valasz.hu/vilag/elkepesztoen-latvanyos-show-val-unnepeltek-arany-janost-walesben-126074

http://valasz.hu/vilag/elkepesztoen-latvanyos-show-val-unnepeltek-arany-janost-walesben-126074

Az arab Claudia Schiffer

/ 2016.09.14., szerda 15:57 /

Líbiából kiinduló, új menekülttömeggel néz szembe Európa, ha Aisha Kadhafi, a néhai líbiai diktátor lánya hazatér. A részben magyar származású nő ugyanis meg akarja dönteni az épp csak megalakult líbiai egységkormányt.

A NATO stratégái valószínűleg nem hitték volna, hogy egy líbiai arab hölgy az Iszlám Állam terrorszervezethez hasonló problémát okoz számukra. Márpedig jelenleg az észak-afrikai ország politikai rendezésének kulcsa egy 39 éves nő kezében van, aki ráadásul utálja a nyugati védelmi szövetséget. Az ellenszenv oka, hogy a NATO 2011-es, Tripoli elleni bombatámadásai megölték férjét és két gyerekét. Később az akkor a Nyugat bizalmát élvező felkelők végeztek apjával is.

Az özvegy Aisha Kadhafi, a néhai líbiai diktátor, Mohamed Kadhafi lánya. Az arab hölgy néhány nappal harmadik gyermekének megszületése előtt, 2011 augusztusában családjával Algériába menekült. Ott azzal a feltétellel kapott politikai menedékjogot, hogy nem avatkozik bele hazája belügyeibe. E kikötést azonban nem teljesítette; folyamatosan bírálta a NATO-t, az apjához hű erők veresége után „hülyék gyülekezetének” nevezte a hadsereget, és ellenállásra szólította fel a társadalmat a lázadókkal és a nyugatiakkal szemben. Ezért Mohamed Kadhafi családjának el kellett hagynia az országot. A nemzetközi sajtó Kadhafiék utazását Ománig tudta nyomon követni, ott aztán eltűntek a szem elől.

Aisha idén tavasszal bukkant elő, Eritreából írt leveleket néhai apja híveinek. Feltűnése annak lehetőségét vetítette előre, hogy hazájában átrendeződnek az erővonalak. Akkor már hónapok óta nyugati segítséggel folytak a tárgyalások egy nemzeti egységkormány megalakulásáról, ami végül – legalábbis papíron – éppen akkor jött létre, amikor Aisha Kadhafi nyilvánosságra hozta szerepvállalásának szándékát.

A 2014 júniusában kaotikus körülmények között megtartott választásokat a nacionalista Nemzeti Egyesült Erők nyerte meg, de a vesztes iszlamisták nem fogadták el az eredményt. Előbbi a kelet-líbiai Tobrukba, utóbbi Tripoliba tette székhelyét. Idén tavasszal nyugati nyomásra megalakult a nemzeti egységkormány, de a két tábor belháborúja nem szűnt meg, akcióképtelenné téve az új kabinetet.

Egyre csak jönnek

Líbia politikai térképén 2011 után az Iszlám Állam is megjelent, mely a zűrzavart kihasználva központját Szirtében, Kadhafi szülővárosában rendezte be, és elfoglalt összesen 200 kilométer hosszú, nem összefüggő földközi-tengeri partszakaszt. A terroristák Zuvara kikötővárosban menekülttáborokat hoztak létre. A terroristák miatt az addig is jelentős migránsáradat napjainkra nagyüzemi mértékeket öltött. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint tavaly az év első felében havonta kétezer migráns érte el az olasz partokat – idén ugyanebben az időszakban már minden hónapban tízezer. A nyári „csúcsforgalmi” hónapokban viszont egy hét alatt jön annyi ember, mint tavasszal harminc nap alatt. Sőt a The Guardian brit napilap szerint volt nap, hogy kétezer menekült érte el a földrészt.

Az embercsempészek változatos módszereket követnek, például halászhajóknak álcázzák vízi járműveiket, a fedélközbe zsúfolják a menekülteket, így a líbiai felségvizeken is cirkáló NATO-hadihajóknak az összes halászbárkát át kellene vizsgálni, ám ez képtelenség. A másik, brutálisabb módszer, hogy a motor és felszerelés nélküli hajóroncsokat a nyílt vízre vontatják, majd sorsukra hagyják őket. Jó esetben hívják a Frontex – az EU határvédelmi ügynöksége – segélyszámát, aztán majdcsak lesz valami. Ha még líbiai vizeken kihalásszák is a bajbajutottakat, akkor sem lehet visszatoloncolni őket, mert a – nota bene, nyugati segítséggel létrehozott – líbiai egységkormány kijelentette: egyetlen menekültet sem fogad vissza.

Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter szerint az a legnagyobb baj, hogy a líbiai kabinet tehetetlensége miatt Európának nincs lehetősége nyomon követni a nemzetközi vizeken érkező bevándorlókat. Le Drian szerint 800 ezer illegális bevándorló várja a lehetőséget, hogy Líbiából Európába jusson – ez megközelíti az Orbán-kormány kvótanépszavazási plakátjain szereplő egymilliós számot. Brit lapjelentések viszont félmillióra becsülik a part menti táborokban várakozók számát, Martin Kobler, az ENSZ líbiai különmegbízottja pedig a Welt am Sonntag című német lapnak csak 100 ezer főről beszélt. A helyzetet az is áttekinthetetlenné teszi, hogy a földközi-tengeri táborokat a nemzeti egységkormány is ellenőrzi, a keleti végeken a Bengáziban székelő föderalisták az urak, a kettő között pedig ott van az Iszlám Állam. Ráadásul az észak-afrikai országban legalább 500 független fegyveres csoport működik.

