heti-valasz.hu/vilag/tamadasok-franciaorszagi-muszlimok-ellen-az-elmult-24-oraban-108276

http://heti-valasz.hu/vilag/tamadasok-franciaorszagi-muszlimok-ellen-az-elmult-24-oraban-108276

Egy koreai Moszkvában

/ 2001.08.10., péntek 07:39 /

Akár egy időgépen is érezhették magukat a moszkvaiak, amikor Kim Dzsong Il, Észak-Korea első számú vezetője megérkezett az orosz fővárosba. A körülmények a legsötétebb sztálini időszakra emlékeztettek. A Jaroszlavszkij pályaudvart a magas rangú vendég érkezése előtt már órákkal lezárták, a környékről az autóforgalmat elterelték, és a vasútállomástól a Kremlbe vezető utakat ugyancsak megtisztították a hétköznapi forgalomtól. Az ünnepi külsőségekben a vidék is osztozott, mert Kim Dzsong Il - ahogy hazájában hívják -, a kedves vezető Phenjantól Moszkváig vasúton tette meg a tíznapos utat. A páncélozott vonatszerelvényt sok helyen a szovjet időkre emlékeztető módon fogadták, katonakórusok adtak elő forradalmi indulókat, népi együttesek ropták a táncot, nem maradhatott el a hagyományos kenyérrel és sóval való köszöntés sem.

Hosszú vonatozás

Kim Dzsong Il betegesen fél a repüléstől, ezért választotta a körülményes vonatozást. A technika megállók során még az orosz biztonsági emberek sem mehettek fel a szerelvényekre, az ivóvíz-utánpótlást és az egyéb, a hosszú utazáshoz szükséges kellékeket az észak-koreaiak vitték fel a szerelvényekre. A hosszú utat az észak-koreai vezető nem töltötte azonban teljesen haszontalanul, mert Szibériában meglátogatott egy harckocsigyárat. A vendéglátók bemutatóval is kedveskedtek az észak-koreai politikusnak, mert a legújabb, több mint 70 tonnás monstrumokkal a gyakorlópályán valóban látványos parádét rendeztek a tiszteletére. A hatalmas acélszörnyetegek irdatlan sebességgel rohantak neki a mesterséges dombakadályoknak, hogy aztán több méteren keresztül szinte ússzanak a levegőben, majd hatalmas robajjal csapódjanak a földre, és folytassák a száguldást. Kim Dzsong Il éppen e legújabb technikai eszközöket szeretné megkapni Oroszországtól. A régi "szép időkben" Phenjan nyugodtan számíthatott az ilyen irányú kéréseinek teljesítésére. Ma azonban Moszkva már vonakodik fegyvereket átadni olyan országoknak, amelyek nem képesek fizetni érte. Márpedig Észak-Korea teljesen fizetésképtelen. Az országot évek óta sújtó aszály miatt az éhezés tömegessé vált. Tulajdonképpen a távol-keleti országban mindig is probléma volt az élelmiszer-ellátás. A magángazdaságokat már évtizedekkel korábban felszámolták, az állami nagyüzemek pedig képtelenek voltak hatékonyan termelni. Amikor először jártam ott, két évtizeddel ezelőtt, az őszi betakarításnál szabályos pánik tört ki Phenjanban. A hirtelen jött kemény hidegfront váratlanul érte a mezőgazdászokat, félő volt, hogy az alapvető élelmezési cikknek számító káposzta - az étkezési kultúrában a mi a krumplinknak felel meg - belefagy a földekbe. Huszonnégy óra alatt az egész lakosságot mozgósították, az iskolák felsőbb osztályaiban szünetelt a tanítás, a szállodák személyzetét csökkentették, a gyárak és üzemek egy részét leállították, a katonaságot kivezényelték a laktanyákból. A csontig hatoló, nulla fok alatti hőmérsékletben szinte az egész országot nyitott teherautókra rakták, és kivitték a földekre, ahol a szó szoros értelemben látástól vakulásig mindenkinek, ki milyen gyorsan csak tudott, dolgoznia kellett. Az ilyen módon megmentett termés nem volt elegendő a lakosság ellátására, és az élelmiszereket már akkor is jegyre adagolták. Észak-Koreában az egyik büntetési forma az élelmiszerjegy megvonása. Ilyen esetben a megbüntetett még a rokonaira sem számíthat igazán, mert azok is csak módjával tudnak segíteni, hiszen nekik és gyermekeiknek sem jut elegendő élelmiszerjegy.

