A terror üzbég arca

/ 2017.11.08., szerda 15:20 /

Három éve az Iszlám Állam oldalán harcoló külföldiek legnagyobb csoportja a muszlim üzbégeké volt, sajátos ellenhatásaként a brutális iszlámellenes taskenti rezsimnek. A múlt heti New York-i merénylő viszont már Amerikában radikalizálódott.

A New York-i rendőrség lapzártánkkor azt jelentette, hogy a nyolc halálos áldozatot követelő múlt heti gázolásos terrortámadás elkövetője magányos farkas volt. Ez tényszerűen igaz, de a gyilkos, a 29 éves üzbég Szajfullo Szajpov ügye mégsem elszigetelt. Üzbegisztán, ez a Magyarországnál ötször nagyobb és több mint harmincmilliós, muszlim közép-ázsiai ország mára az egyik legfontosabb terroristakibocsátó állam lett. Jelentős utánpótlással látja el a Közel-Keletről egyre inkább kiszoruló Iszlám Államot, mint ahogy ez a New York-i esetnél is történt. A legelszántabb bűnözőkről beszélünk: Szajpov olyannyira radikalizálódott, hogy miután a rendőrök megsebesítették és kórházba szállították, kórtermében az Iszlám Állam zászlaját szerette volna kitűzni.

Az üzbég elkövetők már évek óta a nemzetközi terrorizmus meghatározó személyiségeivé váltak. Csak az utóbbi másfél év fekete krónikájának adatait nézve, tavaly júniusban két üzbég férfi öngyilkos robbantásos merényletet követett el az isztambuli repülőtéren, megölve 42 embert. Idén szilveszter éjszakáján ugyancsak a török nagyvárosban egy Mikulásnak álcázott terrorista egy éjszakai bárban 39 embert ölt meg géppisztollyal. Áprilisban egy Kirgíziából származó, üzbég nemzetiségű terrorista Szentpéterváron egy metrószerelvényt robbantott fel, 15 embert gyilkolva meg. Szintén áprilisban Stockholmban egy üzbég támadó kocsijával a járókelők közé hajtott, és négy embert halálra gázolt. Egy üzbég csoport tagjait 2015-ben Brooklynban azért vették őrizetbe, mert anyagilag támogatták az Iszlám Államot, meg akarták ölni Barack Obama amerikai elnököt, és robbantásokat terveztek New Yorkban.

Örökös elnök

A The Atlantic amerikai elemzőmagazin szerint Üzbegisztán azért vált „terrorista-exportáló” állammá, mert odahaza még a hétköznapi muszlim hitélet normális gyakorlása is lehetetlen. A vallásellenesség és az elnyomógépezet csírájában fojt el minden békés muszlim szervezkedést. A Transparency International és a Freedom House szerint Üzbegisztán a világon az ötödik legkorruptabb állam, a szabadságjogokat tekintve pedig az utolsó helyen áll. Legális ellenzék nincs az országban, a sajtó állami ellenőrzés alatt van, a parlament csak névlegesen működik.

Üzbegisztán a Szovjetunió szétesése után, 1991-ben nyerte el függetlenségét. Az ország élére a tavaly elhunyt Iszlam Karimov került, aki a helyi kommunista párt utolsó főtitkára volt, de a sarló és kalapács porba hullása után is az állam élén maradt. Karimov a posztszovjet zsarnokok mintapéldánya lett, aki tavalyi haláláig egy kisebb könyvtárnyira rúgó vallásellenes elnöki rendeletet hozott. A hitéletet elnyomó törvények sokaságát szavaztatta meg a taskenti parlamenttel, és a középkori abszolút monarchiákra jellemző elnyomógépezetet hozott létre.

Megalakította például a Muzulmánok Lelki Igazgatása (Muftiate) elnevezésű állami hivatalt, amelynek feladata, hogy ellenőrzése alatt tartsa a hívőket. Üzbegisztánban csak azok az imámok gyakorolhatják hivatásukat, akikről a titkosrendőrség megállapította, hogy nem rendszerkritikusak. A mecsetekben elhangzó beszédeket az imámoknak előzetesen be kell mutatniuk a Muftiatének. Az évenkénti mekkai zarándoklaton csak a 45 évnél idősebb férfiak vehetnek részt – a fiatok fogékonyabbak a külföldi radikalizmusra –, számukat a rezsim egy-egy zarándoklat alkalmával hétezer főben korlátozza, ezért hosszú a sorban állás. Egy férfi arról panaszkodott a Fórum 18 norvég emberjogi szervezetnek, hogy rá csak akkor kerülne sor, ha 205 éves koráig élne.

A bűnmegelőzési törvény lehetőséget ad a hatóságoknak, hogy mindenfajta törvényes felhatalmazás nélkül behatoljanak bármilyen szervezet irodájába, vagy lakásokban házkutatásokat tartsanak, mobiltelefonokat és számítógépeket foglaljanak le, könyveket kobozzanak el. A mecseteken kívül ugyanis még otthon sem lehet olvasni semmilyen, még az Üzbegisztánban kiadott vallási irodalmat sem. Az ilyesmi ugyanis azt feltételezi, hogy illegális vallási szemináriumot tartanak, mindezért 15-20 év börtön járhat.

