FÜGGETLEN BEFUTÓK

/ 2006.12.07., csütörtök 17:38 /

Egy szenzáció, egy jó hír, egy kellemes meglepetés és egy politikai bomba. Röviden ezek a december 2-án, szombaton megtartott szlovákiai önkormányzati választások legfontosabb eredményei.

Azok a tudósítók, akik gyors információkra vágytak, hoppon maradtak: hackerek támadták meg a Szlovák Statisztikai Hivatal honlapját, s az adatok így még vasárnap is hozzáférhetetlenek voltak.

A szenzációt a közel ötvenszázalékos részvételi arány jelentette. Az előrejelzések maximum 30 százalékot jósoltak, végül 47,65 százalék lett. Ez valamivel kisebb a 2002-es választói aktivitásnál, de ha azt nézzük, hogy tavaly decemberben a megyefőnök-választás második fordulójában 11 százalék ment el szavazni, a múlt szombati eredmény sikernek számít.

Jó hír, hogy az előrejelzésekkel ellentétben a hármas koalíció - a Fico kormányfő vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), a szélsőséges Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) és a meciari Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt (HZDS-LS) - nem tarolt. Eddigi töretlen menetelésük lelassult - ahhoz viszonyítva, hogy november elején a koalíció három pártjának 70 százalékos volt a támogatottsága a felmérések szerint.

Kellemes meglepetést szerzett a Magyar Koalíció Pártja (MKP). Bár kevesebb polgármestere és önkormányzati képviselője lesz, mint eddig, a veszteség azonban nem jelentős, sokkal kisebb annál, mint amire a párt csúcsvezetése számított, s gyakorlatilag a hivatalos eredményeknél is kisebb.

A "politikai bomba", hogy a hírhedt magyargyűlölő Ján Slotát, a Szlovák Nemzeti Párt elnökét ötödször már nem választották újra Zsolna polgármesterévé. Az ellenzék szerint Slotát kiütötték, a mélynemzetiek hatalmas pofont kaptak. Olyat, amely Fico kormányfőt, a Smer-SD elnökét is megcsípte.

Valamiért minden párt elégedett lehet az eredménnyel, valamit mindegyik fel tud mutatni. Igazi győztesről nem lehet beszélni, szinte lehetetlen százalékos sorrendet felállítani a pártok között. A parlamenti választásokkal ellentétben itt ugyanis rendkívül kevert, kormánypárti-ellenzéki koalíciók köttettek polgármesterek és képviselők esetében is. A leglátványosabb példa erre a pozsonyi főpolgármester-választás volt, ahol például az MKP is a Smer és a meciari HZDS-LS jelöltjét támogatta. Nem sok sikerrel. Pozsonyban maradt az eddigi jobboldali főpolgármester. Kassán viszont az MKP támogatása is kellett a jobboldali jelölt győzelméhez. Ha homogén csoportnak tekintenénk a függetleneket, azt mondhatnánk, hogy a pártok rangsorában ők állnak az első helyen. Például a 2903 polgármesterből 895 független, 696-ot pedig koalíciók jelöltek. A 15 037 képviselő esetében is hasonlóak az arányok.

A kormánykoalíciónak (Smer-SNS-HZDS) a nyolc megyeszékhely közül csak kettőt sikerült megszereznie, ötöt az ellenzéknek, egy helyütt pedig olyan független jelölt győzött, aki konzervatív jobboldalinak vallja magát. Ez ellenzéki siker, de jó statisztikákat a kormányoldal is fel tud mutatni: a pártok közül a Smer adja a legtöbb polgármestert és képviselőt.

Az MKP szereplése annak ellenére átlagosnak mondható, hogy az eddigi 233 helyett 215 polgármestere, és az eddigi 2050 helyett 1952 önkormányzati képviselője lesz a pártnak. Ennél ugyanis több magyar szerepelt sikerrel, nem egy esetben indultak függetlenként olyanok - polgármesterek is, képviselők is -, akik korábban az MKP színeit képviselték, most pedig feladták vagy felfüggesztették párttagságukat. Szemléletes példa erre Révkomárom, ahol az eddigi MKP-s polgármester, Bastrnák Tibor függetlenként legyőzte az MKP hivatalos jelöltjét. Egyébként Jókai és Klapka városában több magyar nemzetiségű jelölt is versenybe szállt, s félő volt, hogy kiütik egymást egy nevető harmadik nagy örömére. Az MKP a magyarok számára több fontos városban megőrizte a polgármesteri posztot: Dunaszerdahelyen, Somorján, Gútán, Füleken, Tornalján, Szepsiben és így tovább. A legfájóbb fiaskó az lehet, hogy a 78 járási székhely közül csupán kettőben győzött a jelöltje.

Egyrészt a több helyütt tapasztalt magyar-magyar rivalizálás miatt lehetett számítani arra, hogy az MKP gyenge eredményt ér majd el, másrészt azért, mert a nyári előrehozott választások következtében a párt nyolcévi kormányzati szerep után ellenzékbe kényszerült. Márpedig a kormányzás általában megkoptatja, kikezdi a pártokat. Szerencsére a negatív jóslatok most nem jöttek be, de a magyar-magyar rivalizálással a csúcsvezetésnek foglalkoznia kell, hiszen jelzi: valami erjed a pártban. Természetesen annak figyelembevételével, hogy a függetlenek térnyerése az önkormányzati választások esetében országos tendenciának tűnik. Főleg vidéken az emberek inkább szavaznak személyiségre, mint pártmundérra. És az sem baj, ha néha a polgár győz.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.