valasz.hu/vilag/a-balkanig-jutott-hamis-papirokkal-egy-feltetelezett-iszlamista-127378

http://valasz.hu/vilag/a-balkanig-jutott-hamis-papirokkal-egy-feltetelezett-iszlamista-127378

„A fejünk fölött akarnak dönteni”

/ 2017.08.16., szerda 17:34 /

Ostobaság az EU elképzelése, hogy a vitás kérdéseket a visegrádi országok számára kifizetendő támogatások csorbításával rendezné – állítja Lubomír Zaorálek. A cseh külügyminiszter nem zárja ki, hogy az EU kettészakad.

– A visegrádi csoport megnyerheti a migránsáradattal kapcsolatos háborút az Európai Unióval szemben?

– Nem nevezném az Európai Unióval folytatott vitánkat háborúnak, az viszont zavar, hogy az ügyben eddig nem született megállapodás. Olyan megoldást kell találnunk, amely mindkét fél érveit figyelembe veszi. Úgy látom, az EU-n belül a kompromisszumok keresése problematikus. Brüsszel is együtt akarja tartani a 27 tagú európai családot, ehhez viszont az együttműködési és kommunikációs lehetőségeket másként kell kezelni. A V4-ek nem ellentétet akarnak szítani az EU-n belül, hanem a problémák megoldásának lehetőségeit kutatják. Az nem megoldás, hogy a hibát mindig a másik félben keressük.

– Kompromisszumra viszont nincs lehetőség. Magyarország közölte: ellenőrzött keretek között háborús övezetből érkező menekülteket hajlandó befogadni. Brüsszel ezt elutasította, és ragaszkodik a kötelező menekültkvóta végrehajtásához.

– A kötelező kvótarendszer bevezetéséről valóban nincs kompromisszum. Az a véleményünk, hogy minden országnak meg kell adni a lehetőséget: maga döntse el, befogad-e menekülteket. Nem helyeslem, hogy Brüsszelben határozzák meg, hogy az Európába érkező migránsok tömegéből az egyes uniós tagországok népességük arányában automatikusan fogadjanak be migránsokat. Készek vagyunk együttműködni, de nem tudjuk vállalni, hogy valaki ránk erőltesse a betelepítést. Ha el kellene fogadnunk a kényszerbetelepítésről szóló brüsszeli döntést, akkor ez nagy problémát okozna az unión belül. A Brexit kapcsán az EU külügyminiszterei megállapították, hogy a brit kilépés az ott élők válasza volt a külföldi munkavállalók okozta gondokra. A Brexit tanulsága, hogy kompromisszum nélkül nincs megoldás. A kompromisszumkészséget pedig el kellene sajátítani az EU-ban.

– Ön azt állította egy márciusi interjújában, hogy fennáll az unió szétesésének lehetősége. Most viszont már nem annyira sarkított a véleménye. Végül is mi az álláspontja?

– Ugyanaz, mint ami akkor volt. Többször is felhívtam a figyelmet, hogy az unióban fennáll a szakadás veszélye, az észak–déli szembenállás vagy a kelet–nyugati ellentét miatt. Tény viszont, hogy az utóbbiban mélyebb problémák húzódnak meg, mint az előbbiben, mert a 2008-as gazdasági válság kitörése óta leállt a konvergencia folyamata (az új tagállamok gazdasági felzárkóztatása - a szerk.). A keleti és a nyugati államok között még mindig nagy az életszínvonalbeli különbség, ami érthetően feszültséget okoz. Ezt a migránsválság tovább élezi.

– Említett interjújában kritizálta, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök telefonjában nincsenek benne a kelet-európai vezetők telefonszámai, az uniós politikus csak a régi tagországok állam- és kormányfőinek elérhetőségeit tartja számon. Ezzel a fejlett országokra koncentráló gondolkodásra utalt?

