Ellensúlyt Brüsszelnek!

/ 2017.01.11., szerda 15:43 /

Exkluzív interjút adott lapunknak Jarosław Kaczyński, akit az Európával foglalkozó amerikai Politico magazin tavaly a kontinens negyedik legmeghatározóbb személyiségének választott. A Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke szerint a V4-ek vezetésével európai ellenközpont jöhet létre Brüsszellel szemben.

– Oroszország néhány hete a már Szíriában kipróbált Basztyion típusú partvédelmi rakétarendszert telepített a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő kalinyingrádi exklávéjába. Varsó pedig 940 millió zloty, több mint 67 milliárd forint értékben JASSM-ER típusú robotrepülőgépeket rendelt az Egyesült Államoktól. Előkészületben a fegyveres konfliktus?

– A politikának az a feladata, hogy felkészüljön a rendkívüli helyzetekre is, ezért fegyverkezünk, bár a fegyveres konfliktus kirobbanásának nagyon kicsi a lehetősége. Lengyelország egy komplex program keretében különböző típusú támadó- és védelmi fegyvereket vásárol. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a közeli vagy távoli jövőben fegyveres összetűzés kirobbanására számítunk. Julius Caesar ókori római politikus és hadvezér szavaival élve: ha békét akarsz, készülj a háborúra.

– Elemzők úgy vélik, hogy Putyin a gyengeség jeleként értékeli Trump Moszkvához való közeledési szándékát. Számos feltételezés látott már napvilágot, amely szerint Oroszország az új amerikai elnök január 20-i beiktatása után tesztelni akarja a térségben – különös tekintettel a balti államokra – a NATO tűrési küszöbét. Elképzelhető, hogy az oroszok tényleg próbára teszik a nyugati katonai védelmi rendszert?

– Ennek lehetőségét nem zárjuk ki, akár Lengyelországgal szemben is sor kerülhet ilyen provokációra, azonban a jelenlegi helyzetben ezt valószínűtlennek tartjuk. Lengyel vadászgépek részt vesznek azokban a manőverekben a többi NATO-ország egységeivel együtt, melyek során a nyugati védelmi rendszer kiszorítja az orosz harci repülőket a balti országok légteréből. A NATO fokozott katonai jelenléte a térségben komoly garanciának számít egy esetleges orosz provokációval szemben.

– Putyin feltehetőleg ez év elején ismét találkozik Orbán Viktorral, hiszen hazánk – Lengyelországgal ellentétben – jó kapcsolatokat épített ki az oroszokkal. Nyáron ön is motorcsónakázott a magyar miniszterelnökkel a Dunán – ez ugyancsak a barátság jele. De a Moszkva irányába mutatott eltérő magatartásunk nem áshatja alá a Budapest-Varsó-tengelyt?

– Mindezt nem tekintjük problémának a javuló magyar–lengyel kapcsolatokban. Az Oroszországgal fennálló jó viszony önmagában nem elítélendő dolog. Az viszont más kérdés, hogy Lengyelország geostratégiai helyzete, a múlt tapasztalatait is figyelembe véve, eltér Magyarországétól. A kétoldalú kapcsolatokban a legfontosabb a lojalitás. A magyarok, amikor kell, szolidárisak szövetségeseikkel. Például a legutóbbi, Európai Tanácsban történt szavazáskor, amikor a Krím annektálása miatt az Oroszország elleni gazdasági szankciók további sorsáról kellett dönteni, a korlátozó intézkedéseket ellenző tagállamok, köztük mások mellett Magyarország is kifejthette álláspontját a rendelkezés okozta gazdasági és politikai károkról. Mi pedig a büntetőintézkedések „üzemszerű” fenntartását pártoltuk. Úgy gondoljuk ugyanis: Oroszországot rá kell bírni a nemzetközi jog tiszteletben tartására, s lehetséges, hogy ez hosszú időt vesz igénybe. A magyar miniszterelnök végül megszavazta a szankciók további automatikus fenntartását.

