Az ortodox Kelet küldötte

/ 2001.04.27., péntek 07:41 /

A héten Magyarországra látogatott I. Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárka. A keleti egyházfő tavaly augusztus 20-án Szent Istvánt az ortodox egyház szentjei közé iktatta. A gesztus elismeréseként értékelhető, hogy a pátriárka megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedig díszdoktorává avatta.

Római jogrend, görög filozófia, keresztény hit - e három tényező alakította ki a várost. Azt a várost, melyet Byzantiumnak neveztek, majd Nagy Konstantin császár a Keletrómai - később bizánci - Birodalom fővárosává tett, s a Konstantinopolisz, illetve a Konstantinápoly nevet kapta. A Trák-félsziget, a Boszporusz és az Aranyszarv-öböl között fekvő várost, amelyet Új Rómának is hívtak, 1453-ban meghódították a törökök, akik ma Isztambulnak nevezik e helyet.

Versengés az elsőségért

Az V. században a Római Birodalomban öt keresztény központot - patriarkátust - jegyeztek: Rómát, Konstantinápolyt, Alexandriát, Antióchiát, Jeruzsálemet. A VII. századi arab hódítás nyomán azonban Alexandria, Antióchia és Jeruzsálem elveszítette jelentőségét, így az ortodox Kelet központja Konstantinápoly lett. A római katolikus felfogás szerint a római egyházat Jézus apostolainak vezetője, Péter alapította, így az Örök Város irányíthatja a másik négy patriarkátust. A keresztény Kelet azonban a "pentarchia" eszméjét vallotta: a pápai "monarchia" helyett az öt pátriárkából álló testületben gondolkodtak: az egyházfők a saját területüket irányítják, "kollégáikkal" pedig az egyetemes zsinatokon rendelkeznek az egyházi szabályokról.

A Róma és Bizánc közötti viszálykodás többek között az egyházi elsőség kérdése miatt tört ki, az 1054-es egyházszakadás után pedig végletessé vált az eltávolodás az eltérő hagyományokkal és kultúrával rendelkező Kelet és Nyugat között. Bár a rómaiakkal ellentétben a görögöknek nem sikerült egységes, hosszú életű világbirodalmat létrehozniuk, a hellenista kultúra a római világuralom előkészítője volt. A görög nyelv ugyanakkor túlélte a görögök politikai hatalmát, s megkönnyítette az eszmék áramlását. Ezek egyike volt a kereszténység: e nyelven hirdették az evangéliumot, e nyelven alkottak az újszövetségi szent írók, és ezen írt a következő századok egyházi szerzőinek többsége.

Csaknem ezer esztendővel az egyházszakadás után az ortodoxiában is felerősödött a keresztény egység keresésének törekvése. Ennek jegyében találkozott 1964-ben Jeruzsálemben Athenagorasz konstantinápolyi pátriárka és VI. Pál pápa, s visszavonták az 1054-es kiközösítéseket. A kelet-nyugati egyházi közeledés üdvözlésekor ugyanakkor figyelembe kell venni a társadalmi, kulturális különbségeket. Bár az Európai Unió Bizottságának egyik volt elnöke, Jacques Delors azt mondta: "Európa nagy, rejtett kincse az ortodox Kelet", az EU-bővítés határait többen szűkebb értelemben határozzák meg. E szerint földrészünk geopolitikai értelemben a nyugati kereszténység határáig terjed, s az unió csupán megengedő módon terjedhet ki a volt szovjet tömb ortodox országaira, Romániára és Bulgáriára.

Lelki tekintély

II. Mohamed 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt s a bizánci birodalom csaknem egész területét. A törökök a Hagia Sophiát - e hajdan dicsőséges keresztény székesegyházat - iszlám nagymecsetté alakították, s ennek kifejezésére négy sarkán minaretet emeltek. A templom a következő évszázadban számunkra két különleges tárggyal "gazdagodott": két bronz gyertyatartót a törökök 1526-ban hadizsákmányként hoztak el a budai palotából.

Az egyházfők reálpolitikusi vonását igazolja, hogy a pápa felajánlotta II. Mohamednek, hogy megkeresztelkedése fejében görög császárrá teszi: "A római Szentszék úgy fog szeretni, mint a többi keresztény királyt, sőt még annyival jobban is, amennyivel náluk magasabb posztot foglalsz el." A szultán az ajánlatot nem fogadta el. Így Konstantinápoly Mohamed próféta által is megjövendölt meghódítása után a bizánci ortodoxia székhelye ugyanarra a sorsra jutott, mint az arabok által elfoglalt Alexandria, Antióchia és Jeruzsálem.

A világ - jellemzően nemzeti alapon szerveződő - ortodox egyházai közül a hívők számát tekintve a moszkvai patriarkátus a legjelentősebb. Az orosz ortodoxok kezdetben Konstantinápoly egyik metropolitanátusát alkották, s a meggyengült Bizánctól való egyházi függetlenségüket 1448-ban nyerték el. Konstantinápoly ugyanakkor megtartotta vezető szerepét a jelképes ortodox hierarchiában, s bár 1833-ban a görögországi egyház elszakadt a patriarkátustól, a világ ortodoxai szemében Konstantinápoly lelki tekintély maradt.

