A szebb és nyitottabb világra esküdtek fel, ma zaklatási botrányokban fuldokolnak

/ 2017.11.20., hétfő 13:15 /

A digitális forradalom kovácsai, az internet, a közösségi médiumok pionírjai eredetileg csupa nemes célt tűztek maguk elé: jobbá, szebbé, nyitottabbá, emberibbé tenni a világot. De ma már sokan mondják, hogy jobban tennék, ha a Szilíciumvölgy-szerte először önmagukba néznének, és ott kezdenék a változást. Mit akarnak ezek, ha a saját házuk táján sem tudnak rendet tartani? – teszik fel a kérdést sokan. Egyre több panasz van a startup cégekre, egyre több pert indítanak ellenük: „kirekesztő fiúk klubjáról”, orgiákról, szexpartikról, a nők megalázásáról, diszkriminációról beszélnek.

Ezzel a jelenséggel foglalkozik a CNN új, Divided We Code (Megosztva kódolunk/programozunk) című dokumentumfilm-sorozata. (Előzetes fent!)

A San Franciscó-i székhelyű UploadVR nevű virtuális valósággal foglalkozó startup női munkatársai arról beszéltek, hogy egy-egy parti után nekik kellett a férfi alsóneműket a földről felszedni, kimosni, ők takarították el a használt óvszereket. A cégnél külön bár és szexszoba állt a dolgozók rendelkezésére. A férfiak nyíltan beszéltek arról, hogy munkatársnőik milyen fokon izgatják őket szexuálisan. Az alapító-vezérigazgatók, a 26 éves Taylor Freeman és Will Wilson körlevélben hívták fel a figyelmet egy ázsiai pénzgyűjtő túrára, ahol valójában „szamuráj lányokat” akartak hajkurászni. A vezetők nem is tagadták valódi céljaikat; inkább azt hangsúlyozták, hogy hatalmas energia halmozódik fel a cégnél, ezt „időnként le kell vezetni”.

Az UploadVR nincs egyedül. Korábban a taxis világcégnél, az Ubernel tört ki hatalmas botrány, aminek következtében le kellett mondania az alapító Travis Kalanicknek. A rossz munkahelyi légkört, az alfahím-mentalitást, a diszkriminációt, a szexuális zaklatásokat egy volt mérnökük, Susan Fowler tárta fel. Azt is jelezte, hogy ha valaki panaszkodni mert, azt áthelyezték, vagy rossz munkájára hivatkozva elbocsátották.

De tiltakoztak a munkatársnők a Google, az Apple, a Twitter, az Oracle, a Tesla cégeknél is. Nemcsak zaklatásról beszéltek, hanem arról is, hogy nem veszik őket komolyan, munkájukat nem értékelik, igyekeznek háttérbe szorítani őket szakmai téren is.  

Sokak szerint a Szilícium-völgy alapvető problémája az úgynevezett „bro kultúra” (a brother = fiútestvér szóból), vagyis az olyan világ, ami a fiatal férfiakat favorizálja mindenki mással szemben. Nemcsak a nők kirekesztéséről van szó, hanem életkori diszkriminációról is. Harminc fölött már nem szívesen látnak maguk között senkit sem. Még hogy egy negyvenéves matuzsálemet felvegyenek! A startupok lényegében a kollégiumok partiéletét viszik tovább. A cégvezetők munkatársaikat többnyire barátaik, egyetemi társaik közül verbuválják. Velük meg tudják értetni magukat, úgy érzik, rájuk számíthatnak. A nők vagy „öregek” pedig csak zavarják őket.

Fiatal férfiakat favorizál a Szilícium-völgy

„A bro vezető általában fiatalember, akinek kevés munkahelyi tapasztalata van, de jóképű, arrogáns, kicsit erkölcstelen. Ahelyett, hogy a befektetők arra kényszerítenék őket, hogy tapasztalt munkatársakkal vegyék magukat körül, rájuk hagyják a döntéseket. A bro vezető azt teszi, amit egy éretlen fiatalember csinál, ha jól megfizetik, és rajongók veszik körül: felépít egy kultúrát, ami a túlköltekezésen és a partizáson alapul, ahol a rossz viselkedést nemcsak, hogy tolerálják, hanem bátorítják is” – írja a New York Times

„Van egy hasonló gondolkodású, hasonló küllemű, elszigetelt csoport, amelynek tagjai hirtelen óriási kiváltságokat, lehetőségeket és vagyont kapnak. Nemsokára úgy érzik, hogy a törvények felett állnak” – írja a Guardian.

A megalázott munkatársak nem tudnak hol panaszt tenni, mert a startupoknál nincs hagyományos vállalati struktúra, ahol a jogokat számon lehetne kérni. Az UploadVR vezetői ezt úgy magyarázták, hogy ők innovatívak, „unortodox” módon dolgoznak.

A Facebook is kezelhetetlen, arrogáns fiúk gyülekezeteként kezdte, ahogy többek között az Oscar-díjas Közösségi háló című filmben is láthattuk, de Mark Zuckerberg professzionális fordulatának és a kiváló közgazdász, Sheryl Sandberg ügyvezető igazgatóságának hála át tudott alakulni sikeres a nagyvállalattá.

Bár a Google munkatársnői is felemelték szavukat a méltatlan bánásmód miatt, idén nyáron a cég látványosan kiállt mellettük, amikor elbocsátotta azt a munkatársat, aki szerint a nők biológiai okokból kerülnek hátrányos helyzetbe a csúcstechnológiában. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.