Az autonómia előszobája

/ 2010.07.27., kedd 20:10 /
Az autonómia előszobája

Mire jó az Európai Unió? A magyarok lakta erdélyi megyéket egy fejlesztési régióba sorolhatják, amelyek így Székelyföld néven egy közigazgatási egységet alkothatnak. Ez autonómiánál kevesebb, laza együttműködésnél viszont több.

Tavaly év végén értékes nyereményekkel kecsegtető sorsjegyek jelentek meg Romániában. Sokan fel sem figyeltek rá, mások viszont csodálkozva látták, hogy a sorsolások helyszínei övezetenként változtak. A Hargita és Kovászna megyékben vásárolt tombolákat nem Erdélyben, hanem Moldvában sorsolták ki, azokkal a megyékkel együtt, amelyek az északkeleti fejlesztési régiót alkotják.

Ez azért is keltett feltűnést, mert már akkor a parlament előtt volt a közigazgatás átszervezését célzó törvénytervezet, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nyújtott be. Ez megváltoztatná az eddigi régiók határait, és az egyes közigazgatási egységek az eddiginél nagyobb önállóságot kapnának - magyarán szólva, a központosított román államot decentralizálnák. Az eddigi, csak gazdasági szempontból kialakított fejlesztési régiók helyébe közigazgatási egységek lépnének, és egész Székelyföld, Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna.

Mircea Geoană, a román szenátus elnöke, a Szociáldemokrata Párt volt vezetője ugyanakkor a Kárpátokon átívelő új régiók létrehozását javasolta. Itt nyilván nem arra gondolt, hogy a dél-erdélyi Szeben megye a Kárpátokon túli Valcea megyével társuljon, hanem inkább a székelyföldi megyéket csatolná Moldvához. A cél az, hogy felhígítsák az egyes régiókban a tömbmagyarságot, javítva a román arányokat. Ilyen nyílt homogenizálási kísérletre csak a Ceauşescu-rendszerben volt példa - szerencsére a Geoană-javaslat elfogadásának nincs sok esélye.

A 86, illetve 75 százalékban magyar többségű Hargita és Kovászna megye, valamint a fele arányban magyar Maros megye Szeben, Brassó és Fehér megyékkel alkotja a központi területek fejlesztési régióit. Nyolc ilyen tömb van az országban, működésüket elégedetlenség övezi, létük a közigazgatás szempontjából csak elméleti. Ezen változtatna az új régiós besorolás. Az RMDSZ jogszabálytervezete a szenátuson már átment, egy éven belül a képviselőháznak is meg kellene szavaznia. Ez a feltétele, hogy az Európai Unió és az Európai Bizottság a következő projekttámogatási programjába beiktathassa.


Nemcsak a székelyföldi megyékben, hanem máshol is van igény az átszervezésre. Arad például Temes és Krassó-Szörény helyett inkább Bihar, illetve Szatmár megyéhez csatlakozna. A magyarság által hangoztatott alapelv az, hogy az új régiók kialakításánál vegyék figyelembe a földrajzi, történelmi, etnikai szempontokat, ne szakítsák el egymástól az együvé tartozó közösségeket. Ezért Hargita, Maros és Kovászna megyék szívesen leválnának Fehér, Brassó és Szeben megyéktől. Ezt azonban egyelőre nem támogatja Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke.

A román köznyelvben és a hivatalos szövegekben is természetes a történelmi tartományok és régiók nevének használata. Még az észak-moldvai Bukovina régióé is, melynek csaknem fele Ukrajna területén van. Kivétel a Székelyföld, melyet legtöbbször "úgynevezett Székelyföld" szóösszetételben használnak, illegitim voltára célozva. E tekintetben történelmi fordulat, hogy román nyelvű hivatalos okmányban először, 2010. május 11-én megjelent a Székelyföld (Tinutul Secuiesc) elnevezés mint területi meghatározás.

Magyarellenes plakát Koloszvárott

A Hivatalos Közlöny a háromszéki Sepsiillyefalva címerének jóváhagyását szentesítő szövegben magyarázza a címer egyik elemét, az ezüsthatárkő ábráját, mivel Illyefalva Székelyföld és a brassói övezet határán fekszik. A román nacionalisták tiltakoztak a "Székelyföld" és a "határ" szavak miatt, azzal vádolva az RMDSZ-t, hogy Vasile Blaga közigazgatási és belügyminiszter és Emil Boc kormányfő - a dokumentum két aláírója - figyelmetlenségét kihasználva, vagy inkább cinkos egyetértésük közepette megsértették a román törvényeket.

A megyék és települések önkormányzatainak szintjén, nyelvi, sport-, kulturális, egyházi, oktatási vagy gazdasági kapcsolatrendszerében a Székelyföld régió régóta létezik. Alig telik el hét, hogy ne legyen összehangolt rendezvényük, és vannak közös programjaik is. Ez a kapcsolatrendszer azonban a román állam jogi keretei nélkül kevés, csak intézményesített formában nyújtana tágabb lehetőségeket a komoly fejlesztésekre. Az új román közigazgatási törvény az autonómia érzetét sugallhatja a helyi hatóságok és közösségek számára, de a jelenlegi fejlesztési régiókra egyelőre ez nem érvényes, mert nem közigazgatási egységek.

Bár a tervezett Székelyföld régió nem azonos az autonómiával, annak "előszobája" lehet, és segítheti a magyar szervezetek autonómiatörekvéseit. A Székelyföld régiót nem autonómiának neveznék, de úgy érezhetnék a lakói, mintha autonómiában élnének. A terv éppen emiatt vált ki ellenvetéseket a románság jelentős hányadában, s az egyik fő hangadó Ioan Selejan ortodox főpap.

Az RMDSZ viszont épp elég szolgálatot tett már több kormánykoalíciónak, ezért alapelvárás, hogy elfogadják a régióátszervezést. Jó előjel, hogy a székelyföldi románság körében elenyésző a kormánypárt híveinek száma, így a párton keresztüli alsó nyomás is kisebb, mint a szociáldemokrata többségű kormányzás idején volt. Kedvező az is, hogy az RMDSZ, illetve a magyarság olyan állami tisztségeket kapott az utóbbi időszakban, amihez hasonlót 10-15 éve nemigen remélhetett. Magyar a művelődési miniszter, a miniszterelnök-helyettes - sőt utóbbi rendkívüli esetben, átmenetileg, akár a gazdasági válság miatt gyengélkedő Emil Boc kormányfő helyére is ülhet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.