Eltávolított célpontok

/ 2003.10.31., péntek 08:18 /

A román parlamenti ellenzék és a sajtó követeléseinek eleget téve, s a közvélemény nyomásának is engedve, lemondott a Nastase-kormány három minisztere. Nem a lemondások ténye, hanem az időpontjuk volt meglepő.

CSÍKSZEREDAI TUDÓSÍTÓNKTÓL

Fotó: MTI
A román sorkatonák is szavaztak az alkotmánymódosításról

A romániai alkotmánymódosítási népszavazást követő órákban értékelő ülést tartott a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD). A sikeres referendum örömünnepe helyett Adrian Nastase kormányfő és pártelnök lemondásra kérte három miniszterét, akik különböző korrupciós botrányokba keveredtek. Másnap reggel szinte egy időben, de saját elhatározást színlelve, bejelentette lemondását Hildegard Puwak európai integrációs miniszter, Mircea Beuran egészségügyi miniszter és a miniszteri rangú Serban Mihailescu kormányfőtitkár. Mindhárman már hónapok óta a sajtó kereszttüzében álltak, de ők továbbra is ártatlannak vallják magukat. Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államfő következetesen megvédte őket. Mindhárom miniszter azt nyilatkozta, hogy lemondásukkal a kormányt óhajtják megkímélni a további támadásoktól, és azt szeretnék, ha a személyük körül kialakult feszült helyzet nem akadályozná Románia európai uniós csatlakozási tárgyalásait. Az időzítésről azt mondják, hogy korábban nem akarták megzavarni a népszavazás kampányát.

Romániai politikai elemzők ezt másként látják. Szerintük a három miniszter lemondásának kikényszerítésével a Nastase-kormány valójában a kis híján kudarcba fulladt és gyanús referendumról akarta elterelni a figyelmet. Tény, hogy a népszavazás rengeteg fonáksága, a nyilvános és látványos szavazatvadászat, a szavazók ajándékokkal, nyereményekkel, élelemmel, itókával történő csalogatása vagy éppen büntetésekkel való fenyegetése, és a részvételi arányoknak a szavazás utolsó óráiban tapasztalt hihetetlen megugrása sokakat gyanakvásra késztetett. A csalás gyanúja még ma is élénken foglalkoztatja a romániai sajtót és közvéleményt, de a minisztereknek másfajta és eléggé nyomós okaik is voltak a lemondásra.

Hildegard Puwak 2000 decemberében lett a Nastase-kormány európai integrációs minisztere. Már korábban is tagja volt olyan parlamenti bizottságoknak, amelyek révén jó kapcsolatokat alakított ki Nyugat-Európában. Férjének és fiának cégei vissza nem térítendő pályázati támogatást (hitelt) nyertek az Európai Unió pénzalapjaiból. Négyféle szakképesítési, továbbképzői programra kellett volna elkölteniük 150 ezer eurót. Felmerült a gyanú, hogy a miniszter asszony hivatali befolyását felhasználva segítette hozzá a hitelekhez rokonait.

Puwak ezt tagadja. Azt állítja, hogy a pályázatok benyújtásakor ő még csak egyszerű PSD-képviselő volt a román parlamentben. Romániai és nyugati újságírók azonban kinyomozták, hogy a négyből legalább két pályázat Puwak asszony miniszterré történt kinevezése után került az EU illetékes hivatalához. Egy román napilap munkatársai azt is kiderítették, hogy a szakmai továbbképzésekre elnyert támogatások egy részét a Puwak család önkényesen költötte el, például a Puwak fiú középiskolai és főiskolai osztálytársait, valamint a család ismerőseit küldték németországi tanfolyamokra. A család egyik közeli rokonának az otthonában zajlott a "tanfolyam", az "előadó" pedig Puwakék egyetemista unokaöccse volt. A felhasznált pénz java része tehát a Puwak dinasztia zsebébe vándorolhatott. A résztvevők némelyike később alig tudott néhány mondatot idézni a továbbképzés tematikájából. Az Európai Unió leállította Puwakék oktatási programját, és Brüsszel kéri a nem rendeltetésszerűen elköltött pénzek visszafizetését. Hildegard Puwak a PSD parlamenti képviselőjeként ártatlanságának tudatában várja a fejleményeket, a nemzetközi vizsgálatokat.