Líbia a Kadhafit megdöntő 2011-es lázadás idején vált a menekültek térségbeli központjává, amikor az Iszlám Állam is itt rendezkedett be. Ez lehetőséget adott az afrikai szélsőséges muszlim szervezeteknek, például a nigériai Boko Haramnak, hogy tagjaiknak ne kelljen Szíriáig elvándorolni, itt is csatlakozhattak a terrorszervezethez. A terroristák nyomában megjelent a különböző okokból útra kelők hada is. Nigériából a terroristák hadjárata, Elefántcsontpartról a polgárháborús körülmények, a Száhel-övezetből az éhség miatt menekültek az emberek. Márciusban az EU és Törökország egyezsége után a balkáni útvonal lezárult, így Európába a legrövidebb út Líbián keresztül vezet. Aki pedig egy itteni „áteresztőpontra” beteszi a lábát, annak nincs visszaút, mert az Európába juttatás ígéretének fejében az embercsempészek elveszik a menekülők minden vagyonát.

Ebben a közegben sikerült Aisha Kadhafinak „szóhoz” jutnia. Apja megölése és annak körülményei tették eltökéltté Aishát, hogy hozzálásson a kadhafizmus, illetve a dzsamahirija – közvetlen népi kormányzás – restaurálásához. Amikor 2011 októberében híre ment, hogy a lázadók elfogták Kadhafit, Aisha műholdas telefonon próbált apjával kapcsolatba lépni. A vonal másik végén egy felkelő jelentkezett, aki trágár szavakkal közölte: Líbia volt vezetőjét éppen akkor lőtték agyon saját aranypisztolyával. A történtekről fotósorozatot is készített, amit elküldött telefonon Aishának, aki így majdnem élő közvetítésben látta a kivégzést. A nő azt is megaláztatásként élte meg, hogy apja tetemét több napig egy bevásárlóközpont udvarán mutogatták, holott az iszlám szerint a halottakat egy napon belül el kell temetni.

Kadhafi öröksége

Aisha Kadhafi a párizsi Sorbonne-on jogot tanult, mindig divatosan öltözködött, a Gucci ruhák jól álltak manökenalkatán. Hosszú szőke haját nem fedte kendő, a sajtó el is nevezte arab Claudia Schiffernek. Nagyvilági nő volt: amikor édesanyjával, Farkas Zsófiával rendszeresen Bécsbe utaztak bevásárlókörútra, a város legdrágább szállodájának számító Hotel Imperialban laktak. Kadhafi feleségének apai nagyapja, Farkas János magyar tanfelügyelő volt, és az Osztrák– Magyar Monarchia idején a horvátok lakta Mostarban szolgált. A diktátor katonai kiképzésen volt a titóista Jugoszláviában, leendő neje az akadémia egyik polgári oktatója volt, így ismerkedtek össze.

Amikor Aisha Párizsból időnként hazalátogatott Líbiába, fejkendőt és sálat öltött, muszlim nővé változott. Kadhafi nyolc gyereke közül ő volt az egyetlen lány. Ennek ellenére Tripoliban régóta tartják magukat a hírek, hogy a diktátor őt jelölte ki utódjának, de halála miatt nem volt ideje politikai végrendeletet készíteni. Kadhafitól nem állt messze, hogy mindig meglepetést okozzon. Így elképzelhető: lányában látta örökösét, annak ellenére, hogy a nőnek inkább európai vonásai vannak, és eredendően szőke haja. Az apja elleni felkelés idején aztán haját feketére festette, melyet zöld kendővel takart. Az egykori európai „aranyhölgyből” buzgó muszlim nő lett, s csak a homloka felett kibukkanó fürtök jelzik, hogy az átmaszkírozás nem hiteles. (Az iszlám szerint a haj nem lóghat ki a kendő alól.)

A politikai örökösödésről szóló híreket erősíti, hogy Kadhafi gyerekei közül ő volt az egyetlen, aki jelentős nemzetközi szerephez jutott apja uralma alatt. Például Kadhafinak sikerült elintéznie, hogy lányát kinevezzék az ENSZ fejlesztési programjának jószolgálati nagykövetévé.

Erős kormány kellene

Mivel a tavasszal alakult nemzeti egységkormány máig képtelen volt a belpolitika konszolidálására, váratlan és némiképpen öngyilkos lépésre szánta el magát. Hazatérési engedélyt adott Kadhafi feleségének és lányának. Farkas Zsófia visszatérése nem jelentett politikai kockázatot, hiszen ő sosem volt Líbiában közéleti személyiség. Aishával azonban más a helyzet, mert neki, mint a volt líbiai hadsereg egykori alezredesének, aki öt éve kiment a frontra, hogy harcra tüzelje apja katonáit, tekintélye van a néhai diktátor hívei között.

A Global Research amerikai külpolitikai elemző portál szerint Aisha Kadhafi arra készül, hogy titkos ellenkormányt alakítson, és nem arra, hogy politikai és katonai befolyásával erősítse a nemzeti egység kormányát – mely viszont éppen e célból adott engedélyt a hazatérésére. Így a líbiai polgárháború ismét új lendületet vehet. Elképzelhető, hogy Kadhafi hívei győznek, és ők veszik fel a harcot az Iszlám Állam ellen. Az viszont valószínű, hogy az új kormány keményen Nyugat- és NATO-ellenes lesz. Már csak arra a kérdésre kell válaszolni, hogy mi lesz a líbiai partokon feltorlódott menekültek tömegével. A választ korábban, hatalma zenitjén Mohamed Kadhafi megadta, amikor kijelentette: „Már 50 millió muzulmán él Európában. Kardok, fegyverek és hódítás nélkül Európa néhány évtizeden belül muszlim földrész lesz.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.