Demokrácia és/vagy nemzetállam?

/ 2016.10.26., szerda 16:22 /

Németország protokolláris rangsorában az alkotmánybíróság elnöke az ötödik helyen áll az államelnök, a szövetségi parlament elnöke, a kancellár és a szövetségi tanács elnöke mögött. Aki ezt a tisztséget egyszer betöltötte, annak tekintélye a megbízatási ideje letelte után is nagy marad, érveinek a nyilvánosság előtt súlya van, hiszen lehet, hogy végre olyasmit mond, amit sem ő, sem utódja hivatali minőségben nem mondhatott/nem mondhat ki.

Hans-Jürgen Papier 2002-től 2010-ig volt az alkotmánybíróság elnöke, néhány napja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban egész oldalas cikkben állt ki a nemzetállamok mellett az Európai Unió egységesítésével szemben. Fő érve: az EU-ban az össznépesség a demokráciát sohasem lesz képes olyan közvetlenül gyakorolni, mint a nemzetállamokban.

Ez a német olvasótábor számára azért súlyos ellenvetés az európai egyesítési törekvésekkel szemben, mert a német polgárság egyik szárnya a demokráciát magasabb értékűnek tartja, mint a nemzetet, mondván, a nemzetet a történelemben többször használták fel más népek kárára, mint a demokráciát. Habár a nemzetállamot önmagáért nem volna érdemes megtartani, a demokrácia színtereként mégis van haszna. Papier úgy érvel, hogy Európában valódi demokrácia addig nem szervezhető, ameddig az unió nem képez egységes államot egységes lakossággal, köznyelvvel, területtel, kormánnyal, igazságszolgáltatással és az egész térségre kiterjedő pártszerkezettel. Csak aztán érvényesülne a demokrácia alapszabálya, hogy minden ember szavazata Európa-szerte egyenértékű. Csak ez teszi lehetővé az erős parlamentarizmust, ami Papier szerint a nemzetállamok velejárója, európai szinten viszont megvalósulása kétséges, sőt elérhetetlen.

Ezt az érvelést sok nemzetállam vezető gárdája örömmel olvashatta. Ezek szerint ők volnának a demokrácia védnökei, hiszen a tökéletlen szuperállamot visszaszorítják, hogy a természetes – országos – kereteken belül jól működő demokratikus szabályokat biztosítsák. Papier félelemkeltő rémmesének minősíti azt az állítást is, hogy Európa szét fog esni, ha nem épül át szövetségi állammá.

De a cikk vége önmagában hordja a mondottak cáfolatát is. Papier felveti, hogy az utóbbi időben az összetett kérdéseket nemzetállami szinten is csak „krízisben használt beavatkozó” módon lehet eldönteni. A politika úgy hoz döntéseket, mintha a legnagyobb nyomás alatt és szükségállapotban lenne. Valóban, Németországban az irányadó döntések nem hosszú parlamentáris tanácskozás vagy pláne a választási kampányokban megvitatott előkészület után születnek meg, hanem „mostantól azonnalra”.

A demokratikus nemzetállamokban nemcsak tárgyi kérdésekben felejtik el kikérni a választók véleményét, hanem kormányalakítás vagy -átalakítás esetében is. Hogy egymás ellen harcoló pártok a választások után kormányszövetséget alakítanak, az nem bizonyítja a szavazók akaratának súlyát, de már megszokott – és néha szükséges is. De mindenki ismer olyan kormányfőt, akit nem a választók bíztak meg, hanem a pártjuk tolta őket utólag a székbe. Ilyen eset volt Bonnban Kurt Georg Kiesinger kancellár, 2004-ben Budapesten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vagy Rómában a ma kormányzó Matteo Renzi. Az illető párt vezetői ilyenkor egymagukban képviselik a népet.

Formálisan rendben is van ez, ha a parlament többsége szabadon tud dönteni a jelöltről. Ez a képviseleti demokrácia előnye a közvetlen demokráciával szemben, ahol minden apróságról a népet kell szavaztatni. A nép pedig kénye-kedve szerint dönt. A képviseleti demokrácia, mely a nemzetállamokban olyan kedvelt és többnyire jól is működik, pont a legalkalmasabb módszer, mellyel az Európai Uniót közvetlenül is lehetne kormányozni. A demokratikus gyakorlat így hát nem a legsúlyosabb érv a nemzetállamok újraerősödéséért az unióval szemben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.