valasz.hu/vilag/a-balkanig-jutott-hamis-papirokkal-egy-feltetelezett-iszlamista-127378

http://valasz.hu/vilag/a-balkanig-jutott-hamis-papirokkal-egy-feltetelezett-iszlamista-127378

Függetlenségi háború

/ 2017.09.27., szerda 16:47 /

Mintha ostromállapot lenne Barcelonában: a katalánok ragaszkodnak a vasárnapi függetlenségi népszavazás megtartásához, ám ezt a madridi kormány meg akarja akadályozni. Hétfőn pedig a kurdok rendeztek önállósági referendumot.

Zavarba hozta a nemzetközi tévécsatornákat Carles Puigdemont, amikor az augusztusi barcelonai terrortámadás után a kamerák elé állt. A katalán kormányfő ugyanis anyanyelvén összegezte a merénylet körülményeit. Hiába álltak ugrásra készen a tévéstúdiókban a spanyoltolmácsok, szavait csak a helyiek értették. Spanyolországban már meg sem lepődtek Puigdemont nyilatkozatán. Az ilyen afférok a „Katalóniában beszélj katalánul!” jelszó jegyében rendszeresek az autonóm régióban.

Madrid keménykedik

Puigdemont sajtóértekezlete a most vasárnapi függetlenségi népszavazás kampányának részévé vált. A politikus így akarta tudatni a világgal, hogy hiába tartozik a tartomány Spanyolországhoz, a katalánok az urak. A referendum időpontjának közeledtével Madrid nem hagyta annyiban a dolgot, és José Manuel Maza spanyol főügyész utasította a katalán ügyészségek vezetőit: idézzék be azokat a polgármestereket, akik október 1-jén biztosítják a helyiségeket a szavazás megtartásához, és ha nem jelennek meg, vegyék őrizetbe őket.

Emellett a spanyol csendőrség több középületet megszállt Barcelonában, és kilátásba helyezte az állami hivatalokban az elektromos áram kikapcsolását. Madrid ellenőrzése alá helyezte a katalán rendőrséget, 16 ezer csendőrt vezényelt a régióba, és bírósági eljárással fenyegette meg azokat a köztisztviselőket, akik közreműködnek a népszavazás megtartásában. A központi igazságszolgáltatás nem is tehetett mást, mert a spanyol alkotmánybíróság már a 2014-es függetlenségi referendumot is az alaptörvénybe ütközőnek találta, mondván: Spanyolország nem föderatív állam, az autonóm tartományok nem nyilváníthatják függetlenné magukat, erről csak országos referendum dönthetne.

A 7,5 milliós Katalóniában három éve az 5,4 millió választásra jogosult közül több mint 2,3 millióan járultak az urnákhoz, a függetlenséget és az elszakadást 80 százalékuk támogatta. Artur Mas akkori katalán elnököt a referendum megszervezéséért bíróság elé állították, két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, és ötmillió euró büntetésre ítélték, mert közpénzeket használt fel a törvénytelen voksolás megrendezésére. Lehet, hogy az akkori békés forgatókönyv most nem alkalmazható, mert három éve még nem éleződött ki annyira Madrid és Barcelona viszonya, hogy egész csendőrhadsereget kelljen Katalóniába vezényelni. Puigdemontot meg is fenyegették, hogy bíróság elé állítják; hasonló eljárásra számíthat a 947 katalán polgármester közül 740, mert a referendum mellé állt.

A referendum történelmi előzménye, hogy Francisco Franco jobboldali diktátor 1975-ös halála után három évvel Spanyolország új alkotmányt fogadott el, és 17 autonóm közösséget alakítottak ki. Ez bármelyik másik európai régiónál nagyobb jogokat biztosít, a közigazgatási egységeknek például önálló rendőrségük van, saját oktatási rendszerük működik, a költségvetésüket szabadon felhasználhatják.

Katalóniában az autonómia megszerzése után mozgalom bontakozott ki az elszakadásért. Hiába lett a spanyol mellett a katalán is hivatalos nyelv a régióban, ki lehet nyilvánosan tűzni a katalán zászlót és címert, a helyiek egy része a teljes állami függetlenségre vágyik. Mindent meg is tettek, hogy Katalóniában a spanyol jelenlét láthatatlan legyen. A közhivatalokból és a kulturális életből száműzték a spanyol nyelvet, így bár a tartomány hivatalosan kétnyelvű, sok esetben csak katalánul lehet boldogulni.

Franco emléke

Mindezt a spanyolok által 1714-ben elvett függetlenség okozta fájdalom diktálja. A XVIII század elejéig önálló Katalóniát V. Fülöp elfoglalta, majd betiltotta a helyi nyelvet, elvitte az egyetemet, és birodalmához csatolta a régiót. A Spanyolország északnyugati részén élő baszkok viszont már a IX. század végén elvesztették függetlenségüket, a területet a keresztény pamplónai királysághoz csatolták. Ott a helyzet annyival bonyolultabb, hogy bár nekik is van autonómiájuk, ez nem fedi le a történelmi Baszkföldet Spanyolországban, hanem csak annak kétharmadára terjed ki. (A maradék Franciaországhoz tartozik.)