Jönnek a szélsőségesek

Karimov a szovjetrendszer bukása után azzal szembesült, hogy az iszlám politikai konkurenciát jelent. Vallási alapon működő pártok is alakultak, befolyásos civil szervezetek jöttek létre. Az elnök 1992-ben új alkotmányt fogadtatott el, betiltatta az összes ellenzéki pártot, népszavazással 2000-ig kiterjesztette elnöki ciklusát, majd újraválasztatta magát. A diktatúra kiépítése azonban nem ment zökkenőmentesen. A ’90-es évek elején radikális muszlim csoportok merényleteket követtek el Taskentben, majd az évtized végén megalakult az Üzbég Iszlám Mozgalom (IMU), amely külföldi szélsőséges csoportosulások, elsősorban az akkor létrejött al-Kaida és Hamasz terrorszervezetek befolyása alá került.

Az IMU 1998-ban Üzbegisztán keleti régiójában rendezkedett be, Karimov ezért a térségben rendkívüli állapotot hirdetett, és bevetette rendkívül erős hadseregét. Az iszlamista felkelést leverték, bár Üzbegisztánban az IMU-t máig nem tudták felszámolni. Az IMU az autokratikus rendszert döntené meg, és helyére iszlamista államot hozna létre.

Az elnök a szélsőségesek elleni küzdelemre hivatkozva tovább préselte a muszlim hívőket és mindenfajta ellenzékinek vélt szervezetet. A szélsőséges iszlamisták külföldre menekültek, elsősorban a Közel-Keletre, s csatlakoztak az Iszlám Államhoz. 2014-ben a nemzetközi terrorszervezet oldalán fegyvert fogó külföldiek legnagyobb csoportja az üzbég volt: 1500-an harcoltak a terrorszervezetben. Az IMU még ugyanebben az évben hűséget esküdött az Iszlám Államnak.

„Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba viszont nem a szélsőséges iszlám hívei vándoroltak ki, hanem azok az egyszerű emberek, akik otthon nem tudták vallásukat gyakorolni. Ők nem hazájukban, hanem külföldön radikalizálódtak” – állítja Alekszander Knyazev kazahsztáni Közép-Ázsia-szakértő. Ezek az üzbégek azért fordítottak hátat hazájuknak, hogy hitük szerint éljenek, de új hazájuk csalódást okozott nekik. Azt tapasztalták, hogy külföldön a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodást várják el tőlük. „Folyamatosan küzdenek az asszimilációs nyomás ellen” – állítja Erica Marat amerikai Közép-Ázsia-kutató. Pedig Szajfullo Szajpovnak először tetszett az amerikai élet. Otthon egy lerobbant, szűk lakásban élt szüleivel Taskent külvárosában. Ohióban viszont kényelmes otthonhoz jutott, élvezte a szolgáltatások magas színvonalát és nem kellett rettegnie, hogy hite miatt letartóztatják vagy zaklatják. Azt tervezte, hogy beiratkozik valamelyik iszlámmal foglalkozó oktatási intézménybe. A 2010 óta az Egyesült Államokban élő Szajpov azonban egyre magányosabbnak érezte magát: régi közegéből kiszakadt, az új pedig nem fogadta be. Ez az út torkollott a New York-i öldöklésbe.

Amerika félrenéz

Ráadásul az üzbég bevándorlóknak azt kellett tapasztalniuk - és ez különösen az Egyesült Államokra érvényes –, hogy ha a nyugati hatalmak érdekei úgy kívánják, szövetségesi viszonyt létesítenek Üzbegisztánnal. Ez pedig újabb csalódást okozott nekik.

Washington 2004-ben felfüggesztette az Üzbegisztánnak szánt katonai támogatást, mert a rendőrség Andijan városában letartóztatott 23 helyi üzletembert, mondván, támogatják az IMU-t. Később a rendőri akció elleni tiltakozásul kirobbant 4000 fős tüntetésen becslések szerint a katonaság 1500 embert lőtt agyon. Az amerikai segélyprogramok aztán 2011-ben újraindultak, miután az afgán–pakisztáni határon amerikai katonák tévedésből lelőttek 24 pakisztáni határőrt. Iszlámábád válaszul megtiltotta, hogy az amerikai fegyveres erők Pakisztánon keresztül juttassanak utánpótlást Afganisztánban harcoló csapataiknak.

Az Afganisztánnal határos Üzbegisztán viszont kiváló lehetőségnek kínálkozott a pakisztáni utánpótlási vonal helyettesítésére. „Nem lehetett másként dönteni” – kommentálta a helyzetet a The New York Times. Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter az addigi emberjogi aggályokat félretéve gyorsan Taskentbe utazott. Az ottani amerikai nagykövetségen találkozni akart a helyi emberjogi szervezetek tagjaival, mármint azokkal, akik éppen akkor nem voltak börtönben. A találkozóra az aktivisták egy része nem ment el, mert féltek a megtorlástól. Viszont Karimov azt mondta Clintonnak, hogy demokratizálni akarja az országot, mert ezt szeretné gyerekeinek és unokáinak örökül hagyni. Clinton pedig úgy tett, mint aki mindezt elhiszi. Természetesen semmi nem változott. Washington azóta nem is nagyon firtatja az üzbég jogsértéseket, katonai együttműködése Taskenttel folyamatos.

Karimovnak Moszkvával is jó volt a viszonya. Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki maga is a saját muszlim szélsőségeseivel küzd, örült, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben Karimovban szövetségesére talált. Az üzbég államfő 2014 elején, amikor az IMU már az Iszlám Állam vazallusává vált, pánikba esett. Karimov Moszkvába utazott, hogy támogatást kérjen az orosz elnöktől. Szocsi akkor készült a téli olimpia megrendezésére, s Putyinnak a játékok „terrormentes” megtartása épp elég fejtörést okozott, így csak egy jó tanáccsal látta el Karimovot: tartsd a határaidon kívül a terroristákat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.