Európai Unióra fel!

/ 2002.01.25., péntek 07:44 /

Fotó: Reuters
A szögesdrót akadályok a ciprusi hétköznapokhoz tartoznak

Magas betonfal állja útját annak, aki Nicosiában a főutcán végig akar sétálni. A Ledra street közepe táján az úttorlasz a városnézés végét jelenti. Az egykori lovagok által épített ciprusi főváros egységes történelmi része ma ketté van osztva, ahogy maga a szigetország is. A görög és ciprusi zászlóval ékesített barikád ha nem is turistalátványosság, de mindenesetre olyan érdekesség, amelyet az oda látogató külföldi mindenképpen felkeres. Közvetlenül a falon túl több mint huszonöt éve rozsdás vasrácsok mögött üres üzletek várnak arra, hogy a tulajdonosok egyszer majd kinyissák őket. Ha ugyan előkerülnek valaha. Az utca végén rögtönzött kiállításon sorolják fel azokat a görög cipriótákat, akik az 1974-es török invázió után eltűntek. Igaz, a sziget török oldalán is van egy hasonló demonstratív tabló, amelyen természetesen az eltűnt törököket veszik számba.

Éppen az eltűntek és a harcok után tömegsírba temetett áldozatok végtisztességének megadása ügyében sikerült a legnagyobb eredményt elérni azokon a közvetlen tárgyalásokon, amelyeket huszonöt év után Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnök és Rauf Denktas, a ciprusi törökök vezetője tartott. Már a megbeszélések ténye is felkeltette a nemzetközi diplomácia figyelmét, nem is beszélve arról, hogy egy tárgyalási sorozat kezdetén vagyunk, amelynek végén hosszú idő után először van esély arra, hogy a ciprusi problémát békés úton rendezzék a szemben álló felek.

Az idő pedig sürget. Cipus az EU-bővítés egyik legesélyesebb jelöltje. Már ami a gazdasági mutatókat illeti. Politikailag azonban annál problematikusabb a helyzet. Az 1974-es török invázió után, amelynek következtében az északi egyharmad rész megszállás alá került, a sziget kettészakadt. Sőt 1983-ban kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amelyet azonban Törökországon kívül egyetlen ország sem ismer el. Az EU határozottan kiáll a rendezés mellett, és ennek jeleként mindeddig nem adott semmilyen pénzügyi támogatást Ciprusnak, mármint a görögök lakta, törvényes kormány ellenőrizte déli résznek. Az északi területek pedig szóba sem jöhettek. Törökország nem is olyan rég még azzal fenyegetőzött, hogy ha csak a sziget déli részét veszik fel az EU-ba, akkor Ankara bekebelezi az északit. Tegyük hozzá, hogy a török kormány élén most is az a Bülent Ecevit áll, aki 1974-ben elrendelte a török csapatok partraszállását.

Az EU-bővítés időpontjának közeledtével azonban rugalmasabb álláspontra helyezkedtek a ciprusi törökök. A több évtizedes nacionalista túlfűtöttség után a gyakorlati szempontok kerültek előtérbe. Hiszen a török ciprióták veszíthetik a legtöbbet, ha kimaradnak a bővítésből. Már eddig is nagy árat kellett fizetniük önállósodási törekvéseikért. Elvesztették ciprusi állampolgárságukat, az észak-ciprusi török útlevelet pedig sehol sem fogadták el, ezért török úti okmányokat használtak. Ebbe pedig EU-országokba szóló vízumot kellett beszerezni, amelyhez csak Ankarában és Isztambulban jutottak hozzá, hosszas várakozás és nem kis anyagi ráfordítás után. Le kellett mondani az igen erős ciprusi font használatáról is, helyette a sehol a világon nem ismert és el nem fogadott saját pénzük került forgalomba, amely igen gyorsan veszített értékéből. Sőt nem is olyan régen Ciprus északi részén több bank csődbe ment, szabályos pénzügyi válságot okozva ezzel. Az északi életszínvonal még az egyharmadát sem éri el a délinek.

A ciprusi török nemzeti öntudatnak már régen nagy kihívást jelent a gazdasági lehetőségek elszalasztása, az EU-csatlakozás pedig lehet, hogy végleg kikezdi azt. Ezt látszik bizonyítani, hogy Denktas most először mondott le arról az évek óta hangoztatott követeléséről, amely szerint két egyenrangú állam konföderációját kell létrehozni, és ez alkalommal két közösségből álló egységes államról beszélt.

Kérdés persze, hogy kik legyenek majd az új államalakulat polgárai. A válasz nem is olyan egyszerű, mint első hallásra tűnik. Az 1974-es invázió után Ankara százezer törököt telepített Ciprus északi részére az anyaországból. A ciprusi görögök eddig ellenezték, hogy egy majdani rendezés keretében ezek az emberek és leszármazottaik állampolgárságot kapjanak. Elképzelhető azonban, hogy miután jelenleg gyorsan javul a görög-török viszony, a nicosiai kormány - a török ciprióták rugalmasságát viszonozva - enged a kérdésben.

Athén ma már nem ellenzi távlatilag Törökország EU-felvételét, de szeretné, ha Ankara ennek fejében valóban olyan engedményeket tenne a ciprusi kérdésben, amely lehetővé tenné az egységes szigetországnak az olyan formában való létrejöttét, amely akadály nélkül az unió tagja lehet. Törökország miniszterelnöke pedig nemrégiben Washingtonban pénzügyi támogatásra és arra kapott ígéretet, hogy a tengerentúlról jelentősebb diplomáciai segítség érkezik az ország nemzetközi felértékelésére. Nem titok: Törökország regionális nagyhatalommá szeretne válni, aminek mind ez idáig az volt az akadálya, hogy a megoldatlan ciprusi probléma következtében gyakorlatilag lehetetlenné vált Ankara felvétele az EU-ba.

Most tehát úgy látszik, a lehetséges EU-tagság háttérbe szorít minden eddigi szempontot.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.