Anglia a vádlottak padján

/ 2001.04.20., péntek 07:40 /

A pontosan két hónapja Nagy-Britanniában kitört száj- és körömfájásjárványnak most már több százezer lemészárolt és elégetett tenyészállat az áldozata Európa négy országában, s a megrázkódtatás hullámai átterjedtek a politikai életre is, egyelőre megjósolni sem lehet a következményeket.

Brüsszeli tudósítás

Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei nemrég soron kívüli értekezleten foglalkoztak a járvánnyal. Nem hoztak új intézkedéseket, de a tehetetlen ingerültség megnyilvánulásai kiszivárogtak az ülésteremből. Az EU egyik kis országának, Belgiumnak a földművelésügyi minisztere kemény hangon követelte brit kollégájától, hogy lépjenek fel erélyesebben, nehogy a járvány Franciaország, Írország és Hollandia után átterjedjen az EU további országára is. "Nem lehet fél lábbal Európában lenni, fél lábbal meg kinn" - leckéztette Angliát Jaak Gabriels. Valószínűleg azért nem mérsékelte magát, mert más országok miniszterei korábban már szemébe vágták Londonnak, hogy illene bocsánatot kérnie minden partnerétől ezért az Európában évtizedek óta nem látott járványért.

A politikusok türelme azért is fogytán, mert még ki sem lábaltak a horribilis összegekbe kerülő másik bajból, a szivacsos agyvelősorvadásnak (BSE) az egész nyugat-európai marhatenyésztést megrendítő hatásából, amikor itt az újabb csapás. Ráadásul ez is a szarvasmarha-ágazatot fenyegeti, de rajta kívül minden más hasított patájú tenyészállatot, tehát a sertéseket, juhokat, kecskéket is.

Egy holland faluban a gazdák nem bírták elviselni, hogy néhány beteg sertés miatt két kilométeres sugarú körben mintegy 70 ezer állatot kell a hatósági rendelet szerint kiirtani, és fellázadtak. Kikergették a faluból a hatósági állatorvosokat, torlaszokat emeltek a bevezető utakon - végül rendőri erővel, vízágyúkkal kellett meghátrálásra kényszeríteni őket. Tizenhat falubelit egy napra őrizetbe is vettek. A lázongás jelei másutt is éledeznek a járvány terjedése miatt bevezetett drákói rendszabályok ellen.

Nagy-Britanniában Tony Blair miniszterelnök a járvány miatt elhalasztotta a május 3-ra tervezett parlamenti választásokat - pedig ekkor remélte újabb négy évre meghosszabbítani munkáspárti kormányának hatalmas alsóházi többségét a politikai mélyponton levő és tanácstalan konzervatív ellenzékkel szemben. Ki tudja, hogy a következő időpontra nem fordul-e meg a politikai széljárás, s talán éppen a járvány kellemetlenségeinek hatására.

A száj- és körömfájás politikai kihatásai ma még nem mérhetők fel teljességükben, a gazdaságiak már jobban kirajzolódnak. Mivel ez a vírusbetegség nem pusztítja el ugyan az állatokat, de roppant ragályos, kórokozója a levegőn át terjed, mint az influenzáé, és annyiféle törzse is van, mint az influenzának, gyakorlatilag nincs ellene biztosan ható védőoltás. Ennek híján a szakemberek általában ma sem látnak jobb megoldást, mint leállítani a tenyészállatok szállítását, karanténba helyezni azokat a gazdaságokat, ahova a fertőzés már eljutott, és két kilométer sugarú körben leölni és elhamvasztani minden hasított patájú háziállatot. Ezek az intézkedések ma Nyugat-Európa jó részén szinte elszigetelték a mezőgazdasági övezeteket az ország többi részétől.

A négy országban szünetelnek az állatvásárok, piacok, de még a lóversenyek is. Lezártak nemzeti parkokat, erdőket, kirándulóösvényeket. A Hollandiával szomszédos Belgium is bezárta a határához közel fekvő vadasparkokat a kirándulók elől, nehogy véletlenül a vadon élő állatokra is átterjesszék a kórt.

Az EU költségvetésének a járvány eddig mintegy 250 millió eurójába került, ami szinte eltörpül a kergemarhakór leküzdésének súlyosabb tétele mellett. Franciaországban gyors, erélyes fellépéssel csírájában elfojtották a járványt, Hollandia és Írország is megúszhatja kisebb-nagyobb áldozatokkal. Nagy-Britannia viszont, ahol két hónapja futótűzként terjed a járvány, már a vidéki turizmusban is tetemes veszteségeket könyvel el. Reális kilátás, hogy sok állattenyésztő gazdaság nem tud majd talpra állni a veszteségekből, és tovább zsugorodik a brit mezőgazdaság, amely egyébként századok óta nem biztosítja a szigetország népességének élelmiszer-ellátását. Az átlagos gazdaság évi jövedelme nem több 7500 dollárnál, így a termelők jó része régóta melléktevékenységekkel - szobakiadás, lovagoltatás, vadászat - kénytelen kiegészíteni jövedelmét, és a fiatalok már alig folytatják apáik keserves megélhetést nyújtó mesterségét. Sok angol megfigyelő arra számít, hogy a mostani száj- és körömfájásjárvány újabb nagy lökést ad a brit mezőgazdaság eltűnéséhez: a szántók és legelők helyén szabadidőparkok, golfpályák lesznek, és újra erdők, tele vaddal, mint Robin Hood idejében.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.