– Azért többször is előfordult, hogy a nemzeti érdekek felülírták a visegrádi csoport belső szolidaritását – és az érintett országok széttartóan szavaztak az EU döntéshozó szerveiben. A jövőben a lojalitás természetszerű lesz a V4-ek körében?

– Remélhetőleg igen. Úgy, ahogyan az utolsó Európai Tanács-ülésen Orbán Viktor Beata Szydło lengyel miniszterelnök mögé állt a szén-dioxid-kibocsátásról folyó éles vitában. Olyan korlátozásokat akartak ugyanis bevezetni, amelyek rendkívül fájdalmasan érintették volna a nagy részben még mindig a szénen alapuló lengyel energetikai ipart. Az összecsapás kimenetele Lengyelországnak alapvető fontosságú volt, míg Magyarországnak nem különösebben jelentős. Végül Lengyelország számára is elfogadható döntés született. Természetesen önök hasonló helyzetekben mindig számíthatnak a lengyel szolidaritásra.

– Idillikusan hangzik… Akkor hát nincs egyetlen olyan pont sem a kétoldalú kapcsolatokban, amelyen javítani kellene?

– Elsősorban olyan döntésekre lenne szükség, amelyek a visegrádi csoporton belül erősítik a két ország együttműködését. Mint például a visegrádi négyek most indult közös rádiója, és a jövőben létrehozandó televíziója. Továbbá jelentős európai befolyással rendelkező vállalkozások létesítésére volna szükség. Fontos lenne az integrált infrastruktúra megteremtése, például az észak–déli autópálya kiépítése. A közös infrastruktúra az előfeltétele, hogy létrejöjjön egy erős gazdasági közösség Közép-Európában.

– Tíz éve, amikor ugyanebben a szobában beszélgettünk, ön azt mondta, nem aktuális a V4-ek intézményesítése. Azóta sincs a szervezetnek állandó központja, titkársága, apparátusa. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter egykoron azt kérdezte: „Ha Európát akarom hívni, milyen számot kell tárcsáznom?” A készülék ugyanis csöröghet Párizsban, Brüsszelben vagy akár Berlinben is. Melyik visegrádi fővárosban kellene csörögnie a telefonnak, ha valaki fel akarná hívni a V4-eket?

– Nagyon szívesen intézményesítenénk a V4-eket, ez a megoldás Lengyelország számára előnyös lenne, ehhez azonban az összes tagállam konszenzusos akarata szükséges. Úgy látom, Magyarország is az intézményesítés felé hajlik, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy a szlovák és a cseh partnereink is ugyanezt szeretnék. Az Európai Tanács legutóbbi ülése optimizmussal tölthet el, Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök lojális volt a magyar és a lengyel állásponthoz a szén-dioxid-kibocsátás kérdésében. Szlovákiának december 31-gyel járt le a soros elnöki mandátuma az EU-ban, ezért Pozsonyban eddig úgy gondolták, ők különleges helyzetben vannak, hiszen az egész uniót kellett képviselniük. Robert Fico szlovák miniszterelnökkel biztosan meg kell beszélni az intézményesítés lehetőségének kérdését.

– Úgy tűnik, Közép- és Kelet-Európának egy ellenhatalmi erő kialakítása a célja a mindinkább központosítani akaró Brüsszellel szemben. Valóban kialakulóban van egy olyan országcsoport – a V4-en túl a Baltikumtól az Adriáig –, amely ellensúlyt képezhet a mai EU-vezetéssel szemben?

– Komoly előjelei vannak, hogy létrejön egy ilyen ellensúly. Különböző átfogó javaslatok születtek Közép- és Kelet-Európában. Például a közös energiabiztonság létrehozása, amely a Baltikum, a Fekete-tenger és az Adria által határolt régióra terjedne ki. Említhetem a 16+1 elnevezést viselő, már megvalósított kínai kezdeményezést is, Peking és a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködési megállapodást. Mindez már most bizonyos ellensúlyt képez a teljes hegemóniára irányuló törekvésekkel szemben Európában.

– Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök három tenger együttműködési kezdeményezése 16 térségbeli országra terjedne ki. Ez azt is jelentheti, hogy felhígulna a V4-ek szoros együttműködése?

– Ha olyan széles együttműködést céloznánk meg, mint a V4-eké, akkor természetesen problémák jelentkeznének. De itt csak egy közös ügyről lenne szó: a biztonságos energiaellátásról, ezen belül is a gáz- és olajimportról, amely kiszélesítené az exportáló országok körét. A gázt és olajat eladó országokhoz majd az Egyesült Államok is csatlakozik, mivel Donald Trump új amerikai elnök engedélyt akar adni az amerikai gáz és olaj exportjára. Itt jelentős szerepet játszhat a szczecini cseppfolyósgáz-kikötő, valamint a Horvátországban tervezett és a litván klajpédai gázkikötő. Szó van a már létező gáz- és olajvezeték-rendszerek egymás közötti összekötéséről is.

– Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak a térségben az eddigieknél nagyobb befolyása lesz?

– Washingtont ebben a kérdésben a gazdasági szempontok vezérlik. Amerikai katonaság állomásozik már Románia és Lengyelország területén, és tervbe van véve, hogy a közeljövőben a balti államokban is jelen lesznek állandó tengerentúli fegyveres erők. Tulajdonképpen ez jelenti az amerikai befolyást a térségben.

– Más. Az EU a közösség többi országába szeretné szétosztani azokat a migránsokat, akiket saját maga – elsősorban Németország – hívott be Európába. A visegrádi négyek ezt ellenzik. Sikerülhet megakadályozni Brüsszel terveit?

– Egy biztos: Lengyelország ellen fog állni ennek a tervnek. Végső esetben az Európai Unió Bíróságához fordulunk. A visegrádi országok eddigi és várhatóan jövőbeni közös fellépése ebben az ügyben is döntő fontossággal bír. A többi uniós tagállammal kapcsolatban már nem tudnék ilyen határozottan véleményt mondani. Lengyelország a végsőkig elmegy, hogy megakadályozza a Brüsszel által erőltetett kényszerbetelepítést.

– A térség politikai alannyá válásában ez lenne az első nagyobb lépés?

– Az első komoly kezdeményezés a G7 csoporthoz címzett fellépés volt, én adtam az ötletet és megboldogult bátyám volt a kivitelezője (Lech Kaczyński néhai köztársasági elnök – a szerk.). Több mint huszonöt éve felkereste Prágát és Budapestet, akkor közös levelet küldtünk a kereskedelmi kapcsolatok megkönnyítése érdekében. Most nagyságrendekkel nagyobb a feladat. Ha a migrációs ügyben a V4-ek sikerrel járnak, akkor ez nemcsak számunkra volna jelentős lépés a térség önálló politikai alanyként való megjelenítésében, hanem egész Európára nézve is sikerként lehetne elkönyvelni.

– Donald Trump amerikai elnökké választása nem segíti az Oroszország és Németország közé szorult Közép-Európa önálló politikai alanyiságát?

– Beszéltem Varsóban Rudolph Giuliani volt New York-i polgármesterrel, a Republikánus Párt befolyásos politikusával. Az „önállósodó” Közép-Európa kérdése ott is felvetődött. A tárgyalások tartalma optimizmussal tölt el, ennek alapján Orbán Viktor tervezett amerikai útjától is hasonló eredményt remélek.

– Ön többször kijelentette, hogy az unión belül kialakítandó „önálló” Közép-Európa nem jelent háborút Brüsszellel. Mégis: évek óta ideológiai háború folyik Közép-Európa és az EU-központ között. Az itteni térség vezetői nemzetállamokban gondolkodnak, az eurokraták viszont lebontanák e kereteket. Árnyalja a képet, hogy a nemzetállamok megerősítésének gondolata a nyugat-európai radikális pártok soraiban is gyökeret vert. Mi a teendő a nemzeti önazonosságot lerombolni szándékozó uniós tervekkel szemben?

