Gazdaság

JOBB KÖZÉPEN?

/ 2006.03.02., csütörtök 13:50 /

Zsúfolt hónap lesz a március Széles Gábor számára: Vital néven új tévécsatornával bővíti médiabirodalmát, míg az Echo tévé a Fenyő-gyilkosság hátterét bemutató dokumentumfilm-sorozat sugárzásába kezd. Közben a visszavásárolt Ikarusbus Rt.-nél is folyik a munka, s hamarosan elkészül az Ikarus buszok legújabb prototípusa.



- Tavaly teljes erővel médiabirodalom építésébe fogott: ősszel megvette a Magyar Hírlapot, majd elindította az Echo tévét. Milyen tapasztalatokra tett szert az írott sajtó világában?

- Két évvel ezelőtt a baloldalnak még abszolút fölénye volt a napilapok terén, hiszen magáénak mondhatta a Népszavát és a Népszabadságot, sőt megkockáztatom, a Magyar Hírlap is a baloldalra húzott. Ezzel szemben a jobboldali politikai erők egyedül a Magyar Nemzeten keresztül juttathatták el mondanivalójukat híveiknek. Nyugat-Európában a napisajtó az elképzelt politikai középtől csak egy nagyon kis sugarú körben mozdul el jobbra, illetőleg balra. Az olvasók pedig elfogadják ezt, mivel az újságok - politikai irányultságuktól függetlenül - hiteles tájékoztatást adnak. Nálunk a Népszava és a Magyar Nemzet viszont csak a saját törzsközönségének játszik, kizárólag nekik szállít muníciót. Egy kétpártrendszerre épülő demokráciában ezt egyébként normálisnak tartom, mint ahogy azt is, hogy a két nagy politikai erő - bármelyik is kerüljön hatalomra - mindegyike rendelkezzen egy olyan napilappal, amely a saját szavazóbázisával teremti meg a közvetlen kapcsolatot. Szerintem ma az elképzelt középponthoz - igaz, balról - a Népszabadság áll a legközelebb. De amíg nincs meg az ellenpárja, nem érdeke, hogy a közép felé mozduljon el. Ezért tartanék fontosnak egy jobbról közelítő napilapot is.

- Ezek után nem nehéz kitalálni, milyen szerepet szán a Magyar Hírlapnak.

- Azt, hogy a középtől egy picit jobbra álljon. Ugyanakkor szeretném elkerülni, hogy az újság valamiféle jobboldali szócsővé váljon. Sem a mostani, sem a régi olvasóközönsége nem nézné ezt jó szemmel. Mi azokat az olvasókat akarjuk megszólítani, akik 1998 előtt még a Magyar Nemzetet olvasták, majd elpártoltak a laptól, s könnyen lehet, hogy most a Népszabadságot forgatják.

- A mostani szerkesztőgárda mennyire alkalmas a célkitűzések megvalósítására?

- Bár a szerkesztőség mindig azt hirdette magáról, hogy középen álló napilapot szeretne készíteni, a gyakorlatban nehéz megvalósítani ezt az elképzelést. Pedig egy nemzetiliberális újságnak kétségtelenül lenne helye a palettán. Amikor megvettem a Magyar Hírlapot, nem az volt a célom, hogy olyan károkat okozzak, mint az elefánt a porcelánboltban. Folyamatosan akarjuk középre húzni a lapot, nemzeti-liberális szemléletét erősíteni. Több poszton is személycseréket hajtottunk végre, s változtatni fogunk a lap struktúráján is. Például megerősítettük a gazdasági rovatot, és ez folyamatban van a belpolitikai rovatnál is. Törekvéseinket az olvasók is díjazzák: jelentősen nőtt az előfizetők tábora, és a standokon is megugrott a lapeladás. Akkor leszek nyugodt, ha naponta úgy érzem, hogy mind jobbról, mind balról hiteles tájékoztatást nyújt a Magyar Hírlap.

- Azért nyilván még messze van az újság a nullszaldótól.

