valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

http://valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

Egy mindenkinek hasznos diktatúra

/ 2016.09.28., szerda 15:32 /

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még semmilyen válasza sincs.

Egy nap alatt csendesedett el a nemzetközi vihar, amely a szeptember első felében működésbe hozott észak-koreai föld alatti atomszerkezet miatt robbant ki. A szenzáció gyorsan elvesztette vezető hír jellegét, amit aligha lehet azzal magyarázni, hogy Amerikát az elnökválasztási kampány, Európát a migránsválság köti le. A sztálinista remeteállam ugyanis tíz év óta folytat nukleáris kísérleteket, a sorban ez volt a legnagyobb robbantás, az egy évtizeddel ezelőtti első teszt erősségének 32-szerese, ami egy 5,2-es földrengésnek felel meg. A detonáció hatása az 1945-ben Nagaszakira ledobott amerikai atombomba pusztító erejének körülbelül fele volt. Vagyis egyértelművé vált, hogy Phenjan nukleáris programja előrehaladott állapotban van.

Csak a téblábolás

A világ mindössze újabb nagyhatalmi konzultációk kilátásba helyezésével válaszolt, és tessék-lássék módon fenyegetődzött ismételt szankciókkal. A még szóba jöhető kisebb büntetőintézkedéseknek már nem is volna sok értelme. Kim Dzsongun észak-koreai diktátor ugyanis gyakorlatilag már majdnem az összes kiróható jelentősebb szankciót begyűjtötte – eladási tilalom van a vasércre, a szénre, az aranyra, a titánra, az ország nem vásárolhat üzemanyagot repülők és rakéták számára –, kivéve egyet: Kína változatlanul szállít kőolajat észak-koreai szövetségesének. Ha ezt a nemzetközi gazdasági élethez kapcsolódó utolsó „köldökzsinórt” is elvágnák, a rendszer hetek alatt összeomlana.

Ez viszont a térségben befolyást szerzett egyetlen nagyhatalomnak sem volt eddig az érdeke. Sőt Washington, Moszkva, Peking és Tokió mindent megtett, hogy a világ egyetlen kommunista dinasztiájának hatalma ne rendüljön meg. Észak-Korea geopolitikai elhelyezkedése ugyanis a Kelet-Ázsiában érdekelt államok mindegyikét elégedettséggel töltötte el: a Koreai-félsziget északi részén belpolitikailag stabil állam létezik. A Kim-dinasztia ezt az elvárást, ha kemény kommunista diktatúra révén is, de teljesítette.

A Business Insider amerikai politikai és gazdasági elemző portál erre vezeti vissza az Oroszország–Kína–Japán-háromszögbe beékelődött, feudális berendezkedésű ország túlélésének okait. Az érdekelt hatalmak szempontjai eltérnek, de a végeredmény ugyanaz: Észak-Korea legyen stabil, és ne veszélyeztesse a környezetét. Mindez azt is jelenti, hogy hosszú távra ki lehet zárni a koreai újraegyesítés lehetőségét, mert ez mindegyik nagyhatalom számára rémálommal érne fel. Egy 80 milliós, egyesített Korea, mely a dél high-techével és észak hatalmas ásványvagyonával rendelkezne, szétzúzná a jelenlegi egyensúlyt.

Az államalapító rögeszméje

Aminek alapfeltétele, hogy Észak-Korea ne jelentsen a nagyhatalmak beavatkozását elkerülhetetlenné tevő veszélyt a környezetére. Ez ugyanis minden bizonnyal a rendszer összeomlásához vezetne, ami pedig a patikamérlegen kimért egyensúly végét is jelentené: megszűnne az érdekazonosságot – az észak-koreai rendszer fenntartása – jelentő közös nevező. Ettől kezdve mindegyik nagyhatalom minél nagyobb befolyást akarna szerezni a Koreai-félszigeten.

Ugyanakkor várható is volt, hogy Phenjan előbb-utóbb megpróbálja kibillenteni a nagyhatalmi egyensúlypolitikát. A jelenlegi diktátor nagyapjának, az államalapító Kim Ir Szennek rögeszméjévé vált, hogy a koreai háború lezárása után csak akkor lehet egyenrangú partnere Amerikának, ha hazáját atomhatalommá teszi. A koreai háborút 1950-ben észak robbantotta ki, hogy a félszigetet kommunista uralom alatt egyesítse. A három évig tartó küzdelemben a másik oldalon az ENSZ színeiben főleg amerikai csapatok harcoltak. A harcok a mai napig tartó fegyverszünettel értek véget – jelenleg hivatalosan nincs békeszerződés –, s egyik fél sem könyvelhetett el területi nyereséget.