Fotó: Reuters
Hagyományos szövetségesek kézfogása

A súlyos éhezés ellenére Észak-Korea változatlanul ambiciózus katonai terveket sző. Éppen az ilyen elképzelések megvalósítására kért segítséget Kim Dzsong Il Vlagyimir Putyin orosz elnöktől. Az orosz-észak-koreai közeledés egyébként is idegesíti az Egyesült Államokat, mert Phenjan Moszkva hagyományos szövetségesének számít, nem beszélve arról, hogy kezd kibontakozni az orosz távol-keleti birodalmi koncepció, amelynek tengelyében Moszkva és Peking együttműködése áll. Nemrégiben írták alá azt a dokumentumot, amely Oroszország és Kína stratégiai partnerségét irányozza elő. A Phenjannal való szoros kapcsolat pedig azért is idegesítő, mert Észak-Korea nem tett le rakétaprogramjának megvalósításáról. Eddig már több rakétakísérletet hajtottak végre, amelyek bár nem voltak túl sikeresek, mert a rakéták letértek röppályájukról, mégis azt a képzetet vetítik előre, hogy Észak-Korea belátható időn belül rendelkezhet olyan fegyverrel, amellyel nemcsak Dél-Koreát, Japánt, hanem az Egyesült Államok egyes részeit is elérheti. Éppen az ilyen tervek miatt döntött úgy az amerikai kormányzat, hogy létrehozza a rakétavédelmi pajzsot. Az indokok között az úgynevezett "bandita államok" fenyegetése áll. E lista legelőkelőbb helyezettje Észak-Korea.

Dél-Koreában nem kevésbé találják nyugtalanítónak Kim Dzsong Il oroszországi látogatását. Annak ellenére, hogy 1994 óta, Kim Ir Szen halála után a nagy vezér fia, Kim Dzsong Il, a "kedves vezető" többször találkozott a dél-koreai elnökkel, nem enyhült a katonai feszültség a két Korea között. A demilitarizált övezet mindkét oldalán jelentős katonai erők néznek farkasszemet egymással. A húszmilliós Észak-Korea a világ harmadik legnagyobb létszámú hadseregét tartja fenn. Összesen egymillió ember áll folyamatosan fegyverben, a hivatalos párt- és állami propaganda reggeltől estig azt sulykolja a lakosságba, hogy háborúra készüljön, mert minden percben várható a dél-koreai támadás. Szöul viszont attól retteg, hogy a gazdasági káosz politikai zűrzavarba csap át. Nincs kizárva, hogy ez esetben Észak-Korea az utolsó sztálinista rendszer megmentése érdekében támadást indít Dél-Korea ellen, amelynek biztonságát 40 ezer amerikai katona jelenléte is szavatolja. Nagy kérdés, hogy az észak-koreai rendszer elkerülhetetlen bukása hogyan következik be és mi lesz azután. A dél-koreai gazdaság valószínűleg nem lenne képes olyan ütemben integrálni Észak-Koreát, mint ahogy ez Németországban a keleti tartományokkal történt. Ráadásul a világtól hermetikusan elzárt sztálinista minibirodalomban majdnem két generáció óta úgy nőnek fel és élnek az emberek, hogy a külvilágról csak az állami propagandán keresztül értesülnek. Mindezen felül a környező országok, elsősorban Japán és Kína sem örülne annak, hogy létrejönne egy majd 70 milliós Korea, amely komoly kihívást jelentene gazdaságilag és politikailag a környezete számára.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.