- Egyáltalán nem. Tavaly a lap vesztesége 150 millió forint körül alakult. Erre az évre 50-60 milliós veszteséget tervezünk. Vannak olyan hónapok, amikor már nem kell készpénzt tenni a Hírlap mögé.

- A nemzeti-liberális felfogásba mennyire fér bele olyan karikatúrák közlése, amelyek miatt szinte mindennapossá váltak a tüntetések az iszlám világban?

- Mindenkitől elnézést kértünk, akiket vallásos érzületükben megsértettek ezek a rajzok. Jogos az igény az iszlám világ részéről, hogy ilyet nem szabad elkövetni. Inkorrekt dolog volt. Még egyszer nem fog előfordulni.

- Ez személyi konzekvenciák levonásához is vezetett az újságnál?

- Mivel már elnézést kértünk, ezzel le is zárhatjuk a témát.

- Akkor térjünk át az Echo tévére. A hírek szerint hamarosan műsorra tűzik a Fenyő-gyilkosság hátterét bemutató dokumentumfilmet, amire eddig egyik csatorna sem vállalkozott. Nem tart a következményektől?

- Jelenleg jogászokkal konzultálunk, hogy elkerüljük a kártérítési pereket.

- Mindent a nézettségért?

- Az első mérések szerint már most nagyon jók a nézettségre vonatkozó adataink. Hosszú időn keresztül ment a "károgás", hogy nem sikerül majd megállapodnunk a kábelszolgáltatókkal. Ma több mint egymillió háztartásban vagyunk jelen. Az AGB mérési adatai szerint az Echo tévét naponta több mint 130 ezren nézik legalább fél órán keresztül. Csak halkan jegyzem meg, hogy a régebbi tévécsatornák közül sem dicsekedhetnek sokan ilyen jó eredménnyel. Ebben az adatban nincsenek benne azok, akik egy nap alatt legalább kétszer kattintanak a csatornára. Hetente mintegy félmillióan térnek vissza az Echóhoz. Nézettségünk jelenleg három százalék körül alakul, s meggyőződésem, hogy egy-két hónapon belül a dokumentumfilmtől füg- getlenül is megközelítjük a négy százalékot. Az év végére 3-400 ezer nézőre számítunk.

- Hogyan fér meg egymás mellett mondjuk Szentmihályi Szabó Péter és Fiala János műsora?

- Mi olyan televíziót képzeltünk el, amelyben mind a bal-, mind a jobboldali médiaszemélyiségek együtt dolgozhatnak. A tévé esetében ugyanis egyes műsorok jobban kilenghetnek jobbra vagy balra. A műsorvezetők kisugárzása és az általuk behozott nézőbázis a fontos. Ezért ilyen széles a műsorvezetők köre. A lényeg, hogy megtaláljuk helyüket a műsorstruktúrában. Ezek a nagyon erős egyéniségű emberek szenvednek attól, ha nem megfelelő körülmények között kell műsort vezetniük.

- Friderikusz Sándor is megtalálhatta volna a helyét a tévénél? Valószínűleg ő is nagy nézettséget hozott volna az Echónak.

- Belefért volna a műsorba, vele viszont nem tárgyaltunk.

- S mikor startol új médiavállalkozása, a Vital tévé?

- Március 15-től indul, mert akkortól kerül föl a UPC directre. Ez egy magyar, lengyel és német nyelven sugárzó életmódmagazin lesz.

- Állítólag Schober Norbert már elfogadta a felkérést. Rajta kívül kik lesznek még a csatorna húzónevei?

- Amíg nem zárultak le a tárgyalások, addig nem szeretnék nyilatkozni erről.

- Az egyik napilapban ellentmondásos hírek láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy nemcsak az ön által visszavásárolt Ikarusbus Rt., hanem a változatlanul az Irisbus csoporthoz tartozó mátyásföldi Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. is gyárthat Ikarus nevet viselő buszokat. Kit illet a névhasználat?

