valasz.hu/vilag/a-balkanig-jutott-hamis-papirokkal-egy-feltetelezett-iszlamista-127378

http://valasz.hu/vilag/a-balkanig-jutott-hamis-papirokkal-egy-feltetelezett-iszlamista-127378

Haragvó Peking

/ 2001.06.01., péntek 07:48 /

Fotó: Reuters
A tajvani elnök New Yorkban: diplomáciai győzelem

Legérzékenyebb pontján érte ütés a kínai diplomáciát. Az Egyesült Államokban ugyanis, ha nem is hivatalosan, de fogadták a tajvani elnököt és a dalai lámát, ráadásul szinte egy időben. Az amerikai-kínai viszony egyébként is meglehetősen feszült, mert Peking nem adta vissza azt a kémrepülőgépet - illetve, csak szétszerelve lehet elszállítani - amely április elsején szenvedett balesetet a Dél-kínai-tengeren, majd kényszerleszállást hajtott végre Hajnan szigetén.

A jelenlegi washingtoni diplomáciai lépések olybá tűnnek, mint ha az Egyesült Államok elégtételt kívánna venni Kínán azért, mert hosszú ideig akadályozta a kémrepülőgép személyzetének szabadon engedését. A nyomaték kedvéért Washington modern fegyvereket adott el Tajvannak. A januárban hivatalba lépett konzervatív kormányzat első perctől kezdve más viszonyt akart kialakítani Kínával, mint demokrata párti elődje. Amikor az év elején a pekingi miniszterelnök-helyettes Washingtonban járt, Bush amerikai elnök az addig használt stratégiai szövetséges helyett a stratégiai partnerség kifejezést használta. Ez már ékesszólóan bizonyította, hogy a két nagyhatalom kapcsolataiban érezhető változás fog bekövetkezni.

Feltehetően már korábban egyeztették a tajvani elnök és a dalai láma amerikai látogatását, a közbejött repülőgép-incidens azonban kiélezte a helyzetet. A tajvani elnök és dalai láma nemzetközi szereplése mindentől függetlenül igen kényes kérdés Peking számára. A pekingi vezetés Tajvant szakadár tartományának tekinti, amelyet - Hongkonghoz és Makaóhoz hasonlóan - vissza kell csatolni az anyaországhoz, Tibetet pedig egyértelműen Kína területeként tartja számon. Mind a szigetország, mind pedig a világ tetejének tartott himalájai Tibet olyan kérdés, amelyben Kína minimális kompromisszumra sem hajlandó. Ráadásul nem is olyan régen a dalai láma éppen Tajvanra látogatott, ami kiváltotta Peking dühös reakcióját, azt állítva, hogy az ország egységét akarják aláásni.

Tibetet 1951-ben a kínai csapatok lerohanták, és arra kényszerítették az ország vallási és politikai vezetőjét, a dalai lámát, hogy olyan szerződést írjon alá Pekinggel, amely legalizálja a kínai jelenlétet országában. Ezt követően 1959-ben felkelés tört ki a tibetiek körében, amelyet a kínaiak véres eszközökkel elfojtottak. Ekkor kényszerült távozásra a dalai láma, aki azóta indiai száműzetésben él. Tibet vallási vezetőjének jelenlegi washingtoni látogatása, amelynek során fogadta őt az amerikai elnök és a külügyminiszter is, azért is bántja rendkívüli módon a pekingi vezetést, mert éppen most kívánja megünnepelni Tibet úgymond békés felszabadításának 50. évfordulóját.

Ami a tajvani elnök látogatását illeti, a szigetország nem először kényszeríti ki, hogy első számú vezetője amerikai földre lépjen. A jelenlegi elnök elődje, Li Ten-huj több alkalommal is ellátogatott az Egyesült Államokba, annak ellenére, hogy az amerikai vezetés nemegyszer igyekezett kitérni a fogadás elől. Volt úgy, hogy egykori egyetemét látogatta meg magánemberként, vagy pedig gépe technikai leszállást hajtott végre valamelyik amerikai repülőtéren. Jelenleg is ezt a trükköt alkalmazta Tajvan. A mostani elnök, Csen Suj-pien úton Dél-Amerikába állt meg New Yorkban, ahol a polgármester fogadta. A tajvani politikus azért tartott az amerikai kontinens déli része felé, mert a világnak ezen a táján sok ország teljes körű diplomáciai kapcsolatot tart fenn Tajvannal, ellentétben a nemzetközi közösség legtöbb országával, amelyek Pekinget ismerik el Kína egyetlen törvényes képviselőjének.

