A jelenség neve: FICO

/ 2007.02.01., csütörtök 16:11 /

Szlovákiát a NATO és az EU gyakorlatilag elszigetelte. Robert Fico kormányfő pedig gyakran a két nemzetközi szervezet ellenére külpolitizál. Eközben a pozsonyi koalíció belpolitikai népszerűsége korábban nem tapasztalt méreteket öltött.

Egy találós kérdés: hány olyan EU-ország van, ahol a kormánypártok közül egyik sem tagja egyetlen európai parlamenti frakciónak sem? A válasz: egyedül Szlovákia van ilyen abszurd helyzetben. A hárompárti szlovák koalíció fő erejét alkotó Smer-Sociálna demokracia (Irány-Szociáldemokrácia) tagságát az EP szocialista frakciója a múlt ősszel tíz hónapra felfüggesztette, mert Robert Fico az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) bevette a kormányba. A meciari Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom- Néppárt (HZDS-LS) éveken át sikertelenül lobbizott azért, hogy bekerülhessen az Európai Néppártba, ezért Meciarék az idén már a liberálisokat próbálták megkörnyékezni hasonló kérelemmel. Brüsszeli források szerint ott sem tapasztaltak fogadókészséget a vezér és a HZDS múltbeli politizálása miatt. A hírhedt Ján Slota vezette SNSnek pedig nincs képviselője az Európai Parlamentben.

Az EU-ban hivatalosan senki sem mondta ki, de a szlovák kormányt gyakorlatilag kiközösítették. A kapcsolatok - érthetően - egyedül Csehországgal nevezhetők töretlennek. Egyes megfigyelők ennek a kiközösítésnek tudják be Fico mind gyakoribb külpolitikai baklövéseit, mondván: tudatos koncepcióról van szó, a szlovák kormányfő így akar bosszút állni az EU-n - ha a Nyugatnak nem kell, másfelé fordul. A terjedelmes listáról említsük csak a legkirívóbb eseteket, amelyek felháborodást keltettek a szlovák demokratikus közvéleményben, s amelyekre mindkét brüsszeli központban odafigyeltek. Fico tavaly még a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként Fehéroroszországban Lukasenkóékkal barátkozott. Január elején nagy felháborodást keltett azzal, hogy személyesen megjelent a kubai nagykövetség fogadásán, amelyet a kubai forradalom évfordulója alkalmából rendeztek. Érdekességként említsük meg: pártelnöki irodájának falán még mindig Che Guevara portréja lóg. Alvezérei pedig a kormányfő védelmében azt magyarázgatták a televízióban, hogy Castro egy demokratikusan megválasztott államfő, Kuba szociális rendszere pedig irigylésre méltó.

Amikor pedig a kormányszóvivő nemrégiben hivatalosan bejelentette, hogy Fico Líbiába készül Moamer Kadhafihoz meg Venezuelába Hugo Chávezhez, az ellenzéki pártvezérek megijedtek, hogy az ország külpolitikai irányának megváltoztatásáról van szó, és nyílt levelet intéztek a kormányfőhöz. Arra a kérdésre, hogy Fico Líbiában felveti-e a halálra ítélt bolgár ápolónők ügyét, a szóvivő azt mondta, nem, ez nincs napirenden. Később hivatalos közleményt adtak ki arról, mégis felveti a bolgár ügyet, mire Kadhafi elnapoltatta a látogatást. Ján Kubis külügyminisztertől pedig megkérdezték, elmegy-e Venezuelába, aki azt válaszolta, nem és nem is ajánlja ezt a látogatást. Korábbi szavaival ellentétben Kubis legutóbb már azt mondta, a venezuelai utat nem is tervezték. Valószínűleg a szóvivő lesz a bűnbak. A napokban a külügyi tárca pozitívan fogadta az amerikai radarállomás csehországi telepítésének tervét, nem sokkal később pedig Fico közölte: ő nem engedné be Szlovákiába az amerikai radarokat.

Ma már Fico-jelenségről beszélhetünk: bármit tesz, a népszerűsége folyamatosan nő. Kampányában elképesztő szociális ígéreteket tett, kilátásba helyezve a jobboldali Dzurindakormány reformjainak felszámolását, de mindebből semmit sem teljesített - nem lett milliomosadó, és maradt az egykulcsos adórendszer is. Az örökké koalíciós válsággal küszködő Dzurinda-kormánytól kiváló helyzetben lévő gazdaságot örökölt, így egy kicsit osztogathat is. Arra egyelőre nagyon vigyáz, nehogy a gazdaság menetét fékező törvényeket hozzon, ezért elemzők az idei évre is nyolc százalék körüli GDP-növekedést jósolnak. És Brüsszel szerint Szlovákiának jó esélye van az euró 2009-es bevezetésére.

A kórházi napidíj (50 korona) meg a vizitdíj (20 korona) eltörlése rendkívül népszerű volt, de ezek nem olyan összegek, amelyek megterhelnék a költségvetést. Árregulációval fenyegeti az áramszolgáltatókat és sok egyébbel a nyugati tőkéjű cégeket, mondván, nem engedi, hogy kizsákmányolják a szlovák kisembert. Ehhez a tömegek tapsolnak, függetlenül attól, hogy a populista nyilatkozatokból lesz-e valami. Jól kommunikál tehát a kisember nyelvén, akit az már nem érdekel, milyen óriási és elvtelen tisztogatást hajtott végre a közszférában. Egy jó példa arra, amiért a szlovákok többsége még jobban szereti. A parlament elfogadta azt a törvényt, amely szerint februártól a televíziós reklámok nem lehetnek hangosabbak magánál az adásnál, vagyis a szendergő polgárnak nem kell a távkapcsoló után kapkodnia, amikor a reklámok megszakítják valamelyik műsort.

Olcsó, 20 meg 50 koronán vett népszerűség ez, de népszerűség. És még eltart egy ideig, hiszen az ellenzék, a jobboldal nincs sehol, a választási vereség óta nem tudta összeszedni magát.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.