- Azért van már annyi sajtós tapasztalatom, hogy minden további nélkül el tudjak képzelni olyan bértollnokokat, akik megbízásból írnak le hazugságokat. Az Irisbusszal egy hihetetlenül bonyolult, de rendkívül kimunkált szerződést kötöttünk, amelyben természetesen a márkanévre is kitértünk. Mi nemcsak a gyártási technológiát, hanem a márkanevet is megvettük. A távolsági buszokat előállító Egyedi Buszgyártó Kft.-t azonban nem vásároltuk meg. Az Irisbusnak feltételezhetően az a célja a kft.-vel, hogy továbbra is iskolabuszokat gyártson francia piacra. Csupán az volt a kérése, hogy a cég nevében az Ikarus szó benne maradhasson. A kft. egyik török társtulajdonosának ugyanis nehézségeket okozna a névváltozás.

- Egyesek szerint ingatlanspekuláció húzódhat az Ikarusbus visszavásárlása hátterében, mondván: Magyarországon egyébként sincs realitása a buszgyártásnak.

- Olcsó hazugságokra nem érdemes reagálni. Ha nem hinnék benne, hogy ismét sikerül felépíteni Magyarországon a buszgyártást, akkor nem vágtam volna bele. Egy cél lebeg a szemem előtt: minél gyorsabban haladjon az Ikarus buszok fejlesztése, majd gyártása. Mivel az Ikarusnak jó neve van a világban, elsősorban nem a magyar, hanem főként az orosz és a kínai piacra koncentrálunk, ahol összeszerelő üzemeket hozunk létre. Ennek érdekében hamarosan a két országba utazom. Pár héten belül be tudok számolni az eredményekről.

- Igényt tart-e állami támogatásra, hiszen egy hungarikumnak számító terméket éleszt újjá?

- Csak azokra az állami forrásokra számítunk, amelyek a magyar gazdaság expanzióját segítik elő külföldön. Reméljük, hogy a többi exportra termelő vállalathoz hasonlóan az Ikarusbust is támogatni fogja a Mehib. Ezenfelül semmi egyébre nem tartunk igényt.

- Márciusban már új prototípussal rukkol elő a vállalat. Ezek szerint régóta készült a visszavásárlásra.

- Több mint másfél éve.

- A buszgyártáson kívül később más is szóba jöhet?

- Egyelőre csak a buszgyártásra helyezzük a hangsúlyt, valamint arra, hogy a nemzetközi piacokon legalább részben visszaszerezzük a korábbi pozíciónkat.

- Mikor gördülhet le a futószalagról az első új Ikarus busz?

- Az év második felében. A szükséges nemzetközi engedélyek beszerzése után kezdődhet meg a gyártás. Iszonyatos versenyfutásban vagyunk az idővel, mivel Kínában és Oroszországban már jóval előrébb tartanak a gyáralapításra vonatkozó tárgyalások. Nehezen fogják megérteni, hogy legkorábban csak ősszel indulhat meg a termelés.

- Az Ikarusbus visszavétele a hírek szerint jó pár millió dollárjába került. Mekkora befektetésre van szükség ahhoz, hogy Kínában és Oroszországban is elindulhasson a gyártás?

- Külföldön nem mi leszünk az összeszereléssel foglalkozó cégek többségi tulajdonosai. Ehhez nem tudnánk megfelelő tőkekivitelt megvalósítani. Míg a két államban az összeszerelésre, Magyarországon egy megfelelő technológiai háttérrel rendelkező, középvállalkozói beszállítói kör és egy fejlesztési központ kialakítására koncentrálunk.

- A Népszabadságnak októberben úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha a politika jobban odafigyelne a véleményére. Ma már könnyen megoszthatja nézeteit a nagyközönséggel. A Fidesz a gazdasági konzultáció során mennyire kérte ki személyesen az ön véleményét?