Bár a szultán a hódítás után kiváltságlevelet adott az első pátriárkának, az utóbbi évszázadokban az egyház nem lehetett önálló. A Fanar - a patriarkátus konstantinápolyi székhelyének - egyik kapuja például jelképes módon 1821 óta csukva áll: ekkor ugyanis Görögországban forradalom tört ki a török elnyomás ellen, s a török hatóság bosszúból erre a kapura akasztotta fel a pátriárkát.

1920-ban még több mint százezer görög élt Konstantinápolyban, az 1923-as lausanne-i békeszerződés azonban a Kis-Ázsiában élő görögök és az észak-görögországi törökök közötti lakosságcseréről rendelkezett. (Kivételt jelentettek a Nyugat-Trákiában élő törökök és a konstantinápolyi görögök.) Ennek ellenére például 1955-ben a török hatóságok támadást intéztek a görög kisebbség ellen: lerombolták a templomokat, iskolákat, otthonokat, temetőket. A Konstantinápolyban ma élő négyezer görög környezetét továbbra is otthonának érzi, a törököket pedig hódítónak tekinti. "Ugyanakkor mivel Törökország is az Európai Unióhoz szándékozik csatlakozni, jó szándékú lépésekre szánta el magát" - mondja Mihail bécs-budapesti görög ortodox metropolita.

A hazai ág

A Hagia Sophia kevés megmaradt mozaikjának egyike II. Komnénosz Jánost és feleségét, Iréné császárnét - Szent László király Piroska nevű lányát - ábrázolja. A művész a később Xénia néven szentté avatott császárnő ábrázolásában - a XII. század stilizáló irányzatához képest - egyéni portrét alkotott; méghozzá a bizánci asszonyokétól idegen hajviselettel, arcformával. E mozaik is jelzi, hogy bár Szent István a nyugati kereszténységbe vezette be országát, nem szakította el népe keleti gyökereit sem. A király Ravennában zarándokházat hozott létre; Veszprémvölgyben görög kolostort alapított, fiának bizánci hercegnőt szemelt ki feleségül, s utódai között népszerű volt a konstantinápolyi patriarkátus alapítójának, András apostolnak a neve.

István még az 1054-es egyházszakadás előtt élt - figyelmeztet Mihail metropolita -, így ezért sem lehetett akadálya annak, hogy a magyarok országalapítóját tavaly I. Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárka szentté avassa. Ezzel az 1054-es egyházszakadás óta ő (valamint a Bizánc által az első ezredfordulón hazánkba küldött Hierotheosz püspök) lett az első olyan latin szent, akit az egyház keleti szárnya is kanonizált. Az egyházdiplomáciai bravúrnak is tekinthető eredmény következtében - ha nem is nagy lelkesedéssel - a szentté avatást elvileg az összes autokefál (vagyis önálló) ortodox egyház elismeri.

A görög gyökerek ma két hajtás formájában élnek tovább Magyarországon. Nagyrészt hazánk keleti vidékein élnek a görög katolikusok. Ők az ortodoxiáról leválva - teológiai értelemben - visszatértek a katolikus egyház "kebelébe", ám megtartották ortodox liturgikus hagyományaikat, s a papi nőtlenség sem kötelező rájuk. A néhány tízezerre becsült hazai ortodox hívő egy része a görög rítust követi, mások a román, szerb, orosz, görög nemzetiséghez tartozik, s találunk közöttük magyarokat is - ilyen például Kalota József, az egyetlen hazai görög ortodox - más néven görögkeleti - pap.

A konstantinápolyi egyetemes patriarkátus exarchátusának irodája pedig egy Váci utcai lakásban működik. A bizánci rítusú egyháznak ma egyetlen temploma van - az is Beloianniszban, a korábbi évtizedekben Magyarországra menekült görögök falujában, egy ausztriai görög üzletember adományából épült 1996-ban. A pátriárka mostani látogatása azonban alkalmat jelenthetett, hogy a bizánciak szorgalmazzák: az állam közbenjárásával kapják vissza egykori, Petőfi téri templomukat, mely 1949 óta a moszkvai patriarkátushoz tartozik.

A pátriárka élete

A konstantinápolyi pátriárka a világ csaknem 300 millió ortodox hívője szemében akkora tekintély, mint az egymilliárd katolikus számára II. János Pál. Míg a római pápa Szent Péter után 265-ként lépett trónra, I. Bartholomeosz a konstantinápolyi egyház alapítója, András apostol 270. utóda. Az egyházfő egy törökországi szigeten született 1940-ben. Egyházi tanulmányait a Halki Teológiai Főiskolán végezte; 1961-63 között a török hadseregben szolgált, majd Rómában a Gergely Egyetemen tanult, később pedig Svájcban és Münchenben képezte magát. Folyékonyan beszél görögül, törökül, angolul, olaszul, latinul, franciául és németül. Húsz évig Demetriosz pátriárka bizalmasaként tevékenykedett, majd 1991-ben pátriárkának választották.

A pátriárka bibliai környezetben él Törökországban - "Boldogok, akiket üldöznek az igazságért" -; isztambuli székhelye egy szép kert közepén álló egyszerű épület. Mozgékony ember: egyszer Passautól a Fekete-tengerig hajózik le a Dunán, máskor az ortodox-katolikus közeledést mozdítja elő, s sorra látogatja a tucatnál is több ortodox nemzeti egyházat. Hazánkba harmadszor érkezik: tavaly a millenniumi ünnepségek vendége volt, előtte pedig egy környezetvédelmi konferencia kezdeményezőjeként töltött két napot Magyarországon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.