Ezzé lett a nagy demokrácia: milliók a törzsi őrjöngés fogságában

/ 2018.03.19., hétfő 14:50 /
Ezzé lett a nagy demokrácia: milliók a törzsi őrjöngés fogságában

Törzsi jellegű acsarkodás mételyezi az amerikai társadalmat, de a feloldhatatlannak tűnő ellentéteknek van ellenszere: a jó egyéni kezdeményezések és az alázat éthosza – írja új könyvében Amy Chua. A jogászprofesszorból lett sztárszerző a demokrácia- és a szabadpiac-fétis értelmetlenségéről, a kirekesztő baloldal bűneiről és a jobboldal felelősségéről is értekezik. Könyvismertető.

Az embereknek mindig is szükségük volt arra, hogy csoportokhoz tartozzanak, akár kötelezően, akár önkéntesen. Legyen az család, baráti társaság, sportklub, egyetemi közösség. Ezek között sok olyan van, ami az öröm és a „megváltás” forrása. Más csoportok viszont „förtelmes termékei a hatalomra törők gyűlöletkeltésének”; csupán azt keresik, hogy a csoportok tagjai, „miként húzhatnak előnyt a tagságból, hogyan büntethetik meg a csoporton kívül állókat” – írja a Yale Egyetem professzora, több korábbi besteller szerzője, Amy Chua legújabb sikerkönyvében, a Political Tribes: Group Instinct and The Fate of Nations (Politikai törzsek: Csoportösztön és a nemzetek sorsa) című munkájában.

 

Chua tisztában van azzal, hogy a politikai tribalizmus meghatározó tényezővé vált, ennek fogságában szenved a szélsőségesen megosztott Amerika is. Minden csoport, fehérek és feketék, latinok és ázsiaiak, keresztények és zsidók, liberálisok és konzervatívok, nők és férfiak egyaránt fenyegetve érzik magukat a másiktól. Chua új könyvében a csoportidentitáson alapuló politikai tribalizmus megerősödésével, annak gyökereivel és veszélyes kihatásaival foglalkozik.

Az amerikaiak sokáig hittek abban, hogy a demokrácia és a szabad piac kéz a kézben haladva vezet el a prosperitáshoz és a békéhez. Ezzel szemben a kiábrándító valóság az, hogy a kapitalizmus egy kis réteg számára biztosítja a gazdagságot, míg a demokrácia azt a többséget ruházza fel hatalommal, amelyet bosszant a kisebbség által felhalmozott vagyon. A jelenségnek pusztító hatásai vannak szerte a világon. A piacot befolyásoló vagyonos kisebbség a többséget lenézi, kívülállónak tekinti. A megbántott többség, mint az ország „valódi tulajdonosa”, vissza akarja venni a hazáját.  Végeredményként a demokrácia törzsi versengéssé fajul.

Amerikában a keleti és nyugati parti elit kezében összpontosult a hatalom, ők irányítják a Wall Streetet, a médiát, Hollywoodot, a Szilícium-völgyet. Ez a csoport általában kozmopolita értékrendet vall. Elszigeteltek, zárkózottak, egymás között érintkeznek, egymás között házasodnak. A világ polgárainak tartják magukat, egyetemes humanitást hirdetnek, felkarolják a globális problémákat. Ugyanakkor lenézik a patriotizmust, legalábbis a „USA-USA”-t skandáló, Budweiser-ivó, Make Ameican Great Again-szólamot hangoztató tömegeket. A kozmopoliták nem is veszik észre, mennyire kirekesztők; nincs annál törzsibb megnyilvánulás, mint amikor az elit megvetéssel kezeli a vidékieket, a plebejusokat, a patriótákat.

Amy Chua világossá teszi, hogy a liberális elit magatartása hozzájárult ahhoz, hogy Donald Trumpot 2016-ban elnökké választották. „Lehet, hogy bigott vagyok, de az autokrata balliberálisokkal szemben érzett dühöm vezetett oda, hogy egy hibákkal teli emberre szavazzak” – idézi egy Trump-szavazó kifakadását. 

Az ország belsejében élő amerikaiak ellenségnek, a kisebbséget pártoló, a bevándorlást támogató csoportnak tartották a keleti és nyugati partiakat, akik szívesen segítenek a világ szegényein, de lenézik saját, küszködő honfitársaikat. Az individuális szabadság, a tolerancia, az emberi jogok elvei üres frázisoknak tűntek azoknak, akik biztonságukért, jobb életükért, netán túlélésükért küzdenek. A lenézett „másik Amerika” elérkezettnek látta az időt 2016-ban, hogy „visszavegye országát” – összegez a könyv szerzője. 

Amy Chua

Fotó: Europress/AFP/Kim Won-Jin

Még ma is sokan teszik fel a kérdést, hogyan szédítette meg a munkásosztályt a New York-i milliomos, Donald Trump, hogyan nem vették észre a tömegek, hogy ő is az elit része. Valószínűleg nem is akarták észrevenni: Trump szavazói azonosulni tudtak vele ízlésében, felfogásában. Szerették, ahogyan beszél, ahogyan csípőből tüzel. Mellette álltak, amikor a liberális média azért támadta, mert politikailag nem eléggé korrekt, nem eléggé feminista, nem olvas eleget. Trump ellenségei a munkásosztály ellenségei is lettek.