Mircea Beuran sebészorvos 2003 júniusában lett Románia egészségügyi minisztere. Munkáját, erélyességét sokat dicsérte Nastase kormányfő. Igen ám, de egy szemfüles román orvos kiderítette, hogy Beuran doktor évekkel ezelőtt angol és francia nyelvű orvosi kézikönyveket fordított le - némelyiket szóról szóra -, és úgy jelentette meg Romániában, mintha a saját és még néhány szaktársának a művei lennének. Legalább tíz kis zsebkönyvet adott ki a szerzői jogok semmibevételével. Egy 1995. évi franciaországi egyezség ugyan feljogosította arra, hogy az eredeti kiadványokat modellként használja, de ő a szerzőket és a francia kiadót "elfelejtette" feltüntetni a könyveiben.

Apró előrelépés
Az erdélyi magyarság vegyes érzelmekkel fogadta a román alkotmány módosításának tervezetét. Ezért nem alakult ki egységes álláspont arról, hogy célszerű-e részt venni a népszavazáson, és ha igen, akkor hogyan kellene szavazni. Az erdélyi magyar egyházi, politikai és közéleti elöljárók többféle üzenetet fogalmaztak meg. Végül az az álláspont győzött, hogy a két rossz közül ajánlatosabb a kisebbiket választani. Az 1991-es alkotmány 2003. évi módosítása a kisebbik rossz az erdélyi magyarságnak, hiszen néhány kedvező passzust tartalmaz a Romániában élő nemzetiségek számára. Az alkotmány szavatolja az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, az állami hivatalokban, az igazságszolgáltatásban. Az utóbbi akkor lenne igazán említésre méltó, ha az alkotmány előírásait alkalmazva a román nyelvet nem ismerő magyar (vagy más nemzetiségű) polgárok számára a tolmács nem jelentene pluszperköltséget. Nemzetiségtől függetlenül kedvezőek a tulajdonjog szavatolására, védelmére és a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlésének lehetőségére vonatkozó előírások. Az utóbbi etnikai szempontból is fontos, mert 1945 óta az erdélyi magyar (német vagy roma) fiataloknak sok megaláztatásban volt részük - olykor politikai okokból - a román hadsereg alakulataiban, s az utóbbi 10-12 évben sokan inkább Magyarországra vagy más államokba távoztak, mintsem bevonuljanak a román hadseregbe. Magyar szempontból reménykeltő a felekezeti oktatásra vonatkozó előírás is, noha nincs alkotmányos garancia az állami költségvetési támogatásokra.
Egyéb, az európai uniós jogharmonizációhoz közelítő módosításokkal együtt erdélyi magyar szempontból is apró előrelépésnek tekinthető az új román alkotmány. Erősödött az alapvető emberi jogok oltalma, sokszor ez is védőkart nyújthat a nemzeti kisebbségeknek a hatalmi túlkapásokkal szemben.
A magyar ellenérvek egyike az, hogy az alaptörvény továbbra is egységes nemzetállamként határozza meg Romániát, és kizárja a tényleges autonómiák, autonóm régiók kialakításának a lehetőségét. Igaz, ez valójában értelmezés, félremagyarázás kérdése, mert az erdélyi, székelyföldi magyarok autonómiatörekvéseit többek között azzal az alkotmányos előírással utasítják vissza, hogy Románia egységes, oszthatatlan, szuverén nemzetállam. Az új alkotmány sem ismeri el államalkotó tényezőként a közel kétmilliós romániai magyarságot.
Sőt, a megjelentetés után a kiadványok címét a szakmai önéletrajzában is felhasználta, s ezáltal egyetemi katedrához jutott, szakmai elismeréseket kapott. A törvénytelenül kiadott szakkönyvek lapjain más román orvosok neve is szerepel társszerzőként, de azt vallják, őket becsapta Beuran, nem közölte, hogy szóról szóra fordított idegen szövegeket használt. A plágiumbotrány kirobbanása után a bukaresti Carol Davila Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem menesztette a (volt) minisztert, aki úgy szerette volna jóvátenni a hibáját, hogy az eredeti kiadók és szerző nevének feltüntetésével újból megjelenteti a szakkönyveket. Lemondása után sebészként kíván dolgozni. A botrány humoros mellékzöngéje: bukaresti főiskolás diákok egy utcai tüntetésen egyebek mellett azt követelték, hogy szabadon másolhassanak a vizsgákon, mint tette azt Beuran professzor.

