Gazdaság

Indul a zöldhullám?

/ 2017.12.13., szerda 17:04 /

Bár az elektromos autók száma egyelőre lassan növekszik, a többszintű állami támogatás és az akkumulátortechnológia rohamos fejlődése hamarosan elhozhatja az áttörést.

„A kormány elkötelezett az e-mobilitás fejlesztése iránt, a tervek szerint 2020-ra Magyarországon mintegy 30 ezer elektromos jármű fog közlekedni” – jelentette ki az első, állami támogatással megvásárolt elektromos autó átadásán Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára. Fél évvel később, idén nyáron Orbán Viktor miniszterelnök már összesen 63 ezer elektromos meghajtású jármű képét vetítette előre az évtizedfordulóra – igaz, a tervek szerint ebből „mindössze” 54 ezer lesz majd személyautó. A Forsense idei felmérése szerint a megkérdezettek többsége üzemanyag szempontjából az e-autókat tartja a legjobb választásnak, és majdnem ugyanannyian számítanak arra, hogy 5–10 év múlva ez lesz a legelterjedtebb a magyar utakon, mint ahányan a benzines járművekre voksoltak.

Az elektromobilitást nagymértékben támogató állami programok és a társadalom mérhető lelkesedése ellenére idén nyárig összesen legfeljebb 1500 tisztán elektromos meghajtású autó állt forgalomba Magyarországon. Hogy az e-autók milyen hamar válhatnak a hagyományos üzeműek valós alternatívájává, az szakértők szerint a vásárlást ösztönző anyagi támogatások és szabályozási kedvezmények mellett számos olyan tényezőtől is függ, melyekre nem lehet közvetlen hatást gyakorolni.

Zöld a lámpa

Az elektromos járművek melletti állami elköteleződést mutatja, hogy a kormány komoly adókedvezményeket biztosít a zöld rendszámmal közlekedő autók, vagyis a tisztán elektromos és a külső töltésű hibrid személygépkocsik tulajdonosai számára (lásd következő cikkünket). Az üzemeltetéshez kötődő kedvezményeknél is fontosabb, hogy az állam már két éve – vissza nem térítendő – anyagi támogatást biztosít a vásárláshoz; a leendő tulajdonosok így az e-autó bruttó vételárának 21 százalékát, de legfeljebb 1,5 millió forintot „ajándékba kapnak” a kocsihoz. A program kerete kezdetben kétmilliárd forint volt, ám az összeget idén megtoldották további hárommilliárddal, mely így összesen 3500 autó beszerzését tenné olcsóbbá.

A kezdeményezés azonban minden jóindulat ellenére sem hozott átütő sikert. „Jelenleg, 2017 végén nagyjából a teljes keret hetedét használhatták fel, ami mintegy 400 támogatott autó megvásárlását jelenti. Nagyon fontos, hogy az állam az intézkedések révén üzenetet fogalmazott meg a fogyasztók felé, és ebben letette a voksát az elektromobilitás mellett, de az évtized végéig kitűzött, 30 vagy 50 ezres célok nem reálisak” – mondja Erdélyi Péter, a Magyar Gépjármű-importőrök Egyesületének társelnöke.

Ráléptek a gázra

Hasonló véleményt fogalmaz meg Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke is, aki szerint sok érdeklődő inkább igénybe sem veszi az állami ajándék pénzt, mert a pályázat olyan körülményes adminisztrációval jár, ami nem éri meg az erőfeszítést. „Érdemes lenne felülvizsgálni az elbírálási rendszert, mert a jelenlegi három–hat hónapos döntési idő sokakat elriaszt a támogatástól; két hét, maximum 30 nap lenne elfogadható” – mondja Gablini.

Az állami program számára azonban lendületet adhat, hogy idén augusztusban kibővítették a források igénybevételére jogosultak körét, és ennek köszönhetően jogi személyek – például cégek – öt helyett már 35 autóhoz is felvehetik a támogatást, míg a költségvetési intézményeknél teljesen eltörölték a felső határt. A kormány nem sokkal a bejelentés után kilátásba is helyezte 200 e-autó beszerzését, és a Belügyminisztérium is jelezte, hogy már tárgyalásokat folytat 300 elektromos jármű megvásárlásáról.

Kitörni a kertvárosból

Az e-autók széles körű elterjedéséhez a szakértők szerint a töltőhálózat nagyléptékű fejlesztése mellett a járművek hatótávolságának növelésére is szükség van. Az elektromos személygépkocsikat a viszonylag alacsony hatókörük miatt napjainkban elsősorban városi-kertvárosi közlekedésre ajánlják, így ahhoz, hogy a benzines vagy dízelautók valós alternatívájává válhassanak, még komoly műszaki fejlesztések kellenek. Jó hír, hogy ez a cél korántsem elérhetetlen, sőt a gyártók szinte napról napra közelebb kerülnek hozzá. „A szűk keresztmetszet az akkumulátor, hiszen ennek a kapacitása határozza meg a jármű üzemidejét. Idén még 200 kilométer az átlagos hatótáv, de a 2018-as modelleké már 300 fölött lesz, és ezzel párhuzamosan az áruk is fokozatosan csökken” – mutat rá Gablini Gábor.

A Gémosz elnöke szerint azt sem érdemes szem elől téveszteni, hogy bár az e-autók jelenleg még drágábbak, mint a hasonló kategóriájú hagyományos személygépkocsik, karbantartási és üzemeltetési költségeik nagyjából tizedét teszik ki a benzines vagy dízel járművekének. Mint mondja: „A tapasztalat azt mutatja, hogy az e-autók vásárlói rendkívül tudatosak; pontosan tisztában vannak vele, mekkora költséget takarítanak meg a járművel. Ez értékesítői szempontból kicsit meg is nehezítette az életünket, hiszen míg egy hagyományos autó vásárlásánál az emberek túlnyomórészt érzelmi alapon döntenek, addig azoknak, akik elektromos gépkocsit keresnek, sokszor kész tudományos értekezéseket kell előadnunk. De végeredményben ez a tudatosság mind az autóiparnak, mind a felhasználóknak csakis előnyére válik.”

* * *

Buszban jók vagyunk

A személygépkocsik mellett az elmúlt években az autóbuszgyártás területén is fontos versenyképességi szemponttá vált a környezetbarát járművek kifejlesztése és bevezetése. Magyarországon három társaság is foglalkozik elektromos buszok gyártásával. A Mabi-Bus Kft. által gyártott Modulók közül 20 tavaly tavasszal forgalomba is állt Budapesten, és napjainkban is közlekednek a Várnegyedben. Idén áprilisban nyitották meg a kínai BYD járműgyártó 6,2 milliárd forintos beruházással megépülő üzemét Komáromban, melyből szeptemberben gördült ki az első két villanybusz. A gyár a tervek szerint működésének csúcsán évi 400 járművet állít majd elő. Debrecenben az Inter Tan-Ker (ITK) idén év elején kezdte építeni gyártóközpontját, melyben 2018 második felétől indulhat meg a munka. A cégcsoport tervei szerint 2019-től az új centrumban sorozatgyártásban elektromos autóbuszok is készülhetnek. Az ITK-nak már van gyakorlata ezen a területen, ugyanis Debrecenben 2009-ben állt forgalomba egy elektromos midibuszmodell, melynek hajtásláncát teljes egészében az ITK fejlesztette ki.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.