Elszakítani Kárpátalját?

/ 2017.09.20., szerda 17:31 /

Nem álltak hazánk mellé a visegrádi országok a módosított ukrán oktatás törvény elleni tiltakozásban. Közben Ukrajnában folyik a hecckampány, amely Kárpátalja elszakításának szándékával rágalmazza az ott élő magyarokat.

Nem zártak össze a V4-ek – Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország – a módosított ukrán nyelvtörvény elleni fellépésben. A jogszabály szerint nemzetiségi nyelven csak az általános iskola alsós tagozatában lehet oktatni, a felső tagozatban és a középiskolákban a kisebbségi nyelveken csak egy-két tárgyat lehet tanítani. Pedig sokan arra számítottak, hogy a magyar elnökség alatt kibontakozó közös külpolitika a térségben zajló események kezelésében csakúgy, mint a migránsválság esetében, egységes lesz. Ez annál inkább logikusnak tűnt, mert mind a négy államnak vannak kisebbségei keleti szomszédunkban.

Mégis, legfőbb szövetségeseink nem álltak ki mellettünk. Szlovákia semmilyen kormányzati nyilatkozatot nem adott ki. A Felvidéken ugyanis pénzügyi okokra hivatkozva sorra be akarja zárni az aprófalvak kisiskoláit, ami súlyosan érinti a magyar településeket. A szlovák politikai elitben egyébként is kimondva-kimondatlanul attól rettegnek, hogy a felvidéki magyarok „átigazolnak” az anyaországhoz. Igaz, a szlovákiai európai parlamenti képviselők egy része, és nem csak a magyarok, tiltakoztak az erőszakos ukránosítás ellen.

Mély hallgatás

A cseh politika még idáig sem ment el, és a mély hallgatást választotta. Prágai sajtóberkekben úgy vélik, hogy ennek egyik oka a Szlovákiával való „történelmi szolidaritás”. A másik indíték pedig, hogy októberben parlamenti választások lesznek, a kampány javában tart, így a néhány tízezer fős ukrajnai cseh kisebbség kikerült a politika látóköréből.

Lengyelország langyos külügyi nyilatkozatot tett: a tárca „figyelemmel kíséri” a törvény végrehajtási folyamatát, és „minden szükséges lépést megtesz”, hogy az Ukrajnában élő lengyelek számára biztosítsa az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést – áll a dokumentumban. Varsó tartózkodó magatartásának fő oka, hogy határai mentén éppen most zajlik a Zapad (Nyugat) fedőnevű, 100 ezer katonát mozgósító orosz–fehérorosz hadgyakorlat. A lengyel vezetés figyelme most az ezzel járó kockázatokra – feltételezhetően az oroszok a határ közelében „felejtenének” egy-két alakulatot – összpontosul. Ebben a helyzetben a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező lengyel vezetés nem akart a Washington által támogatott kijevi kormánnyal keménykedni.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a V4-ek összetartása csak akkor válik sziklaszilárddá, ha mind a négy országnak azonosak az érdekei. A nemzeti kisebbségek ügye, illetve a Moszkvához fűződő viszony azonban felülírja a közép-európai összefogást. Magyarország így egy másik táborban találta magát. Románia, Bulgária és Görögország külügyminiszterével együtt tiltakoztunk az Európa Tanács (ET) főtitkáránál, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosánál az ukrán törvény miatt. Ez a helyzet azért pikáns, mert amúgy mindhárom ország elnyomja saját kisebbségeit. Bulgáriának a törökökkel, a görögöknek a macedón, az albán és a török nemzetiséggel van állandó konfliktusuk, a román helyzetet pedig jól ismerjük.

Magyarország számára a helyzet több mint kínos. A hazai külügyminisztérium ugyanis szinte egyszerre emelte fel a szavát a kárpátaljai magyarság érdekében és a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium bezárásának szándéka, illetve a mai napig rendezetlen státusza miatt. Szijjártó Péter külügyminiszter egyszerre fenyegette meg Ukrajnát és Romániát: ez előbbit azzal, hogy az összes nemzetközi fórumon elkaszálja a Kijevnek fontos döntéseket, utóbbit pedig azzal, hogy megakadályozza felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD).

A hazánkhoz csapódott három ország belpolitikai haszonszerzés miatt vállalt közösséget az egyre harciasabb hangot megütő magyar diplomáciával. Mindháromnak nagyjából ugyanannyi, 150 ezer fős nemzetrésze él Ukrajnában, mint ahányan a magyarok vannak Kárpátalján, és az elszakadt nemzetrészek melletti kiállás hatékony belpolitikai ütőkártya. Az államcsőd szélén táncoló Görögországban a gazdasági gondokról való figyelem elterelésének eszköze, Romániában pedig a magyarok vegzálása mellett mindig is igyekeztek elhitetni a külvilággal, hogy Bukarest kiáll a kisebbségek jogai mellett.

