EMIL ÉS A DETEKTÍVEK

/ 2007.02.22., csütörtök 12:43 /

Közrendőri állományba helyezték a múlt pénteken Pavol Mihalt, az Interpol cseh irodájának főnökét. Az ő esete nyomán ismét kiújultak a heves viták arról, hogy az egykori csehszlovák kommunista állambiztonsági szolgálat hány ügynöke, tisztje szolgál jelenleg is a cseh biztonsági testületeknél.



Máig érzékenyen rezonál a téma a cseh közvéleményben, a felmérések szerint a lakosság nagyobb hányada nem kívánja, hogy az egykori Állambiztonsági Hivatal (StB) besúgói fontos állami, közigazgatási tisztségeket töltsenek be. A 89-es csehszlovák rendszerváltás után nem egészen két évvel, 1991-ben született meg az átvilágítási, vagyis lusztrációs törvény, amely kimondja, az StB volt ügynökei nem tölthetnek be magasabb tisztségeket az államigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a hadseregben, a rendőrségnél, a közszolgálati médiumoknál, a nagy állami vállalatoknál. A törvényt Csehországban azóta is komolyan veszik - sok ember karrierjének vetett véget, ha ráragasztották az "estébés" jelzőt. Érdekes megemlíteni, az 1993 januárjától önálló Szlovákiában az ügynökmúlt miatt senkinek sem esett bántódása, Meciarnak az volt az érdeke, hogy a törvény feledésbe merüljön. S ez sikerült is neki.

CSEH ÉRDEKEK

Az Interpol-iroda vezetőjének leváltása után egy nappal, szombaton hozta nyilvánosságra a Mladá Fronta Dnes napilap: a volt csehszlovák katonai kémelhárítás, amely az StB részeként működött, száz szupertitkos ügynököt képzett ki a Nyugat elleni bevetésre, politikusok elrablására, likvidálására. Az erről szóló információkra a jelenlegi katonai hírszerzés levéltárában bukkantak, a volt ügynökök nevét azonban nem hozzák nyilvánosságra, mert az sértené Csehország érdekeit. Az egykori NSZK-ban olyan ügynökhálózatot is létesítettek, amely bevetés esetén segítette volna ezeket a kommandósokat. Feltételezik, hogy az ügynökhálózat azóta szétesett, elhalt.

Pavol Mihalnak, az Interpol-iroda most már volt vezetőjének ügye politikai szempontból azért példaértékű, mert rávilágít az egész lusztrációs folyamat hiányosságaira, arra, milyen könnyen ki lehet játszani a jogszabályokat. Ebből adódóan senki sem tudhatja, hány egykori estébés tölt be még ma is fontos tisztségeket.

Mihalt a média vádolta meg azzal, hogy az StB ügynöke volt a nyolcvanas években. A Cseh Televízió kinyomozta, 1984 és 1988 között Emil fedőnéven szerepelt a nyilvántartásban.

Az egykori NDK-ban tanult, s valószínűleg ezért dolgozott a belső ellenséggel foglalkozó osztálynak, a külföldi diákok tevékenységével foglalkozott. 1988-ban az StB hivatalos állományba vette, ügynökdossziéját ekkor megsemmisítették. 1993-ban lett az Interpol csehországi irodájának alkalmazottja, a múlt évtől pedig vezetője. Ahhoz, hogy ezt a tisztséget betölthesse, lusztráltatnia kellett magát, ráadásul a Nemzetbiztonsági Hivatal szűrőjén is át kellett mennie. Ez utóbbitól ugyancsak megkapta az igazolást, hogy nem jelent biztonsági kockázatot, foglalkozhat titkos dokumentumokkal.

A Lidové Noviny a múlt hétfőn megírta, az Interpol-igazgató azért kapott (a kilencvenes években) negatív lusztrációs igazolást, mert csalt, meghamisította a keresztnevét. Mihal szlovák nemzetiségű, ezért keresztnevét is szlovákul - Pavol - írja. A kérdőívet viszont csehül, Pavel Mihalként töltötte ki, ilyen keresztnévvel pedig nem szerepelt ügynök a nyilvántartásban.

KEDVEZŐ ÁTVILÁGÍTÁS

Ivan Langer belügyminiszter a Mihalügy kapcsán elrendelte mintegy ezer rendőrségi vezető - ismételt - átvilágítását, hogy meggyőződjenek róla, tényleg nem volt közük az egykori kommunista titkosrendőrséghez. A rendelkezés az országos rendőr-főkapitányság, a kerületi és járási rendőrkapitányságok vezető beosztású alkalmazottait érinti.

Pavel Zácek, a belügyminisztérium archívumának igazgatója megerősítette, a Mihaléhoz hasonló apró névváltoztatásnak köszönhetően sokan kaphattak kedvező átvilágítási igazolást, néha elég volt csupán egy vesszőt elhagyni vagy hozzátenni a névhez. Ez főleg a 2000-ig kiadott igazolásokra érvényes, amikor a lusztrációt kérő személyek adatait nem hasonlították össze a központi lakossági nyilvántartóéval. Egy másik belügyi tisztviselő becslése szerint a múlt év végén hozzávetőleg nyolcszáz egykori estébés dolgozhatott a rendőrség kötelékében.

Mivel a cseh politikai életben az ügynökmúlt komoly diszkreditáló tényező, a baloldal többször megpróbálta eltöröltetni a lusztrációs törvényt. Elsősorban a Csehországban még mindig nagyon erős kommunisták (KSCM) szorgalmazták ezt a két legutóbbi szociáldemokrata (CSSD) vezetésű kabinet - Stanislav Gross, majd Jirí Paroubek kormányfősége - idején. Ez volt a kommunisták egyik feltétele, amikor arról volt szó, hogy esetleg Paroubek bevenné őket a kormányba. Az érv minden esetben az volt, hogy tizenvalahány évvel a rendszerváltás után a lusztrációs törvény már anomália, diszkriminálja a lakosság jelentős csoportját. Legutóbb 2005-ben volt ilyen parlamenti kezdeményezés - kezdetben Paroubek is támogatta, majd a közvélemény, a sajtó, valamint az akkor koalíciós partner kereszténydemokraták (KDU-CSL) nyomására elállt tőle. Paroubek akkor azt mondta, 2007 januárjára megérik az idő a törvény eltörléséhez. Nos, ezeket a számításokat keresztülhúzta, hogy nemrégiben, több mint hét hónapos huzavona után sikerült megalakítani a jobboldali Topolánek-kabinetet, így ez a téma egy ideig nem kerül napirendre, legalábbis komoly eséllyel nem.

PÜSPÖKÖK KÉRÉSE

A múlttal való szembenézés a cseh társadalom egyik rétegét sem kerüli el. Január végén - a nagy varsói botrányok kapcsán - a Lidové Noviny a cseh püspöki konferenciát bírálta, amiért "az egyház legmagasabb fóruma lesöpörte az asztalról azt a javaslatot, hogy az egyház szembenézzen a papok és a kommunista titkosrendőrség együttműködésével". A püspöki konferencia ugyanis azt kérte a közvéleménytől, kezelje óvatosan azokat az eseteket, amikor a cseh papok együttműködtek az StB-vel, mert e papok többsége valószínűleg áldozat volt. A kommentár szerint a katolikus püspökök el akarják tussolni a dolgot, képtelenek szembenézni az igazsággal. Végül megállapítja: legalább 150 pap, köztük több püspök is együttműködött a kommunista hatalommal.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.