A keleti és nyugati parti, valamint az ország középső részét alkotó két „törzs” a mai amerikai politika meghatározói. Amy Chua azonban azt mondja, hogy ha meg akarjuk ismerni a jelenlegi politikai felfordulást, figyelmet kell fordítanunk más olyan csoportokra, „törzsekre” is, amelyek milliós, százezres tagságot vonzanak. Meg kell ismernünk az identitásukat.

Néhány példa:

1) Az Occupy mozgalom: a gazdagok ellen indított megmozdulás a szegények, elnyomottak nevében, amit amúgy jómódú balos egyetemisták vagy fiatal diplomások szerveznek.

2) Sovereign citizen movement (szuverén állampolgárok mozgalma): kormányellenes csoport, számuk rohamosan nő. Jól kidolgozott összeesküvés-elméletek alapján működnek, amelynek minden pontja azt sugallja, hogy a kormány a legnagyobb fenyegetés az állampolgárokra nézve.

3) Utcai galerik: Amerikában közel huszonhétezer veszélyes utcai banda működi, a legtöbb pénzszerzés céljából. A tagok nagy többsége húszéves kora körül már börtönben van.

4) Jóléti evangélium: a keresztény valláshoz tartozó megatemplomokban vagy televíziós istentiszteleteken azt hirdetik, hogy a gazdagság isteni eredetű. A jóléti evangéliumi törzs az alsóbb osztályból jövőket vonzza elsősorban. A csoport Donald Trump lelkes támogatója. 

5) Nascar autóverseny: a szerző szerint a sport is törzsi jellegű. A második leglátogatottabb sportesemény, a Nascar kifejezetten a fehér munkásosztály kedvence.

De Amy Chua szól az új típusú bal- és jobboldali törzsekről is.

A baloldal legnagyobb bűnének azt tartja, hogy vakon hisznek abban, hogy Amerikában szisztematikus, tömeges elnyomás van. A baloldalnak sokáig a befogadás volt a varázsszava.  Ezzel szemben a valóságban diktatórikusak, kiközösítők. Aki nem szajkózza az új baloldali doktrínákat, ellenségnek számít. Az egyetemi kampuszokon különösen feltűnő ez a jelenség. Ha valaki nem ítéli el „fehér uralmat”, az könnyen megkaphatja a rasszista jelzőt.

Chua megfogalmazza a kritikáját a jobboldal felé is. Szerinte az a jobboldal, amely az egyéni szabadságot, jogegyenlőséget hirdette, nem terjeszti ki ezeket az elveket a latinokra, muszlimokra, a bevándorlókra, kisebbségekre. Fenyegetést lát bennük. Ez vezetett el odáig, hogy azt hirdessék, hogy a fehérek veszélyben vannak, diszkriminálják őket.

Fotó: Europress/AFP/Kena Betancur

Mit lehet akkor tenni, amikor a különböző csoportok magukba fordulnak, és nem az ország, hanem a saját érdekeiket nézik? Amikor a kiközösítés olyan mértéket ölt, hogy szóba sem állnak egymással. Dúl a „mi–ők” retorika. Manapság a másik csoporthoz tartozókat nem politikai ellenfeleknek, vitapartnereknek, hanem erkölcsteleneknek, gonoszoknak, hazafiatlanoknak bélyegezik meg.

A szerző az egyéni kezdeményezéseket állítja példának. Lehet változás, ha azt látjuk, hogy a különböző csoportokból jövő emberek végülis ugyanazt akarják, mint mi: kedvességet, méltóságot, szeretteik biztonságát. Az alázat a legjobb közvetítő; az alázat a legrövidebb távolság köztünk és a másik ember között – írja a szerző.

De kellene egy olyan vezető is, aki felül tud emelkedni a csoportérdekeken, akinek megvan a tehetsége, bátorsága, alázata ahhoz, hogy az ország érdekében összehozza az embereket. Vajon létezik ilyen? – kérdezi Amy Chua.

 

Amy Chua
 

Amy Chua 1962-ben született Illinois államban, kínai szülők gyermekeként. Tanulmányait a Harvard Egyetemen végezte. Jelenleg a Yale Egyetem jogi karának professzora.

Chua 2011-ben kiadott könyvével, A Battle Hymn of the Tiger Mom (Az anyatigris harci himnusza) című könyvével vált világhírűvé. Chua saját gyereknevelési tapasztalatai alapján a „keleti” szigort, teljesítmény-centrikusságot, következetességet a „nyugati” engedékenységgel hasonlítja össze, ahol a gyermek lelki békéje, önérzete a legfontosabb, ezért halmozzák el őket pozitív megerősítéssel. A szerző szerint ezzel becsapják gyermekeiket, leszállítják a színvonalat. A keleti szülők kíméletlen őszintesége a gyermek sikeres jövőjének a titka. 

2014-ben adta ki a Triple Package (Hármas csomag) című művét, ami ismét felkavarta a kedélyeket, hiszen Chua az etnikai, vallási csoportok felemelkedését és bukását vizsgálta Amerikában. Annak okait kutatta, hogy miért a kínaiak, a zsidók és a mormonok a legsikeresebbek.

 

                         

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.