heti-valasz.hu/vilag/tamadasok-franciaorszagi-muszlimok-ellen-az-elmult-24-oraban-108276

http://heti-valasz.hu/vilag/tamadasok-franciaorszagi-muszlimok-ellen-az-elmult-24-oraban-108276

Harc az Adriáért

/ 2017.08.02., szerda 16:06 /

Miközben Horvátország és Szlovénia saját tulajdonban tudta tartani tengerpartját, Montenegró más modellt követ. Guruló rubelek, olasz és német befektetők versenye a nemzeti tulajdonnal az Adrián.

Jugoszlávia szétesése óta folyik a nyugati befektetők és a horvát állam között a birkózás. A nagy turisztikai cégek meg akarják szerezni az adriai nyaralóhelyek létesítményeit, Zágráb viszont ragaszkodik a szocialista időkből megmaradt állami tulajdonhoz. Ezt az álláspontját még az EU-csatlakozási tárgyaláson alakította ki, és sikerült kijárnia, hogy hét évig – hasonlóan, mint Magyarországnak a termőföld esetében – ne kelljen az unió által előírt tenderen privatizálni a tengerparti létesítményeket. (A határidő három évvel meghosszabbítható.)

Horvát csel

Így nem is került fel a magánosítandó cégek listájára a három nagy horvát szállodalánc. Gari Capelli horvát idegenforgalmi miniszter szerint ugyanakkor a vendéglátóipar privatizációja még nem fejeződött be. A tárcavezető azonban nem a turisták többségét fogadó három stratégiai hotelláncra utalt, hanem a külföldiek kisebb hányadát kiszolgáló, elsősorban nem nagy cégekhez tartozó, alacsonyabb komfortfokozatú szálláshelyekre, ahol az állami tulajdon nem éri el a tíz százalékot. Ezekre a panziószerű, a jugoszláv időkben vállalati üdülőként működő, főleg horvát befektetők által megvásárolt szállodákra a nagy nyugati cégek nem licitálnak, túl kis falat nekik. Így ezek a hotelek horvát tulajdonban maradnak, ha nem is államiban. Ezzel végül is érvényesül a zágrábi kormány stratégiája, hogy a szigetekkel együtt 5835 kilométer hosszú adriai tengerpartot horvát kézben kell tartani.

A kormány sok esetben ügyes taktikával akadályozta meg azt a nyugati próbálkozást is, hogy külföldi tőke hídfőállást alakítson ki Horvátországban. Szükség is volt az elővigyázatosságra, mert mindig akadt egy-egy parti szálloda, strand, sportlétesítmény, amelyet valamelyik külföldi turisztikai vállalat megvett volna, ha másért nem, hogy jelen legyen a horvát piacon a magánosítási tilalom utáni korszakra. Ezt a kiskaput például úgy zárták be a horvátok, hogy a privatizálandó turisztikai létesítményeket csomagban kezdték értékesíteni. Észrevették ugyanis, hogy a külföldiek elsősorban a Split és Dubrovnik környéki ingatlanok iránt érdeklődnek, miután ügyfeleiknek ezeknek a helyeknek a mikroklímája vonzó. Az itt található ingatlanok mellé a ravasz horvátok a tengerpart mellőzött részeiről is csatoltak egységeket, hogy a pakk már ne legyen vonzó a befektetőknek. A horvát tengerpart a horvátoké elv így szinte maradéktalanul érvényesülhetett.

Az ország mind nemzeti, mind gazdasági szempontok miatt ragaszkodik Adria-parti tulajdonaihoz. Horvátország minden évben valóságos turistaáradatot fogad. Tavaly is csúcsra járt a helyi idegenforgalom: 16,3 millió vendég 91,3 millió éjszakát töltött el az országban, 11 millióval többet, mint az azt megelőző esztendőben. A turisztikai bevételek pedig az éves GDP 19 százalékát adják. Ki akarna egy ilyen jó üzlettől megszabadulni?

A szezon azonban túl rövid ahhoz, hogy minden turisztikai hely jövedelmező legyen. Pedig az időjárás akár négy-öt hónapon át is kedvező lenne. A dél-dalmát vidékeken június elejétől szeptember végéig kellemes a tenger, ennek ellenére a turisták legnagyobb tömegben július elejétől augusztus közepéig érkeznek. Az idény megnyújtásának érdekében tavaly 800 millió eurót fordítottak 40 szálloda felújítására, s a program idén is ugyanilyen nagyságrendben folytatódik. A szezon azonban csak nem akar olyan mértékben nyúlni, ahogy Zágrábban szeretnék. Ennek oka a Nyugat-Európában szokásos szűk kéthavi iskolai vakáció és a német szabadságolási rendszer. A legnagyobb foglalkoztatók július–augusztusban két-négy hetes karbantartást végeznek, ilyenkor leállítják a termelőegységeket, ekkor kell minden alkalmazottnak nyaralni menni.