Sorvadó kisebbségek

Az azonos lélekszámú ukrajnai etnikai kisebbségek súlya nem egyforma. A moldávok, a krími tatárok, a bolgárok, a románok, a görögök és a lengyelek lélekszáma hasonló a kárpátaljai magyarokéhoz, ám, a magyarokkal ellentétben, a többieknek nincsenek pártjaik. A magyaroknak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) ad politikai hátteret. Így csak a magyaroknak van parlamenti képviselőjük. Egyedül a magyaroknak van teljes, anyanyelvű oktatási intézményrendszerük a bölcsődétől a felsőoktatásig, ráadásul a száz kárpátaljai általános és középiskola nagy része magyar tannyelvű. A románok hasonló számú oktatási létesítménnyel rendelkeznek, de nincs egyetlen, csak anyanyelvű középiskolájuk sem. Csupán a közös határ ukrán oldalán, a negyedmilliós Csernovicban lévő ukrán tannyelvű gimnáziumok némelyikében indítanak egy-két román osztályt is. A tisztán román oktatás a szétszórt aprófalvak kisiskoláinak alsós tagozataiba szorult vissza, a felső tagozatos román oktatás pedig csak néhány helyen van jelen.

A lengyelek még rosszabb helyzetben vannak, mert két nagyobb általános iskola mellett mindössze négy gimnáziumuk van. Ennek oka, hogy a lengyel közösségben igen erős az asszimiláció. A több évtizedes szovjet diszkrimináció, az orosz–lengyel történelmi szembenállás miatt rájuk erősebb nyomás nehezedett, mint a többi nemzetiségre, ezért kevésbé mernek kiállni jogaikért. A Kárpátalján tízezer fővel jelen lévő szlovákoknak csak egy középiskolájuk van Ungváron, a 150 ezres ukrajnai görögség nyelvét 70 helyi intézményben tanítják, de csak az általános iskolában, az igazgató kérésére választható nyelvként. Kizárólag görög nyelvű oktatási intézmény nincs Ukrajnában. A magyarokat leszámítva az ukrajnai nemzeti kisebbségek főleg arra szorítkoznak, hogy kulturális ernyőszervezetet hozzanak létre.

Nagyjából ezt a sorsot szánta Kijev a magyaroknak is a módosított nyelvtörvénnyel. A magyarság szervezettsége, illetve az anyaország támogatása miatt azonban nagy ellenállás fogadta a jogszabályt. Ezért az ukrán sajtóban hecckampányt indítottak a kárpátaljai magyarok lejáratására, többek között azt állítva: a 150 ezer fős közösség el akar szakadni Ukrajnától, és az anyaországhoz kíván csatlakozni (lásd keretes írásunkat).

* * *

Best of ukrán sajtó

112.ua – kereskedelmi csatorna: „Kárpátalja olyan, mint Dél-Oszétia és Abházia – mindkét terület Grúziából szakadt ki –, vagy Kelet-Ukrajna. Kárpátaljára a legnagyobb veszélyt a kettős állampolgársággal rendelkező magyarok jelentik.” (Kijev hivatalosan nem ismeri el a kettős állampolgárságot, de – mivel nem szankcionálják – az ukrán mellett többen felvették a magyart.)

Karpatszka Szics – szélsőjobboldali ukrán szervezet: „Felerősödött a magyar és más szeparatista erők államellenes, destabilizációs munkája Kárpátalján, melyek a krími elszakadási forgatókönyv megismétléséhez vezethetnek.”

Zakarpattya – ukrán hírportál: „Oroszország a térség destabilizálására és végső soron Kárpátalja elcsatolására adott megbízást, az ukránellenes hírközlő eszközök pedig széles körű kampányba kezdtek Nagy-Magyarország visszaállítására.”

Korrespondent.net: „A kárpátaljai magyarság és a mögötte álló anyaországi politikai szereplők egyre gyakrabban és egyre erőszakosabban hozakodnak elő az etnikai autonómia gondolatával. (…) az egész nem más, mint szeparatizmus.”

mukachevo.net: „Vlagyiszlav Szurkovnak, Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadójának tulajdonított dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek az ukrajnai, ezen belül a kárpátaljai helyzet destabilizálására vonatkozó terveket tartalmaztak.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.