Gazdaság

Vetésforgó

, / 2013.09.18., szerda 17:37 /

Sorra veszik alapul a magyar földtörvényt a térségben, de eredeti filozófiájától eltérően a szlovákok és a románok a kisebb családi gazdaságok helyett a nagyobb birtokokat és a nagyüzemi gazdaságokat hoznák helyzetbe.

Nem titkoltan azzal a céllal szervezte meg augusztusban a visegrádi négyek agrárminisztereinek informális találkozóját Szlovákia, hogy a tagállamok a legmagasabb szinten egyeztessenek a földpiac uniós liberalizációja utáni szabályozásáról. A V4-ek elnökségét betöltő Magyarország küldöttsége kiemelt szerepet kapott a megbeszélésen, mivel a szlovákok szerint a júliusban elfogadott magyar földtörvény számos olyan megoldást tartalmaz, amely a visegrádi országok számára is példaértékű lehet. "Mindenkit az érdekelt leginkább, hogyan lehet felkészülni a piacnyitás utáni helyzetre, s megakadályozni, hogy külföldi vagy hazai befektetők az áremelkedésre spekulálva felvásárolják a legjobb termőterületeket" - nyilatkozta a fórumról lapunknak a találkozón a vidékfejlesztési tárcát képviselő Bitay Márton államtitkár. A szlovákokon és a lengyeleken kívül a románok, a litvánok és az észtek is elkérték a magyar földtörvény elfogadott változatát.

Kiforgatva másolják

Szlovákiában a döntéshozók versenyt futnak az idővel, mivel most tudatosul bennük: jövő májusban náluk is lejár a külföldiek földvásárlását tiltó uniós moratórium. Mivel addig már csak néhány hónap van hátra, nagy kérdés, ilyen rövid idő alatt el lehet-e készíteni egy részletes jogszabályt, s azt sikerül-e elfogadtatni a szlovák társadalommal és a parlamenttel. Északi szomszédunknál a lázas jogalkotási munka egyik kiindulópontja az Európa egyik legszigorúbb földtörvényének tartott, bár még Brüsszel jóváhagyására váró magyar jogszabály, de úgy tűnik: hiába. "Szlovákiában ugyanis jogi személyek is vásárolhatnak termőföldet, ezért nehéz nyomon követni, hogy a sok áttételen keresztül ki is egy adott terület valódi tulajdonosa. Ez pedig a birtokmaximumok meghatározásánál jelenthet problémát, ami viszont a magyar jogszabály egyik sarokpontja. Földtörvényünk a családi gazdaságoknak kedvez, ezért legfeljebb 300 hektár lehet egyetlen magánszemély tulajdonában, jogi személyek, cégek pedig nem vásárolhatnak földet, s csak maximum 1200 - bizonyos esetekben 1800 - hektáron gazdálkodhatnak az eddigi 2500 helyett. Mivel Szlovákiában eddig sem volt felső korlát, több ezer hektáros birtokok jöhettek létre, amelyek most ellenérdekeltek egy családi gazdaságokra összpontosító földtörvénnyel szemben" - véli Bitay. Miközben idehaza azzal vádolja az ellenzék a kormányt, hogy az új földtörvény a nagygazdák lobbijának hatására született, addig - a magyar minta eredeti filozófiájától eltérően - a kisebb családi gazdaságok helyett Szlovákia és Románia is a nagyobb birtokokra építené az agráriumát.

A piacnyitás további halasztására Románia esetében sincs lehetőség, az eltelt időben viszont bennfentesek szerint gyakorlatilag semmilyen törvény-előkészítő munka nem zajlott, az illetékesek csak januárban kapcsoltak "turbó fokozatba". A földvásárlást szabályozó törvény tervezetét a napokban bocsátották közvitára a román agrártárca honlapján. A négyoldalas dokumentum nem rejti véka alá, hogy a román hatóságok komolyan tartanak a földpiac lerohanásától, ezért szigorú szabályokkal próbálják megakadályozni a külföldiek nyakló nélküli tulajdonszerzését és a spekulációs célú földvásárlást. A román földtörvényhez a magyarországi adta az ihletet, bukaresti szakemberek gyakran utalnak is erre. A még "nyers" magyar mintát is "fű alatt" igyekeztek beszerezni, a román főváros minisztériumi berkeiből származó információink szerint székelyföldi, Hargita megyei szakembereket kértek fel a magyar jogszabály lefordítására és értelmezésére.