A katalánokban még ma is él a Franco-korszak emléke. A Hitler által támogatott tábornok ugyanis bosszút állt rajtuk, mert a helyiek a spanyol polgárháborúban ellenfelei, a baloldali köztársaságiak oldalán harcoltak. A mostani szeparatista törekvéseket viszont jobbára már nem a történelem motiválja. Bár a katalánok az össznépesség hat százalékát adják, ők állítják elő a spanyol GDP 20 százalékát. Katalónia azonban évi 10 millió euróval többet fizet a központi költségvetésbe, mint amennyit visszakap onnan, s a 2003-as 16 százalék helyett 2015-ben az országos büdzsének már csak 9,5 százaléka jutott Katalóniának.

Ha a tartomány távozik, akkor az Spanyolország számára gazdasági cunamival ér fel. Elvesztené egyik fő turisztikai régióját, Barcelonát, az ország harmadik legnagyobb konténerkikötőjét és egyik pénzügyi központját, valamint a Seat autógyárat, melyek adója a katalán kormány büdzséjét gyarapítja. A függetlenségpártiak gyakori szlogenje viszont: „Nem akarjuk tovább eltartani a lusta spanyolokat.” Nagy részük egyébként is utálja a spanyolokat, mert, mint mondják, jelentős részük kiszolgálta a diktátort. Nem csoda, hogy a katalán identitás egyik jelképe, az FC Barcelona mérkőzései az egyes vérmes szurkolók által fasisztának kikiáltott Real Madriddal gyakran utcai csatározásokban végződnek. A „Barca” vezetése, bár nem foglalt állást a maradás vagy távozás mellett, nyilatkozatban állt ki a népszavazás mellett, ami a mostani feszült helyzetben inkább Madrid-ellenes gesztus. Kiválás esetén ugyanakkor a Barcelona nem vehetne részt a spanyol bajnokságban, megfosztva szurkolóit például az El Clásico okozta élménytől, önmagát pedig hatalmas bevételektől.

A távozás veszélyei

Általános vélekedés, hogy a spanyol elit sem teljesen ártatlan a szeparatizmus megerősödésében. A madridi alkotmánybíróság az 1978-as katalán autonómiastatútum preambulumából egy évtizede törölte a „katalán nemzet” fogalmát, ami komoly felháborodást okozott az északkeleti régióban. A testület később az önálló katalán igazságszolgáltatás intézményét is megszüntette. Az elszakadáspártiak most persze azt mondják: ha nem törölték volna el az önálló igazságszolgáltatást, akkor most nem lehetne Madridból utasítgatni a barcelonai ügyészeket a referendum megakadályozására.

Az önállósággal azért akadna probléma bőven, mert Katalónia az elszakadás esetén nem volna automatikusan az EU tagja, a csatlakozási tárgyalások pedig évekig elhúzódnának. Emellett Katalóniának le kellene mondania az euróról, és senki sem tudja, hogy az új nemzeti valutát milyen árfolyamon váltanák be. Az is kérdéses, hogy a régió független államként belátható időn belül tagja lehet-e az EU-nak, mert ehhez az összes tagállam hozzájárulása szükséges. Spanyolország nyilván vétózna, a korzikai szeparatizmus miatti félelem okán bizonytalan a franciák hozzáállása is, Belgium a flamand–vallon ellentét, Ciprus pedig a sziget északi részén egyoldalúan kikiáltott török állam nemzetközi elismerésének lehetősége miatt aggódna. Nem szólva Szlovákiáról és Romániáról, a maguk magyar kisebbségével.

Bár a referendum megtartása esetén szoros eredmény várható, az előrejelzések a nem szavazatok többségét jósolják. Noha a barcelonai El Periódico hetilap felmérése azt mutatta, hogy a katalánok 85 százaléka referendumot akar, a választások melletti nagyarányú elkötelezettség korántsem jelenti azt, hogy a voksok többsége is egy irányba menne. Az elszakadást a vidék inkább támogatja, a főváros, Barcelona és annak környezete viszont maradáspárti. Vélelmezhetően azért is, mert a katalóniai spanyolok zöme Barcelonában él.

* * *

Kurd állam alakul?

Hétfőn szavaztak az iraki kurdok arról, hogy maradjanak-e Irak kötelékében, vagy 1991 óta élvezett autonómiájukat független állammá szervezzék át. A térségben Törökországban, Iránban, Szíriában és Irakban élő népcsoport 25 százalékát, hatmillió embert kitevő iraki kurdoknak elegük van abból, hogy az első világháború óta hiába várnak a függetlenségre. Sok történelmi pillanatot azért szalasztottak el, mert bíztak a nagyhatalmi ígéretekben. Az Iszlám Állam elleni háborúban a kurdok Amerika legfőbb szövetségesei voltak, de a függetlenséget éppen Washington ellenzi leginkább, attól tartva, hogy a többi kurd is el akar szakadni majd az adott országtól, és ez ismét lángba boríthatja a Közel-Keletet. A különválásra leginkább a törökországi kurdok mozgalma hajlik. A nyolcvanas évek közepétől marxista-leninista Kurd Munkáspártjuk vezetésével háborút vívnak Ankara ellen. Irakhoz hasonlóan Irán és Szíria is attól tart, hogy az összes kurd terület egyesül, és létrejön Nagy-Kurdisztán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.