- Semennyire. Csak annyit tudok ehhez hozzátenni, hogy no comment. Úgy érzem, most már meg kell várnom a választások eredményét, s majd csak utána mondom el mindazt, ami felgyülemlett bennem. Elsősorban azért szeretnék megszólalni, hogy az új kormány munkáját - összetételétől függetlenül - segíteni tudjam mindazzal a tapasztalattal, ami mögöttem, illetve a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségében felhalmozódott. Az elmúlt három parlamenti választásra visszatekintve azt mondhatom, hogy a baloldal általában jobban igényt tartott a véleményünkre, politikusai mindig örömmel jöttek el a rendezvényeinkre. A jobboldal valamilyen okból kifolyólag mintha távol tartotta volna magát tőlünk. Pedig egy pártpolitikusnak akár semleges, akár ellenséges környezetben is bátran képviselnie kell álláspontját.

- Egy új kormányban vállalna miniszterséget?

- Az én koromban? A látszat ellenére egyáltalán nem szeretem a közszereplést. Egy gazdasági tanácsadó testület vezetését viszont szívesen elvállalnám, ha az megfelelő jogosítványokkal lenne felruházva.

- A Fidesz a napokban új Széchenyi-tervet hirdetett, s az elképzelések szerint egy neves szakemberekből álló grémium döntene a gazdaságfejlesztési forrásokra beérkező pályázatok sorsa felett. Egy ilyen tisztséget elfogadna?

- Igen, amennyiben erre felkérést kapnék. A Fidesz felvetését egyébként jó gondolatnak tartom.

- S mivel kezdje az új kormány az intézkedéseit?

- Először is nagyon alapos helyzetfelmérést kellene végeznie. Ezt követően mindenféleképpen arra kell törekednie, hogy megnyerje a Nyugat jóindulatát.

- Miért? Elveszítettük?

- Elveszíthetjük. Főleg azon befektetőkét, akik Magyarországot finanszírozzák. A harmadik lépésben pedig olyan reális gazdasági programot kell kidolgozni, amely egy-két éven belül a lakosság körében is érezteti a hatását. Ez lesz a legnehezebb.

- Milyen megszorításokra gondol?

- Érdemes összevetni a két nagy párt programját. A Fideszé elsősorban azon alapul, hogy nem kellenek megszorítások, hanem a gazdaságot kell fölpörgetni adócsökkentéseken keresztül. Így talán elkerülhető lenne a megszorítás. Ezzel viszont az a probléma, hogy ennek legalább két-három év múlva lenne hatása. Az országnak azonban addig is valahogyan talpon kell maradnia. A szocialisták nem akarnak gyors növekedést, ők inkább lavírozó politikával jutnának előrébb. Szerintem a kettő ötvözésére lenne szükség. A programot pedig nem a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban kellene megvalósítani. Sajnos a közigazgatásban kevés olyan menedzser van, aki az egész államapparátust képes hatékonyan működtetni annak érdekében, hogy a lánc végén is végrehajtsák azt, amit az elején elhatároztak. Azon kellene gondolkodni, miként lehetne az elkövetkezendő két-három évet átvészelni úgy, hogy az ne jelentsen különösebb megterhelést a lakosságnak.

- Ezek szerint elhalasztaná az euró átvételét is?

- Nem tartom fontosnak az euró 2010-es átvételét, mivel e nélkül kevésbé fájdalmas kiigazításokat lehet végrehajtani a gazdaságban. Sokkal fontosabb lenne, hogy egyértelmű és valóban reális jelzéseket adjunk Brüsszelnek az euró tervezett bevezetésére vonatkozóan.

- Milyennek látja uniós csatlakozásunk közel két évét?

- Bár a csatlakozás elkerülhetetlen volt, egyelőre nem látszanak az eredményei. Mintha több lenne a hátránya, mint az előnye. Egy biztos: ezzel sokkal komolyabban kell foglalkozni a következő kormányzati ciklusban. A társadalmigazdasági csoportokat jobban be kell vonni a különböző fejlesztési tervek elkészítésébe, hogy az uniós forrásokat minél hatékonyabban tudjuk felhasználni. Az elmúlt négy évben a társadalom ilyen szempontból nem lett kellőképpen megmozgatva.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.