AGYRÉM-KOALÍCIÓ

/ 2005.12.01., csütörtök 13:45 /

Érdektelenség és nacionalizmus. E két szóval lehet a legtömörebben jellemezni a múlt szombati megyei választásokat Szlovákiában. Az érdektelenséget a negatív rekordnak számító 18 százalékos részvétel bizonyítja. Nyitra megyében pedig a nacionalizmus győzött, bármennyire próbálták a pártvezérek - a kormányfővel az élen - utólag szépítgetni a dolgot.

Szlovákiában nyolc megye élére másodszor választhattak elnököt, illetve parlamentet. A megyefőnöki posztokat 62-en pályázták meg, az összesen 412 képviselői helyért pedig 2821-en indultak. A 2001-ben elfogadott megyei választási törvény szerint a parlamenti voksolás egyfordulós, a megyefőnököt viszont két fordulóban választják meg. Ennek oka bevallottan az volt, hogy ha valahol magyar képviselő végezne az élen, a második fordulóban a szlovákok összefoghassanak ellene. Ez négy évvel ezelőtt így is történt, Nyitra megyében Fehér Miklós, Nagyszombat megyében pedig Kvarda József helyett választották meg a második fordulóban inkább a Meciar-féle HZDS jelöltjét a Magyar Koalíció Pártja (MKP) álszent koalíciós partnereinek segítségével.

A múlt szombaton egyetlen megyében sem sikerült elnököt választani, senki sem szerezte meg az abszolút többséget; a második fordulót december 10-én tartják. Egyedül Nyitrán jutott tovább a második helyen Szigeti László oktatási államtitkár. Mivel minimális esélye sincs a győzelemre, sokan valószínűnek tartják, hogy az MKP visszalépteti őt a harmadik helyen végző jelölt javára - attól függően, milyen politikai üzletet tud kötni. Lapzártáig erről nem született döntés.

Az alacsony részvétel rányomta a bélyegét az MKP számára is kedvezőtlen, országos viszonylatban jelentős visszaesésként értékelhető eredményre. A távolmaradás elsődleges oka nem a rossz időjárás volt. Az emberek a lábukkal mondtak véleményt a koalíciós politikáról, a permanens kormányválságról. Sokkal többet tudnak az országos politikáról vagy a helyi önkormányzatról, viszont nincsenek tisztában vele, milyen jelentős felhatalmazásokat kaptak a megyék, amelyek lényegében az állami költségvetés egyharmadával gazdálkodnak. A megyei önkormányzatok tevékenységéről többnyire csak a botrányok kapcsán lehetett hallani - a négy év alatt a hatalom mellett a korrupciót is sikerült decentralizálni. És végül: egészen elképesztő, a politikában jártasabbak számára is értelmezhetetlen megyei választási koalíciók jöttek létre, ezért az emberek elbizonytalanodtak.

Az MKP öt megyében volt érdekelt, Pozsonyt leszámítva mindenütt önállóan indult. Pozsony megyében - ahol a magyarok aránya csak 4,7 százalék - az MKP-nak eddig hat képviselője volt, és ezentúl sem számíthat nagyobb érdekérvényesítésre. Kassán az 57 képviselői helyből 13-at szerzett az eddigi 18 helyett. Besztercebányán is jelentős az MKP térvesztése, az eddigi 15 helyett csak 8 mandátuma lesz. Ehhez a megyéhez három magyarlakta járást csatoltak: Losoncot, Nagykürtöst és Rimaszombatot. Nagyszombat megyében javított az MKP, az eddigi 14 helyett 15 képviselője lesz a 40 fős parlamentben.

Nyitra megyéről, ahol 28 százalékos volt a választási részvétel, külön kell szólni, az ott történtek általános érvényű tapasztalatokkal szolgálhatnak a magyarok számára. Hogy mennyire érzékeny kérdésről van szó, azt bizonyítja: a választásokat követő politikai elemzések, vitaműsorok fele ezzel az egy megyével foglalkozott. Négy éve, a megyerendszer kialakításakor az MKP a 12-es felosztást szorgalmazta - amely figyelembe vette volna a természetes régiók határait -, benne a hat legerősebb déli magyar járásból álló Komárom megyével. Ezt az MKP koalíciós partnerei sem támogatták, s a parlament a nyolcmegyés változatot fogadta el. A magyarok ki akartak lépni a kormányból, s csak uniós nyomásnak engedve tettek le róla. A nyolcmegyés változat az észak-déli felosztási elvet követi: a déli magyar járásokat hozzácsapták a nagyobb északi szlovák járásokhoz úgy, hogy a magyar lakosság aránya sehol se érhesse el a 30 százalékot. Az említett hat magyar járás közül Dunaszerdahelyt és Galántát Nagyszombat megyébe, Komáromot, Érsekújvárt, Vágsellyét és Lévát pedig Nyitra megyébe sorolták.

