heti-valasz.hu/vilag/kiderult-miert-franciaorszag-lett-a-terror-fo-celpontja-119604

http://heti-valasz.hu/vilag/kiderult-miert-franciaorszag-lett-a-terror-fo-celpontja-119604

A bajor huszárvágás

/ 2018.06.25., hétfő 11:00 /
A bajor huszárvágás

Németországban nem kormányválság van, hanem rendszerválság.

Nem az a kérdés, ki a kancellár és ki a belügyminisztere, hanem az: mi legyen az országban. Angela Merkel más államszerkezetben politizál, mint Emmanuel Macron vagy nagy ellentéte, Orbán Viktor. Magyar szemszögből nem könnyű megérteni, hogy Berlinben nem egy váratlanul kirobbant válságról van szó, hanem a fekete-piros nagykoalíció létének alapjairól. Horst Seehofer CSU-elnök és egykori bajor miniszterelnök azért lépett be belügyminiszterként Merkel negyedik kormányába, hogy ezt a válságot kirobbantsa és a migrációs politika irányváltását keresztülvigye.

Merkel, a CDU elnöke már két éve sejtette, hogy így alakul, ezért törekedett még a múlt választási ciklusában arra, hogy a migránsbarát zöldekkel köthessen kormányszövetséget. De nem járt szerencsével. Mostani koalíciós partnere, az SPD viszont e vonatkozásban nem nagy támasz a kancellár számára, mert a szociáldemokrata tábor igen megosztott a Willkommenskulturra nézve. A baloldali elit migránsbarát, a klasszikus szocdemek viszont megelégelték a kiadások és a veszélyek látható és még inkább vélt növekedését. Ezért sem foglalt az SPD elnöksége azonnal állást a kancellár mellett, amikor Seehofer nyíltan Merkel politikai irányelvei ellen fordult.

A mostani vita tárgyánál meghatározóbb a kereteket adó négy tétel. Az első: a kancellár alkotmányos joga a politikai irányvonal meghatározására gyakorlatilag csak a külpolitikára terjed ki, az alkotmány a 16 tartomány számára messzemenő jogokat biztosít. Ezért áll Seehofer oldalán az új bajor miniszterelnök, Markus Söder, akinek álláspontját nemcsak az októberi tartományi választások határozzák meg, hanem az is, hogy Bajorországnak „külhatárai” vannak Ausztriával és Csehországgal, ahonnan migránsok jöhetnek.

A második: 1947 óta a CDU és a CSU között elvi és stílusbeli különbségek mutatkoznak, annak ellenére, hogy már 1949-ben és aztán 1976-ban a két párt úgyszólván örök uniót kötött és a Bundestagban közös frakciót alkot. Szerződéses kötelességük volt együtt kormányra lépni és együtt kormányból kilépni, ami persze kölcsönös zsarolhatóságot jelent.

A harmadik: Merkel és Seehofer 2003 óta kibékíthetetlen ellenfelek. Az ambiciózus CDU-elnök asszony ideológiailag maga alá akarta gyűrni a szociálisan érzékenyebb CSU-t, aminek egyedül Seehofer állt ellen, és ezért tisztségeivel fizetett. De két év múlva visszazsarolta magát Merkel kormányába, kitéve magát a kancellár általi megszégyenítéseknek. 2008-ban azután – mint a bajor haza megmentője – Münchenbe vonult el a kormány élére. A migránsválság első napjától kezdve ellentmondott Merkel irányelveinek és kétségbe vonta a „Wir schaffen das!”-t, vagyis a híres kijelentést arról, hogy „Megcsináljuk!”. A kancellár elégedetten nézte, hogy a baloldali és liberális sajtó Seehofert ugyanúgy gúnyolta, mint akkoriban Orbánt.

A negyedik: Merkel se a CDU-t nem tudta a régi választási sikereihez visszavezetni, se az európai egyesülést ellenző AfD feltörését megakadályozni, de még fékezni sem. A baloldali és félbaloldali pártok viszont 8 és 18 százalék között mozognak, de együttkormányzásra képtelenek. Ebből Merkel arra következtethet, hogy senki sem alkothat kormányt a CDU és őellene. Közben azonban a CDU arra a következtetésre is juthat, mindegy, melyik politikusa tölti be a kancellári posztot, így alkalom nyílhat a generációváltásra.

Orbán ambivalens érzésekkel nézheti barátja, Seehofer huszárvágását, mert Magyarország is a biztonságos országok közé tartozik, amelyekből Seehofer ezentúl egyetlen regisztrált bevándorlót sem akar átvenni. (2017-ben 1281-en kaptak védett státuszt. – A szerk.) Merkel gúnyosan várhatja, ebből mi következik. Még az is kiderülhet: megint berlini szereposztásról volt szó, színházat játszanak a német nép és az európai kormányok előtt, ezzel a módszerrel Németország régóta sikeresen érvényesíti nemzeti érdekeit.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.