határt, mert ez attól függ, hogy mit termel az adott gazdaság. Ha a gazda olyan munkaigényes terméket állít elő, amelynek magas a piaci értéke, akkor meg tud belőle élni.

A kicsik nem jutnak nehezebben támogatáshoz?

A kicsik és a nagyok egyformán jutnak támogatáshoz.

A támogatásért pályázni kell, projektet kell kidolgozni. Meg tudják ezt tenni a kicsik? Nem okoz gondot például a magyar gazda számára az, hogy megfogalmazza, mit akar?

Ebből a szempontból nagyon magas a szlovák mezőgazdasági szakemberek tudásának színvonala. 2003 januárjában a SAPARD-program négyéves pénzügyi keretének még csak 5,8 százaléka volt leszerződve, az idén májusban pedig már 108 százaléka. Ha bő egy év alatt majdnem nulláról fel tudtunk menni száz százalékra, akkor a strukturális alapokból is tudunk majd meríteni. Már most annyi projekt futott be, hogy a 2004-es és a 2005-ös pénzügyi költségvetést teljes mértékben ki tudjuk meríteni.

Magyarországon slágertéma a földtulajdon védelme. Szlovákiában mi a helyzet?

Szlovákiában 2006-ig külföldi természetes személyek nem vehetnek földet, csak jogi személyek. Ez utóbbiak bármennyit vásárolhatnak, e téren nincs korlátozás. 2006 után már magánszemélyek is vásárolhatnak nálunk földet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.