Bukarest beadta a derekát

/ 2002.01.04., péntek 07:43 /

Több hónapja tartó diplomáciai birkózás végére tett pontot a közvetlenül karácsony előtt aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozat. Románia a státustörvény elfogadása előtt hosszú hallgatásba burkolózott, és nem reagált az előkészítési folyamatban felvetődő kérdésekre. A magyar parlament határozata után azonban Bukarest heves támadásokat intézett a kedvezménytörvény ellen. Annak ellenére, hogy a magyar diplomácia folyamatosan tájékoztatta a szomszédos országot az előkészítéséről, a parlamenti határozatról, majd a gyakorlati végrehajtás tervezett módjáról, Bukarest azt állította, hogy nem kapott megfelelő információkat.

Fotó: MTI

A diplomáciai huzavona azzal fenyegetett, hogy Románia a rendelkezésére álló eszközökkel megakadályozhatja a státustörvény állampolgáraira vonatkozó részének helybeni bevezetését. Ez mindenféleképpen komoly feszültséget okozott volna a két ország között. A román kormány elsősorban presztízs- és belpolitikai okok miatt ragaszkodott bizonyos módosításokhoz, hogy elejét vehesse a nacionalista pártok dühödt támadásának. Ezenkívül diplomáciai sikert is fel kellett mutatnia, hiszen délkeleti szomszédunk, úgy látszik, teljes mértékben kiszorult az euroatlanti integrációból. Most már biztos, hogy az Európai Unió tíz országnál többet a közeljövőben nem vesz fel tagjai sorába, és ezek között Románia neve nem szerepel. Az év végén esedékes prágai NATO-csúcstalálkozó előkészítése során a katonai szervezetbe meghívandó új szövetségesek listáján sincs ott Románia. A NATO-taggal és az EU-tagság közeli várományosával, Magyarországgal kialakuló rossz viszony diplomáciai elszigetelődéshez vezethetett volna. Így tehát nem maradt más hátra, mint megegyezni Magyarországgal, amit aztán sikerként lehet beállítani.

Feszültség és megállapodás
A román pártok, a kormányzati és állami szervek képviselői nemrég még azt hangoztatták: megakadályozzák a magyar kedvezménytörvény romániai alkalmazását. Ilyen előzmények után áldás volt a magyar és román miniszterelnök által aláírt egyetértési nyilatkozat.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke többször is méltatta a román és magyar kormány tárgyalási és kiegyezési készségét, s kiemelte az RMDSZ szerepét a közvetítésben, a megállapodás létrejöttében. Frunda György, az RMDSZ és az erdélyi magyarság miniparlamentjének az elnöke, az úgynevezett mérsékelt RMDSZ-vonal vezéregyénisége úgy véli, hogy a december 22-i egyezmény aláírásának óriási jelentősége lehet a román-magyar kapcsolatok további alakulásában.
A román-magyar megegyezést közvetve az is elősegítette, hogy a budapesti megállapodás előtt - az RMDSZ szavazatainak is köszönhetően - a kisebbségben kormányzó Nastase-kabinet túlélte a parlamenti bizalmi szavazást.
Mircea Geoana román külügyminiszter szerint a magyar státustörvény mintájára lehetne egy román kedvezménytörvényt is alkotni a külhoni románok számára.
Ha éppen sikernek nevezhetőek a kedvezménytörvény végrehajtásán közös megegyezéssel végrehajtandó módosítások. A román politika látványos eredménynek igyekszik feltüntetni, hogy nemzetiségi hovatartozástól függetlenül bármelyik állampolgára három hónapos időtartamra Magyarországon vállalhat munkát. Eredetileg ez csak a Romániában élő magyar nemzetiségűekre vonatkozott. A román politikusok azonban nemigen hangoztatják, hogy a fennálló megállapodások értelmében eddig is nyolcezer román állampolgár vállalhatott munkát Magyarországon. A szomszédos ország munkavállalói azonban még ezt a keretet sem használták ki, mert évente alig 3700-3800 szomszédos országbeli munkavállaló kért engedélyt az itteni elhelyezkedésre. Miután Magyarországon piacgazdaság működik, a munkaadók döntő többsége a magánszférában tevékenykedik, alig elképzelhető, hogy adott esetben magyarul nem tudó, szakképzetlen munkaerőt alkalmazzanak a magyar munkavállalók hátrányára. Nem is beszélve arról, hogy éppen Románia - az EU kérésére - állampolgárai kiutazását komoly pénzügyi feltételekhez köti, amelyeket sokan nem tudnak teljesíteni.

Az utolsó percig kérdéses volt, sikerül-e megállapodni az egyetértési nyilatkozat szövegében. A magyar diplomácia szívósságának köszönhető, hogy még a karácsonyi politikai szünet beállta előtt megszületett az egyezség, amelyben az is szerepel, hogy a magyar-román alapszerződés ötödik évfordulóján különleges ülést tart a kormányközi vegyes bizottság, és számba veszi a kétoldalú kapcsolatok fejleszthetőségének teljes skáláját. Nem véletlenül kerülhetett be ez a szövegrész a dokumentumba. A Horn-kormány 1996-ban kötötte meg az alapszerződést Bukaresttel, közvetlenül a romániai parlamenti és elnökválasztások előtt, ezzel is segítve Iliescu elnököt és pártját a kampányban. E megállapodás több helyen pontatlan, nem elég határozott; arra azonban jó volt, hogy a jelenlegi politikai garnitúra, amely akkor is hatalmon volt Romániában, ugyancsak belpolitikai sikerként könyvelhette el a megegyezés tényét. Gyakorlatilag most is ugyanezt teszi, azzal a lényeges különbséggel, hogy kénytelenek beérni a kedvezménytörvény végrehajtásának kisebb módosításaival. A román politika a teljes elutasítástól néhány hónap alatt jutott el idáig.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.