Magyar példa

A román törvénytervezet szerint a jövőben román állampolgár - éljen bármelyik uniós országban - magánszemélyként legfeljebb 100 hektárnyi mezőgazdasági területet birtokolhat. A vásárlónak pedig bizonyítania kell, hogy rendelkezik mezőgazdasági szaktudással, vagy legalább öt éven át végzett mezőgazdasági tevékenységet, esetleg a már meglévő területeit agrárcélokra használja. Ha a tulajdonos szeretne megválni a termőföldjétől, eladási szándékát be kell jelentenie az önkormányzatnál. Ki kell várnia a határidőket, tiszteletben tartva a törvényben rögzített elővásárlási jogokat. A többlépcsős listán az első a társtulajdonos magánszemély, a második a földszomszéd, majd a területet haszonbérben használó gazda következik. Utánuk a fiatal, 40 év alatti gazdálkodók élveznek elsőbbséget. A határidők leteltével az állam is élhet elővásárlási jogával, s csak ha nem tart igényt a területre, akkor lehet eladni a földet listán nem szereplő vevőnek. Az országhatár 10 km-es körzetében fekvő területek adásvételéhez azonban a román honvédelmi minisztérium engedélyét kell kérni.

Az előírások betartását a Földpiackezelő és -szabályozó Hatóság ellenőrzi és felügyeli majd. Ez a szerv a nagyobb birtokok kialakulását segítheti elő azáltal, hogy kisebb parcellákat, de nagyobb területeket is felvásárolhat, melyeket összevonva aztán eladhat. A 100 hektárnál nagyobb termőfölddel rendelkező magánszemélyek vagy eladnak területeikből, vagy vállalkozáshoz kell társulniuk. A román földtörvény tervezetében a magyar példa a magánszemélyek esetében előírt felső hektárhatár alkalmazásában és az elővásárlási sorrendben érhető tetten, valamint minél több szűrőhatóság beépítésében.

A készülő jogszabály csak a magánszemélyek földadásvételének jogi kereteit szabályozza, miközben Románia 14 millió hektáros, mezőgazdasági megművelésre alkalmas területéből becslések szerint 7-800 ezer hektár - 1,5 milliárd euró értékben - máris külföldi kézben van. (Ezzel Románia az ötödik a külföldi kézben élő földterületek nagyságát tekintve Európában.) Ők romániai bejegyzésű cégek résztulajdonosaiként váltak földtulajdonossá, gyakran úgy, hogy a céget felszámolták, a terület pedig átment a cégtulajdonosok birtokába. Mivel a vállalkozások földvásárlási jogosítványainak megváltoztatása nincs napirenden Romániában, így a magyar agrárvállalkozások előtt is szabad a pálya.

Az Evenimentul Zilei napilap szerint Romániában a legnagyobb földterületeken gazdálkodó cégek és személyek top 10-es listáján nincsenek magyarok. Az első két helyen magánszemélyek találhatók, mindkettő román (55, illetve 48 ezer hektárral), a harmadik a libanoni Jihad El Khalil (43 ezer hektárral), az ötödik a holland Kuipers Lijckle (27 ezer hektárral), a hetedik Andreas Bardeau osztrák gróf (21 ezer hektárral), a kilencedik a portugál Carlos és Jorge Martins (15 ezer hektárral). Azt nem tudni, hogy a Romániában földszerző magyarországiak esetleg milyen cégek mögé bújva vethették meg lábukat Erdélyben.


Lengyel modell

A jelekből ítélve nem kell attól tartani, hogy a magyar gazdák éppúgy kiszorulnának a térség földpiacáról, mint ahogy talán az osztrákokat sikerül majd távol tartani a magyar földtől. De nem fog-e versenyhátrányt okozni a családi gazdaságokon alapuló magyar agrárium számára, ha a környező országokban latifundiumokra és hatékony nagyüzemekre építik a mezőgazdaságot? Bitay Márton szerint a nagybirtokok létét értelmetlen megkérdőjelezni, csak a mezőgazdaságban betöltött optimális arányukon érdemes vitatkozni: "A magyar kormány 20 százalékban tartja egészségesnek a nagybirtokok, s 80 százalékban a családi gazdaságok jelenlétét a földhasználók piacán. Az agrártermelésben a haszonszerzésen kívül ugyanis más tényezőket, például a falvak népességmegtartó erejének megőrzését is figyelembe kell venni. Versenyképesség szempontjából pedig érdemes megnézni a lengyel mezőgazdaságot, amely ugyancsak a családi modellre épül. A lengyel mezőgazdaság mégsem nevezhető versenyképtelennek."

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.