ELLENZÉKI GYŐZELEM

/ 2004.12.16., csütörtök 15:25 /

Az ellenzéki jelölt, Traian Basescu győzött a romániai elnökválasztás második fordulójában. Basescu sikere alaposan felborította a papírformát, hiszen az esélyesnek tekintett Nastase az első fordulóban még több mint hét százalékot vert rá riválisára.

A vasárnapi romániai elnökválasztás második fordulójában Traian Basescu bukaresti polgármester, az ellenzéki Jog és Igazság (DA) koalíció elnökjelöltje a szavazatok kilencvenkilenc százalékának összesítése alapján 51,8 százalékot, a leköszönő, magát szociáldemokratának mondó Adrian Nastase kormányfő 48,2 százalékot kapott. Basescu az első fordulóban hét százalékkal kapott kevesebb szavazatot riválisánál.

Nastase a választási kampány során folyamatosan a jól bevált szociális demagógiával élt. Az ország legelmaradottabb vidékeinek szavazataira számított, és bízott abban, hogy sok helyen a megfélemlített emberek nem mernek ellene szavazni. Pártjának polgármesterei számos kis településen megtorlást helyeztek kilátásba azokkal szemben, akik Nastase ellen akartak agitálni. A különböző juttatásokat több helyen attól tették függővé, hogy a településen lakók részt vesznek-e a szocialisták választási gyűlésein. A BBC is kiemelte, hogy a szocialisták a közvetett befolyásolás eszközeit is bevetették a választási küzdelemben. Basescu kampányát a középoszály megnyerésére építette, és élesen bírálta az úgynevezett szociáldemokrata vezetőket, akik millárdokat kerestek a privatizáción. Fő bázisai a nagyobb városok voltak, s ez nem véletlen, hiszen a főváros, Bukarest polgármestereként sok tapasztalatot szerzett az urbanizációs problémákról.

Basescu győzelme akár bizonytalanságot is okozhat, mivel a két héttel ezelőtti választásokat Nastase pártja nyerte meg. De a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget még a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségével kötött koalícióval sem tudja biztosítani. A most elnöknek választott Basescu megteheti, hogy a legtöbb szavazatot szerző szociáldemokraták helyett saját pártját kéri fel kormányalakításra.

A sajátos romániai helyzet miatt az elnökválasztás végeredménye közvetlenül befolyásolhatja a kormányalakítást. Az általános választásokon az Adrian Nastase leköszönő kormányfőt jelölő Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Román Humanista Párt (PUR) szövetsége győzött, a képviselőházban 132, a szenátusban 57 helyet kapott. Második a Traian Basescut jelölő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Demokrata Párt (PD) szövetség, a DA 112 képviselői és 49 szenátori hellyel, harmadik a Nagy-Románia Párt (PRM) 48 képviselővel és 21 szenátorral, negyedik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 22 képviselővel, 10 szenátorral. A magyarokon kívül még tizennyolc románai nemzeti kisebbségnek jut egy-egy képviselőség.

A szocialisták forgatókönyve szerint pártjuk a humanista szövetséggel és az RMDSZ támogatásával, valamint még legalább 13 nemzeti kisebbségi képviselő segítségével megszerezheti a parlamenti többséget.

A két forduló között a liberális-demokrata szövetség is bejelentette kormányalakítási szándékát, bízva abban, hogy Basescu lesz az új államfő.

A román törvények értelmében az államfő azt a pártot kérheti fel kormányalakításra, amelyiknél biztosítottnak látja a kormánytöbbséget. A DA ugyan kevesebb képviselői helyet szerzett, mint a kormányzó szociáldemokraták, ám ha a Nastaséékkal közös listán induló, ám nézeteiben inkább a jobboldallal rokonszenvező Humanista Párt átállna, máris a DA alkothatna többségi koalíciót. Basescu győzelmében nagy szerepe lehet a magyar szavazók távolmaradásának. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ugyanis Nastase támogatására szólította fel a magyar választókat. Igaz, a felhívás csak részben volt eredményes. Az RMDSZ így is kormányzati szerepre számíthat. A DA-nak ugyanis a PUR-ral együtt sem lesz abszolút többsége. A szélsőjobboldali Nagy-Románia Párt elfogadhatatlan az EU számára.

Ion Iliescu leköszönő államfő, Nastase kampányának erőteljes támogatója szociáldemokrata szenátor lett. Kormányfői reményei viszont szertefoszlottak, mert ő váltotta volna Nastasét a miniszterelnöki bársonyszékben.

Az elnökválasztás és a korai kormányalakítási tárgyalások kapcsán sok bírálat éri az RMDSZ vezetőit, amiért a romániai korrupcióban ludas szociáldemokrata-humanista szövetség jelöltjének támogatására buzdították a magyarságot.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.