– Igen, mert ez azt jelenti, hogy Brüsszelben nem azoktól várják a problémák megoldását, akiket azok közvetlenül érintenek. Ilyen a migránsválság is, melyben a fejünk fölött akarnak dönteni. Amikor Juncker Prágában járt, szóvá is tettem, hogy ez zavar, és ezen változtatni kell. Csehországból úgy látjuk, az EU széttöredezése reális forgatókönyv, mert egyes tagállamok szembekerültek egymással. Aggasztanak azok a folyamatok, amelyek akadályozhatják, veszélyeztethetik vagy lehetetlenné teszik az unióegységét. Ha nem sikerül a fenti ellentéteket kezelnünk, akkor mindennek súlyos következményei lesznek.

– Ön a V4-eket az unión belül önálló hatalmi tényezőnek tekinti?

– Nem. A V4-eknek nem az feladatuk, hogy az EU-ban a faltörő kos szerepét játsszák. A csoport működésében a legnagyobb hozzáadott érték, hogy kifelé azt üzenjük: közös tapasztalatokra építve képesek vagyunk együttműködni, és erre alapozva közös álláspontot kialakítani. Ugyanakkor nem mindenben azonos a véleményünk. Ha valamelyik kérdésben eltérőek az álláspontok, akkor sem esünk egymás torkának, tiszteletben tartjuk a másik fél megközelítését is. A közös kommunikálás még nem jelenti azt, hogy ezt önállótestületként tesszük.

– Mindennek némileg ellentmond Václav Klaus volt cseh államfő kijelentése, aki szerint a csoporton belül erősek a véleménykülönbségek, és Csehország a visegrádiak leggyengébb láncszeme. Prága erős hittel kötelezte el magát a V4-ek iránt?

– Maradjunk annyiban, hogy Václav Klaus csak egy volt politikus. Ezért nyilatkozatának nem tulajdonítok túlzott jelentőséget. Nem újdonság, hogy a V4-en belül eddig is sok kérdés nyitva maradt. Ha fenn tudjuk tartani kompromisszumképességünket, akkor a dolgok továbbra is működni fognak. Nem kételkedem abban, hogy ez a módszer segít összetartani a csoportot. Ha viszont ezt a mechanizmust nem tudjuk működtetni, akkor annak mindannyian kárát látjuk. Elutasítom azt az állítást, hogy Csehország a leggyengébb láncszem. Csehország számára a visegrádi csoport kezdetektől fogva nagy segítség.

– Viszont éppen önök kezdeményezték a slavkovi háromszög (S3) létrehozását Szlovákiával és Ausztriával. Kiugrási kísérlet volt ez a visegrádi csoportból, csak a migránsválság közbeszólt? Prága azért választotta a visegrádiakat, mert Ausztriával szemben a másik három tagállam bevándorlásellenes álláspontot foglalt el?

– A két tömörülést nem lehet összehasonlítani. Két és fél éve a cseh–osztrák kapcsolatok nagyon gyengék voltak, a politikai viszonyt pedig elégtelennek minősíteném. Ezért javasoltam, hogy a három ország a közlekedés, az energetika és az egymással határos régiók területén a közös gondokat együtt oldja meg. Az S3 működési területe csak az említett három témára terjed ki, és nem érinti a politika szféráját. A V4-ek együttműködése viszont túlmutat a gazdasági kérdéseken, és kiterjed a politikai egyeztetésre is. Ha az S3 feladatkörét, célkitűzéseit nézzük, akkor ez sokkal alacsonyabb szinten van, mint a V4-ek kooperációja.

– Viszont Christian Kern osztrák kancellár szerint megosztottság érzékelhető a V4-ek körében: az egyik oldalon Csehország és Szlovákia, a másikon az illiberális Lengyelország és Magyarország áll. Valóban van repedés a V4-eken belül?

– Ausztriában októberben előre hozott parlamenti választások lesznek. Ilyenkor mindig nehéz időszakot élünk át. Majd ha lecsillapodnak az indulatok, le kell ülnünk tárgyalni. Az említett interjúban olyan mondatok is elhangzottak, amelyek a kohéziós alapokat is érintették.