Serban Mihailescu 2000 decembere óta a román kormány főtitkára, akit Adrian Nastase jobbkezeként emlegetnek. Több korrupciós botrányba is belekeveredett, de a vétkessége mindeddig nem bizonyosodott be. A román sajtóban régóta olyan csúfnévvel illetik, ami egyértelműen a csúszópénzek elfogadására utal. Egyik volt tanácsadója éppen megvesztegetés, azaz tetemes kenőpénz elfogadása miatt került fogdába, egy másik tanácsadója ellen is hasonló panaszok érkeztek, emiatt október közepén eltávolították hivatalából.

A botrány kirobbantója egy Svájcban élő román üzletember, aki több nyugati cég képviseletében európai uniós beruházási ajánlatokkal érkezett Bukarestbe. Több tízmillió dolláros beruházásról, fejlesztésről lenne szó, a svájciak sípályát, sífelvonót, sodronykötélpályát, valamint szállodákat és egyéb létesítményeket építenének egy Brassótól délre fekvő, ritka szépségű hegység lejtőin, magaslatain. A román üzletember azt állítja, hogy tíz kormányzati és önkormányzati tisztségviselőnek vagy gazdasági szakembernek összesen 100 ezer dollár csúszópénzt kellett adnia az engedélyek megszerzéséért. Állítása szerint Mihailescu miniszternek egy 2000 dollárt érő arany karórát adott ajándékba, noha neki nem tartozott hivatali hatáskörébe a külföldi beruházások ügye. Hatáskörén túllépve vállalt közvetítést. A lefizetett személyek azonban sorra megszegték az ígéreteiket, sőt a beruházás tervezett helyszínét is megváltoztatták, próbálják eltéríteni a Phare-pénzalapokat, állítja a svájci-román üzletember. A bonyolult ügyben több szerv is vizsgálatot kezdett, egyelőre mindegyik gyanúsított kitartóan tagad. A kormány-főtitkársági tanácsadó és miniszter menesztése, illetve lemondása azonban azt sejteti, hogy van alapja a vádnak.

A korrupciós botrányok ellenére pártvonalon egyik minisztert sem érte bántódás, a pártelnök-kormányfő bizalmát továbbra is élvezik. A három lemondás kapcsán román elemzők feltételezik, hogy szerepet játszhatott az időzítésben Ion Iliescu washingtoni látogatása és a Romániáról szóló európai uniós országjelentés közeli kibocsátása. Tény, hogy Románia még mindig úgy szerepel a nemzetközi felmérésekben, mint Európa legkorruptabb országa. Az EU-tagságra váró államok között mindenképpen. Több nyugat-európai és amerikai tisztségviselő is aggasztónak, súlyosnak nevezte a romániai korrupciót. Az sem lehet mellékes az említett időzítésben, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) éppen a három román miniszter lemondásának a napján kezdett nemzetközi eszmecserét Bukarestben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.