Tajvan azonban mind a mai napig nem tett le arról, hogy visszaszerezze nemzetközi elismertségét, ami az 1970-es évek legelejéig tartott, és gyökerei a II. világháborúig nyúlnak vissza. A Kínai Köztársaság, amelyet 1911-ben kiáltottak ki, a II. világháború alatt a szövetségesek oldalán harcolt, és így ott ülhetett a győztesek asztalánál akkor is, amikor 1945-ben megalakították az ENSZ-t és annak Biztonsági Tanácsát. Ez utóbbi testületnek állandó tagja volt a Kínai Köztársaság is. Amikor 1949-ben Mao Ce-tung kommunista csapatai megdöntötték a törvényes kormányt, a nyugati világ hosszú ideig jogfolytonosnak ismerte el a Tajvan szigetére menekült köztársasági kabinetet. Nem is beszélve arról, hogy a menedéket adó terület soha nem volt a kommunista Kína ellenőrzése alatt, mert még a köztársaság kikiáltása előtt, 1895-ben a japánok elfoglalták, és csak 1945-ben kényszerültek visszaadni. Tajvan a nemzetközi jogra hivatkozva igyekszik elérni, hogy ismét teljes körű diplomáciai elismerést kapjon a világ legtöbb országától, és miután remény sincs arra, hogy ismét demokratikus úton az anyaországhoz kerüljön, szorgalmazza önállóságának hivatalos és nemzetközi jogi értelemben vett kikiáltását. Ez utóbbi programmal győzött a jelenlegi elnök is a legutóbbi választásokon. Kína azonban katonai invázióval fenyegetőzik arra az esetre, ha a szigetország mégis úgy döntene, hogy deklarálja függetlenségét.

Mindezek fényében váltak megbocsáthatatlan bűnné Peking szemében a látogatások. Kínában a szocializmus ideológiáját a nacionalizmussal ötvözik, a hatalmas országban az újraegyesítő elképzelések keretében látványos külsőségek mellett csatolták vissza Hongkongot és Makaót, miközben hallani sem akarnak arról, hogy legalább autonómiát adjanak Tibetnek. Pedig a dalai láma hazája függetlensége helyett már ezt a megoldást is elfogadná. Peking azonban szóba sem áll a vallási vezetővel, és hogy nyomatékot adjon álláspontjának, egymás után börtönzi be mindazokat, akik Tibetben szót emelnek a kínai megszállás ellen. Hivatalos információk szerint 115 tibeti politikai fogoly sínylődik kínai börtönökben, de számuk valószínűleg jóval nagyobb ennél. A kínai hatóságok ugyanis sok esetben köztörvényes bűncselekmények elkövetőiként állítják bíróság elé a tibeti engedetlenkedőket.

Fotó: Reuters
Bush érzékenyebb a tibeti problémára

A dalami láma már járt az Egyesült Államokban, de akkor Bill Clinton kormánya szállodafogságra ítélte, nehogy a fogadó fél kivívja Peking haragját. A jelenlegi amerikai vezetés azonban markánsabban lép fel, már csak azért is, mert Kína csekély rugalmasságot mutat az Egyesült Államokkal való kapcsolatokban. Változatlanul ellenőrizhetetlen fegyverkezési politikája - nem véletlenül hajtanak végre rendszeres őrjáratokat az amerikai kémrepülőgépek Kína légterének közelében -, nem liberalizálta eléggé a külföldi beruházások fogadását, és minden nemzetközi tiltakozás ellenére brutálisan elnyomja politikai ellenfeleit.

Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a jelenlegi konzervatív amerikai vezetés inkább kemény vonalas politikát fog folytatni Kínával szemben, remélve, hogy ez talán hatásosabb lesz, mint elődjének gyakran elvtelennek nevezhető, engedékeny magatartása.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.