Az ellenségem ellensége

Észak nukleáris programját Kim Ir Szen indította, s a lehetőséget a ’80-as években zajlott iraki–iráni háború adta. „Az ellenségem ellensége a barátom” elv alapján Phenjan Teherán mellé állt, mivel az Egyesült Államok akkor a Szaddám Huszein vezette Irakot támogatta, mely meg akarta semmisíteni a Khomeini ajatollah által létrehozott síita iszlám rendszert. Észak-Korea fegyverekkel segítette a perzsa államot, és a jó kapcsolat a háború után is megmaradt: a két ország az atomprogram és a rakétatechnológia terén „összebútorozott”. Irán adta a nukleáris technológiát, Észak-Korea pedig a Szovjetuniótól kapott és maga által továbbfejlesztett rakétaiparért felelt.

Teherán tavaly megállapodott a nemzetközi szervezetekkel atomprogramjának ellenőrzéséről, Phenjannak viszont esze ágában sincs hasonlót tenni. Sőt rakétaprogramját továbbfejlesztette, idén 17 kísérletet hajtott végre, ballisztikus hordozóeszközei Amerika nyugati partjait még nem, de az Egyesült Államokhoz tartozó, hatezer kilométerre lévő Hawaii-szigeteket és Alaszkát már elérik.

Az észak-koreai fejlesztési programok mostanra jutottak el odáig, hogy veszélyt jelentenek a világra. Ezért a legfiatalabb Kim – apjától, Kim Dzsongiltől és nagyapjától eltérően – sokkal kezelhetetlenebb. George Friedman, az amerikai Stratfor elemzőintézet volt igazgatója idén áprilisban még nem látott veszélyt az észak-koreai fenyegetésben. Ma viszont már a kérdéssel foglalkozó szakirodalom egyetért abban, hogy Kim Dzsung Un szavait komolyan kell venni, amikor azt állítja: ha hazáját támadás érné, akkor kész atomcsapással válaszolni. Mindez azt jelenti, hogy Észak-Korea ballisztikus rakétával több ezer kilométerre is képes atombombát eljuttatni.

* * *

A nagy játszma

A nagyhatalmak az elmúlt évtizedekben érzékeny geostratégiai egyensúlyt alakítottak ki:

Kína: Észak-Korea legjelentősebb szövetségese, a remeteáállamon keresztül kijárása” van – akár katonailag is – a Japán-tengerre. Ezzel megakadályozhatja, hogy Japán befolyást szerezzen a kelet-kínai-tengeren, ami fontos az ásványi anyagokban gazdag szigetekről Peking és Tokió között zajló vitákban. Az egyesített Korea biztosan nem szorulna Kína segítségére, így Peking el is veszítené befolyását a Koreai-félszigeten.

Oroszország: az észak-koreai belpolitikai stabilitás eleget tesz a hagyományos orosz geopolitikai elvárásnak, hogy a közvetlen szomszédok tartsák távol a Kreml ellenségeit a birodalom határaitól. Mivel Dél-Koreában az 1953-ban befejeződött koreai háború lezárásaként 44 ezer amerikai katona tartózkodik, a sztálinista rendszer a garancia arra, hogy nem közelíthetik meg az 50 kilométer hosszú észak-koreai–orosz közös határt.

Amerika: az Egyesült Államok az észak-koreai fenyegetésre hivatkozva állomásoztatja katonáit Dél-Koreában – Pekingtől 800 kilométerre lehallgatórendszereket üzemeltet –, hivatalosan egyik legfontosabb távol-keleti szövetségesének védelme érdekében. Ha a kommunista rendszer összeomlik, és a két Korea egyesül, akkor nem lesz mivel magyarázni az amerikai jelenlétet.

Japán: a phenjani fenyegetésre való hivatkozással ott lehet az amerikai nukleáris védőernyő alatt, miközben az ásványi anyagokban szegény szigetország a háttérben Észak-Koreából szerez be például ritka fémeket, melyek nélkülözhetetlenek az informatikai berendezések gyártásához. Az egyesült Korea nagy kihívást jelentene az öregedő Japánnak, mely a technológiai versenyben már így is egymás után szenvedi el a vereségeket Dél-Koreától.

Dél-Korea: feladta Korea újraegyesítésének koncepcióját, miután Szöulban áttanulmányozták a német újraegyesítés okozta hatalmas kiadásokat. Dél-Korea belenyugodott a félsziget megosztottságába, s az érdeke, hogy észak belpolitikailag stabil legyen, és csak szavakban jelentsen fenyegetést. Utóbbi okán ugyanis Szöul megkaphatja az amerikai katonai és gazdasági segélyeket.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.