valasz.hu/vilag/eljott-az-ideje-hogy-a-tudomanyos-kozosseg-maga-vegye-kezebe-a-kutatas-vedelmet-es-fejlodeset-35753?orderby=csokkeno&numPerpage=20&hozzaszolas_oldal=5

http://valasz.hu/vilag/eljott-az-ideje-hogy-a-tudomanyos-kozosseg-maga-vegye-kezebe-a-kutatas-vedelmet-es-fejlodeset-35753?orderby=csokkeno&numPerpage=20&hozzaszolas_oldal=5

Az albánok nagy tervei

/ 2001.08.17., péntek 07:39 /

Hosszas tárgyalások után végre áttörés következett be a macedóniai szlávok és albánok között. A vezető pártok mindkét oldalon egyezségre jutottak az ország rendőrségének reformja ügyében, vagyis növelik az ott szolgálatot tejesítő albánok számát. Előzőleg már megállapodás született arról is, hogy az albán nyelvet hivatalosnak fogadják el azokon a településeken, ahol az albán lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot, és a parlamentben is fel lehet majd szólalni albánul. A megegyezés tető alá hozásában nagy szerepe volt Javier Solanának, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottjának.

Fotó: Reuters

Az albánok Macedónia lakosságának körülbelül egyharmadát alkotják. Helyzetük összehasonlíthatatlanul jobb, mint társaiké volt a Jugoszláviához tartozó Koszovóban. Annak ellenére, hogy az albánok szerették volna - most részben ezt el is érték - intézményessé tenni helyzetüket, előzőleg sem volt részük olyan elnyomásban és kiszolgáltatottságban, mint koszovói honfitársaiknak. A gyengén felszerelt macedón hadseregnek két albán nemzetiségű tábornoka van, a rendőrség és a közigazgatás különböző posztjain is sok albán található.

A jelenlegi harcokat az albán fegyveresek robbantották ki hat hónappal ezelőtt. Várható volt, hogy a délszláv válság előbb vagy utóbb eléri az addig a béke szigeteként nyilvántartott Macedóniát is.

A szláv-albán ellentétnek történelmi gyökerei vannak, de ez még kevés lett volna ahhoz, hogy kirobbanjon a fegyveres harc. A jelenlegi probléma gyökereit a négy délszláv háborút lezáró különböző egyezményekben kell keresni. Az egykori titoista Jugoszlávia szláv nemzetei külön-külön kivívták függetlenségüket vagy nagyfokú önnállóságukat úgy, hogy az egykori államalakulat területén lévő egyéb nemzetiségek jószerével semmi hasonlóhoz nem jutottak. Talán a legjellemzőbb példa, hogy a boszniai szerbek elérték, hogy saját államalakulatuk, köztársaságuk legyen Bosznia területén belül. A szlovénok, horvátok, szerbek és macedóniai szlávok függetlenséget szereztek, miközben az egykor volt Jugoszlávia legnagyobb nem szláv nemzetisége, az albán kikerült az egymást követő rendezési tervek kedvezményezettjei köréből.

A helyzetet súlyosbította, hogy Milosevics Koszovóban szabályos hadjáratot indított az albánok ellen, amelyet csak a NATO légicsapásai voltak képesek megállítani. Az albánok a Balkán délkeleti szögletében egy tömbben élnek, de különböző országokban. Az Albániával határos, de Jugoszláviához tartozó Koszovót szinte száz százalékig ők népesítik be, Macedóniában az ország északi részén vannak komoly pozícióik, és a NATO-tag Görögországban is jelentős az albán kisebbség aránya. A különböző albán politikai és katonai erők tevékenysége nem egy-egy országra korlátozódik, hanem "hatósugaruk" átnyúlik az egyes határokon. Politikai célként az albánok körében már megfogalmazódott az egységes nemzetállam létrehozásának gondolata, amelyet természetesen a nemzetközi közösség a leghatározottabban ellenez. Jellemző a helyzetre, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa csak arra adott felhatalmazást a NATO-nak, hogy állítsa le a szerbek koszovói mészárlását, de arra nem, hogy a későbbiek folyamán egy átfogó rendezési terv keretében segítse hozzá a koszovói albánokat az anyaországukkal való egyesüléshez. Évszázados elképzelés az albánok részéről e terv megvalósítása, a jelenlegi helyzetben azonban majdhogynem kivitelezhetetlen. Az egységes albán nemzetállam megteremtése ugyanis azt jelentené, hogy az egykori titoista Jugoszlávia külső határait is módosítani kellene. Az 1990-es évek fordulóján a széthullott Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia külső határai egyetlen esetben sem változtak, csak a meglévő belső határok módosultak, illetve nyerték el az egyes tagköztársaságok a függetlenségüket.

Az albánok legradikálisabb csoportjai sohasem fogadták el azt, hogy a sorozatos rendezési tervből kimaradtak. Fegyveres erőik, amelyek bár nem állnak egységes parancsnokság alatt, mégis összehangoltan hajtják végre akcióikat. Macedónia látszott a leggyengébb láncszemnek, ezért próbáltak ott jobb pozícióba kerülni. A legszélsőségesebb csoportok azt tűzték ki célul, hogy elszakítják Macedónia albánok lakta északi részét, amely természetszerűleg a nemzetközi közösség leghatározottabb ellenállásába ütközött. Világosan értésükre adták, hogy komoly ellenlépésekkel kell számolniuk, ha tervüket végrehajtják. Valószínűleg a politikai kilátástalanság és az a remény, hogy a macedón államon belül mégis nagyobb befolyást szereznek, arra az álláspontra juttatta még az albán szélsőségeseket is, hogy pillanatnyilag fogadják el a nemzetközi közvetítéssel felajánlott lehetőséget, és erősítsék meg helyzetüket Macedónián belül.

Az albán közösségeken belül dúló vitákat és a radikálisok kitartását ismerve azonban ez csak a problémák szőnyeg alá söprése. Az albánok többsége muzulmán, és így élvezik a gazdag arab országokban működő ugyancsak radikális erők támogatását. Már eddig is jelentős segítséget kaptak a különböző muzulmán országoktól, így sikerült felfegyverezniük magukat, és berendezkedni egy hosszan tartó háborúra. Az albán probléma jelenleg mintegy időzített bombaként ketyeg a Balkán délkeleti szegletében, és a jelenlegi békemegállapodás legfeljebb csak a robbanás idejét halaszthatja el ideig-óráig.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.