– Kern szerint szükség esetén szankciókat kell bevezetni, mert nem maradhat következmények nélkül, ha egy tagállam nem tesz eleget a jogállamisággal kapcsolatos kötelességeinek.

– Az uniós támogatások csökkentése szerencsétlen ötlet. Ostobaságnak tartom azt a lehetőséget, hogy Brüsszel a vitás kérdéseket egyik vagy másik visegrádi országgal a kohéziós alapokból valókifizetések megkurtításával próbálná megoldani. Ha az EU azt szeretné, hogy a 27 ország összetartozzon, akkor az elképzelés kivitelezhetetlen.

– Orbán Viktor a külpolitika köré igyekszik csoportosítani a V4 magyar elnökség programját. Budapesten járt Abdel-Fattah el-Sziszi egyiptomi elnök, valamint Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő. Mindkét látogatásra meghívót kaptak a V4-országok miniszterelnökei. Úgy néz ki, hogy a V4-ek az EU-n belül egységes, Brüsszel főáramlatától eltérő önálló külpolitikát kezdtek el folytatni. Ez azt jelenti, hogy a V4-ek szintet léptek?

– Nem gondolom, hogy a V4-ek külpolitikája ne volna összhangban Brüsszel elképzeléseivel. Ha azt nézzük, hogy miről tárgyaltunk Netanjahuval – biztonsági kérdésekről, tudományos fejlesztésekről, gazdasági kapcsolatokról –, csupa olyan témáról, amely nem ellentétes az EU politikájával. Tavaly decemberben Kairóban a V4-ek külügyminiszterei találkoztak Sameh Sukrival, az arab ország diplomáciájának vezetőjével, és arról egyeztettünk, miként lehetne a helyzetet Líbiában konszolidálni, és ezzel megállítani a menekültáradatot. Mindez szerintem egybeesik az uniós érdekekkel is.

– Csakhogy sem az egyiptomi elnök, sem az izraeli kormányfő nem Brüsszelben, hanem Budapesten tárgyalt. Kairóba sem az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ment a líbiai helyzetről egyeztetni.

– Abban igaza van, hogy az EU-n belül folynak viták az Izraellel valókapcsolatok mikéntjéről, és az is igaz, hogy egyes tagállamok kritikusabban közelítik meg Izraelt. Ez az uniós hozzáállás vonatkozik Egyiptomra is. Mindennek ellenére nem érzem úgy, hogy a V4-ek az EU háta mögött cselekedtek volna. Uniós közegben is beszélünk a két országot érintő ügyekről. Nyílt dolog, hogy a V4-ek mindkét országgal a kapcsolatok erősítését akarják, emiatt nem állítanám, hogy ez más vagy önállóbb külpolitika lenne, mint amit az unió képvisel.

Lubomír Zaorálek, az „új ember”
Lubomír Zaorálek a legnagyobb kormánypárt, a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) alelnöke, a baloldal erős embere. A párt júniusi kongresszusán hagyták jóvá, hogy Zaorálek vezesse a szociáldemokratákat az októberi képviselőházi választások kampányában. Bohuslav Sobotka jelenlegi cseh kormányfő a ČSSD csökkenő népszerűsége miatt mondott le pártelnöki tisztségéről. Így elméletileg az sem kizárt, hogy a cseh diplomácia mostani vezetője lesz ősztől a prágai kormány feje. Ennek realitása attól függ, hogy a választásokig sikerül-e a ČSSD-nek nagyobb népszerűségre szert tenni. A közvélemény-kutatások szerint a ČSSD csak a negyedik helyen áll, a szavazatok 10 százalékával. A közelgő választások legnagyobb favoritja az Andrej Babiš üzletember által vezetett ANO (Igen) mozgalom, amelynek támogatottsága tartósan 30 százalék felett van. Prágában rendszerint koalíciós kormány alakul, így bármelyik párt is győz az októberi választáson, partnerek után kell néznie.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.