Balkáni útvesztők

/ 2003.09.05., péntek 08:17 /

Annak ellenére, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök látványosan keresi a román politika kegyeit, még Nastase kormányfővel is vadászgat, Bukarest nem hajlandó a legkisebb engedményre sem az erdélyi magyarok érdekében. Ma ott tartunk, hogy a romániai magyarság rosszabb helyzetben van, mint a határozottan fellépő és ezért gyakran alaptalanul nacionalizmussal vádolt Orbán-kormány alatt.

CSÍKSZEREDAI TUDÓSÍTÓNKTÓL

Fotó: MTI
A Szabadság-szobor restaurálás közben

A helyzetet jól jellemzi a gyulafehérvári Batthyány Könyvtár (Batthyaneum) esete. Az épületegyüttest, valamint a páratlan magyar és egyetemes kultúrkincsként számon tartott régi könyvgyűjteményt 1998-ban a jobbközép román kormány sürgősségi rendelettel visszaadta a jogos tulajdonosnak, örökösnek, az erdélyi magyarságnak és az erdélyi római katolikus egyháznak. A sikerben szerepe volt az Orbán-kormánynak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek is. Még a tényleges visszaadás és birtokbabevétel előtt az akkor ellenzékben lévő, ma kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) néhány politikusa és nacionalista, ultranacionalista szövetségeseik megtámadták a kormányhatározatot a bíróságon. A hosszú pereskedés vége az lett, hogy a Batthyaneum a román állam és az erdélyi római katolikus egyház közös tulajdona. A román felperesek félremagyarázták Batthyány Ignác (1741-1798) végrendeletét, azzal érvelve, hogy a püspök az erdélyi római katolikus egyháznak és Erdélynek adományozta az általa alapított könyvtárat, és a mindenkori erdélyi fejedelmeket, kormányzókat kérte fel a Batthyaneum gondozására. A román értelmezés szerint mivel hogy Erdélyi Fejedelemség már nem létezik, a román állam az egyik örökös, és a román kormánynak kell átvennie a fejedelmek, fejedelemségi kormányzók szerepét is. A perdöntő értelmezés figyelmen kívül hagyja azt, hogy Batthyány Ignác 1798-ban nem tudhatta, mi lesz Erdély sorsa kétszáz évvel később.

Az aradi Szabadság-szobor újbóli köztérre állításának terve is útvesztőbe került. 1999-ben Dávid Ibolya igazságügyi miniszter eredményes közbenjárása nyomán született a román határozat és ígéret, hogy a 75 évig pincék mélyén heverő szoborcsoportot restaurálják, majd elhelyezik a leendő aradi román-magyar megbékélési parkban. Később módosították a lehetséges helyszínt, eszerint Arad egyik közterére kerülne a Szabadság-szobor. Miközben már javában zajlott a talapzat kifaragása és a szobor restaurálása, a román művelődésügyi minisztérium egyik szaktestülete úgymond megtiltotta a szobor köztérre helyezését. Érvelés: az alkotás nem esztétikus, nem illik a kor szelleméhez. Az újraavatást 2003. október 5-re tervezték, az előkészületeket hivatalosan nem állította le senki. Ha végül mégis lesz szoboravatás, a román hatalom valószínűleg óriási engedményként és jótéteményként fogja tálalni, hogy aztán jól megkérje az árát. Adrian Nastase kormányfő többféleképpen is nyilatkozott a Szabadság-szoborról, még azt is javasolta, hogy vigyék Magyarországra.

A székelyföldi autonómia vagy az ugyancsak magyar kezdeményezésű régióalapítás ügyét a román kormány és a román parlamenti pártok igyekeznek már csírájában elfojtani, letaglózni. A szeparatizmus, az etnikai enklávék konfliktusveszélyeivel riogatják a romániai és nemzetközi közvéleményt. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőit, testületeit perrel fenyegetik, alkotmányellenességgel vádolják.

Az 1990 óta szüntetlenül követelt önálló állami magyar egyetem létrehozását, illetve az 1959-ben önkényesen megszüntetett, beolvasztott Bolyai Tudományegyetem újraalakítását is csak elvben ígérgeti a román hatalom. Egyfajta engedményként beleegyeztek abba, hogy új magyar karok létesüljenek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, de a sajátos fondorlatok és gáncsoskodások miatt csak a 2004-2005-ös tanévtől kezdődhetne az oktatás.

Az egész román bel- és külpolitika furcsa labirintus. Gyakran előfordul, hogy a kormányzó párt központi vezetőségének döntéseit akadályozzák a területi tagszervezetek vagy kormányszervek, például prefektúrák.

Az RMDSZ-szel kötött hivatalos megállapodások és parlamenti együttműködési egyezmények nyomán elfogadott kedvező kisebbségügyi döntések, jogszabályok zöme is olyan, amit a NATO, az Európai Unió vagy az Európa Tanács eleve megkövetel a tagországoktól, tagjelöltektől. A román politikusok jól el tudják adni a természetszerű kisebbségi jogok megszavazását, szavatolását, és elvárják a kért ellenszolgáltatásokat. De a jogok szavatolásával mindig adósak maradnak, mert az szerintük sértheti a román nemzeti érdekeket.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.