– Valóban létezik ilyen tendencia Brüsszelben, egyébként nem csak ott, de ez a jelen pillanatban több országban hatalmas ellenállásba ütközik. Nem lehet előre látni, hogyan alakulnak a választási eredmények Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban vagy Ausztriában. Egy azonban biztos: bárki kerül ki győztesen, hatalmas nyomás nehezedik majd rá azon formációk részéről, amelyek nem akarnak lemondani nemzeti identitásukról. Még azt is hozzá kell tenni, hogy az önazonosságról való lemondásra irányuló javaslat lényegében csak a kisebb államokat és nemzeteket érinti. Ha a németek komolyan vették volna az EU nemzetek fölötti jellegét, nem fordítottak volna óriási összeget (2 billió eurót) az NDK újjáépítésére a kommunizmus után, nem biztosítottak volna állami támogatást a posztkommunista állam területén a vállalatok számára, vagy megtették volna mindezt a többi hasonló helyzetű állammal is. Különösen azokkal, amelyeknek a második világháborúban Németország óriási károkat okozott, vagyis mindenekelőtt Lengyelországgal. Nem tudok róla, hogy ez Németországban bárkinek is megfordult volna a fejében. A nemzeti tudat és a nemzetállami lojalitás elvetése csak színjáték, ráadásul nagyon primitív színjáték a gyengébb országok kárára. Ezt hangosan ki kell mondanunk!

– Joachim Gauck német államfő szerint Németországban az idei karácsonyi ünnep más volt, mint az eddigiek, mert a terror betört a fővárosba, elterjesztve a harag, a düh, a tehetetlenség és a félelem érzését. Úgy tűnt tehát, fordulat áll be a német, illetve a brüsszeli migránspolitikában. Ma már az európai vezetők jelentős részének álláspontja megegyezik azzal, amelyet a magyar miniszterelnök kezdettől fogva képvisel. Elképzelhető hátraarc migránsügyben az unió meghatározó politikusai részéről?

– Nem zárnám ki, de nem szabad elfelejteni, hogy bár egy ilyen hátraarc teljesen észszerű lenne, ez az európai elit nagy része számára lényegében mégis azt jelentené, hogy saját maguk ismernék be hiteltelenségüket. Ezzel együtt – bár lassan és következetlenül – jó irányba mennek a dolgok.

– Ma már világos, hogy az európai szélsőséges iszlamista terrorizmussal szemben az eddig követett módszerek csődöt mondtak. Képes lesz-e az EU megváltoztatni eddigi „puha” magatartását, és sokkal keményebben fellépni a terrorizmus európai formájával szemben?

– Ez a nyugat-európai elit által hirdetett politikai és morális filozófia teljes elvetését kívánná meg, amely egyébként tele van következetlenséggel és ellentétekkel, mihelyst reális körülmények között kell megvalósítani. A Szaddám Huszein néhai iraki elnök nevében eljáró tömeggyilkosokat védelmezték a halálbüntetéssel szemben, miközben hajbókoltak olyan államok előtt, amelyek teljesen ártatlan embereket öltek meg. Remélem, ez véget ér, mert az átlagemberek ráébrednek arra: mindez ellenük irányul.

* * *

Jarosław Kaczyński

Lengyelország legbefolyásosabb politikusa a Szejmben abszolút többséggel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke. A jogi végzettségű politikus idén tölti be 68. életévét.

– az 1980-as években a Szolidaritás vezetőségi tagja volt.
– 1989: szenátorrá, később parlamenti képviselővé választották.
– 2001: részt vett a PiS megalapításában.
– 2006 júliusa és 2007 novembere között miniszterelnök volt.
– 2010: a Szmolenszknél repülőgép-katasztrófában elhunyt Lech Kaczyński köztársasági elnök ikertestvére.
– 2015: vezetésével a PiS megnyerte az elnök- és a parlamenti választást is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.