Csillagosok, pártkatonák

/ 2016.12.07., szerda 14:45 /

A centrumpártokra épülő olasz parlamenti rendszer összeomlásával fenyeget, hogy Matteo Renzi miniszterelnök politikája elbukott. Ezzel esély van arra, hogy a rendszerkritikus 5 Csillag Mozgalom jusson hatalomra.

Egyértelmű ítéletet mondtak Matteo Renzi miniszterelnök politikájáról az olasz választók, noha formailag az alkotmányos reform tervezetéről rendeztek múlt vasárnap népszavazást Itáliában. Renzi a régiók által választott szenátus létszámát 315-ről 100 főre csökkentve megszüntette volna annak a képviselőházzal való törvényalkotói egyenjogúságát. A stabil kormányzás érdekében a választási törvény úgy alakult volna át, hogy az a párt, amelyik legalább 40 százalékot ér el, automatikusan többségbe kerül az alsóházban.

A tervről való ítélkezés lehetősége jó alkalmat adott az olaszoknak, hogy a baloldali kormányfő tudomására hozzák: az alkotmánymódosítás nem aktuális, viszont elégedetlenek vele. A miniszterelnök politikáját végül a magas, 70 százalékos részvétel mellett a voksolók 60 százaléka utasította el. Renzi előzetes bejelentéséhez híven távozik. Az igenek és nemek közti óriási különbség azt is jelenti, hogy Olaszországban a II. világháború óta a jobb- és balközép pártokra épülő parlamenti rendszer összeomlása fenyeget.

Renzi hibát követett el, amikor ragaszkodott tervéhez és vele együtt a népszavazáshoz. A kormányfő ugyanis már nyár óta gyakorlatilag bukott ember. Politikai háttere, a hatalmon levő baloldali Demokrata Párt fél éve a helyhatósági választásokon olyan vereséget szenvedett, amely előrevetítette a mostani referendum eredményét. Rómában és Torinóban megbukott Renzi pártja, mindkét nagyvárosban az 5 Csillag Mozgalom (M5S) jelöltje lett a polgármester. „A választók leváltották Matteo Renzi miniszterelnököt” – írta már júniusban a Corriere della Sera című napilap.

Beppe Grillo komikus nevével fémjelzett, rendszerkritikus 5 Csillag Mozgalom a népszerűségi listán mára beérte a kormánypártot. A „csillagosok” Itáliát ki akarják léptetni az eurózónából, és egyre keményebb kritikát fogalmaznak meg Brüsszel központosítási törekvéseivel szemben. Újból bevezetnék a lírát, ezzel az elképzeléssel pedig a népszavazás európai dimenziót is kapott.

A miniszterelnök bukása megnyithatja az utat a mozgalom hatalomra jutásához. Bár Renzi pártjának az alsóházban még megvan a többsége, nehezen képzelhető el, hogy 2018-ig, a törvényhozás mandátumának lejártáig kihúzza. A rendszerkritikusok pedig folyamatosan nyomás alatt tartják a parlamentet, hogy oszlassa fel magát és írjon ki idő előtti választást. Rövid távon viszont a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a szürke technokratának tartott Pier Carlo Padoan lehet az új „szakértői” olasz kormány feje. A jelenlegi kormány pénzügyminiszterének személye azért került előtérbe, mert Renzi bukása az egész eurózónát veszélybe sodorta.

A piacok egyre idegesebbek Grillóék előretörésének láttán, ugyanis az olasz bankoknál 360 milliárd eurónyi bedőlt hitel van. Így nehéz lesz az itáliai pénzintézeteknek újabb külföldi hitelekhez jutni. Ráadásul az olasz állam az éves GDP 130 százalékáig van eladósodva, az 5 Csillag Mozgalom pedig ezeket a hiteleket a külföldi bankoknál felmondaná. Ez viszont akár be is dönthetné a közös európai valutát; jelenleg az euró árfolyama 20 hónapos mélyponton van a dollárral szemben.

2014-es hatalomra kerülésekor Renzi új színt hozott az öltönyös, nyakkendős politikai világba. Fiatalos lendületével, a gazdasági válságból való kilábalás ígéretével, a rendszeren kívüliség látszatát keltő magatartásával – saját autójával járt, az őt üdvözlő emberekkel leállt beszélgetni, formaságok nélkül, pulóverben nyilatkozott az újságíróknak – rokonszenvet ébresztett a választókban. „Közülünk való” – mondták sokan, miután elolvasták a lapok társasági rovatait, melyek cikkeiben Renzi kedvenc ételét főzte, tanárnő felesége a nebulók dolgozatait javította. Így a népszerűséget és a bizalmat meglovagolva a miniszterelnök szempontjából jó ötletnek látszott megreformálni az alkotmányt.

Csakhogy Renzi rosszul sáfárkodott a megelőlegezett bizalommal. Mielőtt kormányfő lett volna, azt ígérte, hogy pénzt pumpál a gazdaságba, csökkenti az adókat. Később már úgy nyilatkozott, hogy elfogadja Angela Merkel német kancellár javaslatát, és takarékoskodni fog. Vagyis maradtak a megszorítások, a beígért reformokból nem lett semmi, így a népszerűség odalett.

Renzi menekülési útvonalként Olaszország számára ellenségképet kreált. A menekültáradatot kihasználva hazáját áldozatnak mutatta be, amellyel a kerítést építő országok – Magyarországot név szerint is többször említette – nem vállalnak szolidaritást. Ezért meg akarta vétózni az EU következő költségvetési tervét, így hazánk nem részesülhetett volna az uniós támogatásokból.

A megszorítások fenntartása a választók számára azt üzente: semmi sem változott, Renzi ugyanúgy a rendszer tagja, mint a többi levitézlett olasz politikus, akiket Brüsszelből és Berlinből dróton rángatnak.

Viszont az imázsépítést Beppe Grillo hitelesebben csinálja. A népszavazáson bőrdzsekiben, motoros-bukósisakjával hóna alatt jelent meg az urnáknál, loboncos haját hanyagul hátracsapva. A szavazók jelentős részének szemében most már ő az igazi rendszeren kívüli reménység.

Brüsszellel szemben
Az elmúlt évek alatt az unióban megtartott népszavazások mindegyike a Brüsszellel szembeni kritikát hozta felszínre. A dánok és svédek 2004-ben az euró bevezetését utasították el, egy évvel később a franciák a közösség alkotmánytervezetére mondtak nemet, 2008-ban az íreknek nem kellett az EU működését szabályzó lisszaboni szerződés – később is csak feltételekkel mondtak rá igent –, a görögök 2015-ben a pénzügyi mentőcsomag megszorításai miatt szavaztak nemmel, idén az ukránokkal kötendő társulási szerződés nem tetszett a hollandoknak. Nyáron a folyamatot a Brexit „koronázta meg”, vagyis Nagy-Britannia választóinak többsége úgy döntött, elhagyja a közösséget. A kényszerbetelepítésről szóló októberi magyar népszavazás nem volt eredményes, mert a jogosultak ötven százaléka nem járult az urnákhoz, de 3,3 millió ember élt választójogával, s a leadott voksok 98 százaléka elutasította a kényszerbetelepítést.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.