És jött 2001 végén a hideg zuhany. Nyitra megye lakosságának csak 27,6 százaléka magyar, de az 52 fős megyei parlamentben 31 helyet az MKP szerzett meg! A magyar választók akkor kitettek magukért. Négy éven keresztül folyt a szlovák-magyar háborúskodás. Azzal vádolták a magyarokat, hogy a magyar települések fejlesztésére sokkal több pénzt szavaznak meg, mint a szlovákokéra, hogy Nyitrán a kisebbség elnyomja a többséget, és így tovább. Ezért az idén megalakították a nagy szlovák koalíciót, az első megfogalmazások szerint a magyarok ellen. Később egyesek annyit finomítottak rajta, hogy az MKP ellen, legújabban pedig a szlovák érdekek védelmét emlegetik.

A nagy szlovák koalíciót két kormánypárt, két ellenzéki és egy parlamenten kívüli párt alkotja. Név szerint: a Dzurinda kormányfő vezette SDKÚ, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Meciar-féle HZDS, a populista-nacionalista Robert Fico vezette Smer és a hírhedt Ján Slota-féle, szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt.

Nos, ennek a koalíciónak most sikerült megvernie az MKP-t, amely elvesztette abszolút többségét, az eddigi 31 helyett csak 17 képviselőt küldhet a megyei parlamentbe. Politológusok már régebben figyelmeztettek az ilyen agyrém-koalíciók veszélyeire, amikor a pártprogramok senkit sem érdekelnek, s csupán az a cél, hogy a többségi nemzet legyőzze a kisebbséget. Dzurinda kormányfő első televíziós nyilatkozatában semmi kivetnivalót nem talált ebben a koalícióban, szerinte nem mond ellent a demokratikus, polgári társadalom elveinek.

Nyitrán a vereség nagyobb, mint amire az MKP számított. Az okokat még elemezni kell. Tény, az MKP-sok is több hibát követtek el, előfordult, hogy erőből, esetenként talán arrogánsan is politizáltak. Hoztak olyan döntéseket, amelyeket a közvélemény - a magyarokat is beleértve - nem fogadott el. Ezeket a hibákat a szlovák média felnagyította, melegen tartotta, s a szlovák lakosság körében sikerült magyarellenes hisztériát keltenie. Voltak olyan szlovák települések, ahol negyvenszázalékos volt a választási részvétel, azzal a jelszóval, most megmutatják a magyaroknak.

A megyei választások tanulságai a következő hónapok politikai eseményeit is befolyásolják. Egyelőre még csak a kérdéseket lehet megfogalmazni. Milyen hatással lesz a megyei politizálás az országosra, ezen belül a kormánykoalícióra? Jövőre, a parlamenti választásokon alkalmazzák-e majd a Nyitrán most kipróbált magyarellenes módszereket? Igazuk lesz-e azoknak, akik úgy vélik, amióta az ország tagja az uniónak és a NATO-nak, a szlovák pártoknak már nincs szükségük a magyarokra? És persze az MKP-nak is önvizsgálatot kell tartania, országos, megyei és helyi szinten egyaránt.



FEJEK HULLHATNAK

A Heti Válasz kérésére Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője úgy értékeli a történteket, hogy nem lehet egyértelműen vereségről beszélni.

- Kassán most kevesebb képviselőnk lesz, de ott négy éve koalícióban indultunk, most pedig egyedül, ezért jobb eredményre nem is számíthattunk. Nagyszombatban kedvező fordulat történt, kormányzati pozícióba kerültünk, hiszen előzetes megállapodást kötöttünk a szintén 15 mandátumot szerző jobboldali koalícióval. Ugyanakkor tény, hogy ott vesztettünk, ahol nagyon jó pozícióink voltak. Besztercebánya és Nyitra fájdalmas vereség.

- Lesznek-e személyi konzekvenciák? Nem hullanak fejek legalább megyei vagy helyi szinten?

- Semmi sem zárható ki. Az például abszurdum, hogy Léván egyetlen helyet sem tudtunk szerezni, s több ilyen eset is van. Rossz volt a kampányunk, esetenként rossz jelölteket állítottunk. Az alacsony részvétel azt jelenti, mi sem tudtuk megszólítani az embereket, nem a gondjaikkal törődtünk.

- És Nyitra?

- A szlovák nagykoalíció ellenére sokkal jobb eredményt is elérhettünk volna, ha jobban felkészülünk ellenük. Ebből le kell vonni a tanulságot, nem mindig másokban keresni a hibát. Nyitrára a parlamenti választások főpróbájaként kell tekintenünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.