Európa emancipálódása

/ 2017.02.01., szerda 15:29 /

Az 1945 óta hivatalba lépett 12 amerikai elnök arra nevelte az európaiakat, hogy fogadjanak szót a nagy Egyesült Államoknak.

Harry S. Truman a Marshall-tervvel jutalmazta az új idők helyes beállítottságát, Dwight D. Eisenhower Amerika katonai verhetetlenségét és a NATO primátusát testesítette meg, John F. Kennedy a szíveket is megnyerte; Lyndon B. Johnson programja, a great society, a nagy társadalom bizonygatta, hogy a kapitalizmus is lehet szociálisan érzékeny. Richard Nixon a machiavellizmus mestereként lépett fel a belpolitikában, és eszközként használta az európai származású Henry Kissingert, hogy Metternich herceget idéző ügyes diplomáciával játssza ki Kínát a Kreml ellen. A módszert – Pekinget Moszkva segítségével kordában tartani – most Donald Trump próbálja ki.

Gerald Ford mentegette Amerika tekintélyét a ’68-asok „Ami Go Home” kiabálásai elől, Jimmy Carter saját naivságát állítva példaként összekülönbözött Helmut Schmidt német kancellárral és Valéry Giscard d’Estaing francia elnökkel. Ronald Reagan aztán mindenkit móresre tanított mind a gazdaság, mind a biztonságpolitika terén. Sőt Gorbacsov szovjet vezérnek címzett felszólításával – döntse le a berlini falat – a nyugati társadalmat is kioktatta, hogy Európa kettéosztottsága nincs bebetonozva. Az idősebb George Bush védnöksége alá vette a német egyesülési törekvést, és meghiúsította az angol, francia, olasz és holland ellenállást. Bill Clinton az aacheni Nagy Károly-díj átvételekor felszólította az európaiakat, hogy vegyék be közösségükbe a törököket és majd az oroszokat is.

Csak George W. Bushnak „sikerült” túlzásba vinni az engedelmesség követelését. Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök megtagadták a hűbéri szolgakészséget, és nem vettek részt az iraki háborúban. Európa hálásan nyugtázta, hogy Barack Obama azt ígérte, a szellemi békemozgalom élére áll. Kinevezése után egy évvel megelőlegezve neki adta a Nobel-békedíjat, mellyel a klasszikus földrész szellemi és erkölcsi fölényét igyekszik bizonyítani. Az elnökök elkényeztették az európaiakat a gondoskodásukkal. Tudatosan-e vagy sem, Trump az első, aki Európát irgalmatlan lenézésével fogja tettre serkenteni.

Ha az Egyesült Államok nem gyámkodik a földrészünk felett, akkor az európaiaknak teljes mértékben felelősséget kell vállalniuk magukért. Az EU-nak függetlenítenie kell magát Washington kiszámíthatatlanságától, megbízhatatlanságától. Amerika ezért még nem rosszindulatú az EU-val szemben, hanem olyan, mint a nagy testvér, magára hagyja a kisebbet problémái megoldásában – ami nem a legrosszabb nevelési eszköz. Ezentúl minden ország kölcsönös függőségben áll egymással, az unió nem engedheti meg magának, „hogy ne tudja a jobb kéz, mit csinál a bal”.

Németország számára végzetes, hogy Berlin éppen mostanra veszítette el az előrelátó bölcs hitelességét. A menekültválság Angela Merkel-féle önhatalmú kezelése lett a Brexit-válság egyik okozója, a Brexit viszont Trump fölényességének egyik oka. A Brexit beláthatatlan, de elkerülhetetlen következménye lesz a német–francia rivalizálás újjáéledése – akár Le Pen, akár egy szocialista áll majd Merkellel szemben. Emlékezetes, hogy De Gaulle akkor forszírozta a barátságot az adenaueri Németországgal, amikor Anglia először akart belépni az európai szervezetekbe.

A német szociáldemokraták felfedezték az európai szerveződés kényszerét, azért jelölték legeurópaibb párttagjukat, Martin Schulzot, az Európai Parlament eddigi elnökét a pártelnöki és a kancellári székbe. És – igazán elegánsan – lecserélték Frank-Walter Steinmeier külügyminisztert, hogy Trump csapata még egyáltalán szóba álljon a német külüggyel.

A CDU úgy döntött, Merkel tapasztaltsága felülmúlja az európai ellenvetéseket vele szemben. Minden EU-tagnak fel kell ugyanis gyorsítania az integrációt, nehogy Európa szétmorzsolódjon a Washington–Peking–Moszkva-versenyben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.