Szlovénia sem adta meg magát a turistahelyeire ácsingózó nyugatiaknak, és – a horvátoktól eltérően – nem is bocsátkozott hosszan tartó vitába Brüsszellel. A jugoszláv időkből megmaradt turisztikai cégeit részvénytársasággá alakította át, s a szlovén vállalatok részvénycsomagokat vettek egymástól. A trükk bevált, az unió bizottsága privatizációnak minősítette a tranzakciót – így viszont az állam egyik zsebéből a másikba tette addig is meglévő tulajdonrészeit. Szlovéniában is maradt tehát az állami tulajdon, ami Ljubljanának fontos bevételt hoz. Tavaly az országba utazók száma az előző évhez képest 12 százalékkal nőtt, elérte a 4,3 milliót, s tíz százalékkal több, 11 millió vendégéjszakát töltöttek Szlovéniában.

Vagyis mindkét egykori jugoszláv tagköztársaság megvédte tengerpartját. Sokat tanultak ugyanis a hetvenes évek elhibázott spanyol privatizációs modelljéből. Francisco Franco spanyol diktátor halála után az ország fejleszteni akarta a turizmust, de ehhez nem volt kellő tőkéje. Ezért sorra adta el a németeknek az értékes tengerparti szakaszokat. Némi túlzással ma már a német turistairodák úgy hirdetik a spanyol tengerpartot, hogy az Németország 17. tartománya. Van is ebben valami, hiszen egyes részeken több a német söröző, mint a helyi étkezde. A német ivóknak meg kijár a német név is, s a kocsmákat Münchennek vagy éppen Kis Berlinnek hívják.

Rubelek Montenegróba

A horvát és szlovén modelltől eltér Montenegróé, amely turisztikai ipara nagy részének fejlesztését egy orosz oligarchára bízta. Oleg Gyeripaszka megvásárolta az ország legnagyobb gyárát, a podgoricai alumíniumkombinátot, valamint a montenegrói tengerpart legértékesebb részeit. Rajta kívül más pénzemberek is befektettek a helyi turistaiparba. A moszkvai központi bank adatai szerint a 2000-es évek elejétől mostanáig 1,5 milliárd dollár érkezett orosz vállalatoktól a 620 ezres kis balkáni országba. Így tavaly a Montenegróban befektető 4200 külföldi cég közül 32 százalék orosz volt. Oroszország hivatalosan így is 16 százalékát adta 2007 és 2015 között a 6,6 milliárd dolláros külföldi befektetésnek. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a szállodák tulajdonviszonyában is jelentős az eltérés Horvátország, Szlovénia, valamint Montenegró között. Ez utóbbiban a gigahotelek szinte mindegyike orosz tulajdonban van. (Az országban egy magyar érdekeltségű hotel is található. A Leisztinger Tamás milliárdos tulajdonában lévő négycsillagos, Herceg Noviban lévő Sun Resort szállodájának üzemeltetését Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-üzletember Hunguest Hotels Zrt.-je végzi.)

Nem sok híja volt, hogy Montenegró ráfázzon az egyoldalú orosz elkötelezettségre, és Törökország sorsára jusson. Emlékezetes, hogy Vlagyimir Putyin elnök a lelőtt orosz vadászgépre válaszul egy ideig megtiltotta honfitársainak a törökországi nyaralást. Montenegrót pedig idén felvették a NATO-ba, amit Moszkva ellenzett, mert így az Adria egésze a nyugati katonai szövetség ellenőrzése alá került. Nem sokkal a csatlakozás előtt sikertelen oroszbarát puccs történt, melynek célja az volt, hogy megakadályozza az ország felvételét a Washington vezette szövetségbe. A Kreml tagadta, hogy köze lett volna a történtekhez, ugyanakkor változtatott Montenegróval szembeni barátságos retorikáján. „Veszélyben vannak azok az orosz állampolgárok, akik turistaként Montenegróba utaznak, vagy ott tartózkodnak” – ilyen beszámolók jelentek meg az év első felében az orosz médiában. Végül az orosz turisták maradtak, sőt számuk egyre gyarapszik, mert Törökországot bizonytalannak ítélik, Egyiptomtól pedig az Iszlám Állam által lelőtt orosz utasszállító gép esete óta szintén tartózkodnak.

Albánia: semmi extra

Az albánok minden hangszeren játszanak, legalábbis ami a turizmust illeti. Még jelentős a kommunista időkből megörökölt állami tulajdoni hányad, és ezekbe a vállalatokba nem is akarnak külföldi tőkét beengedni. Viszont engedélyezik száz százalékban külföldi tulajdonú cégek alapítását, valamint közös vállalatok létrehozását. A turisztikai iparból a külföldi és a hazai magántőke 30-30 százalékkal részesedik, 40 százalék az államé. A külföldiek közül az oroszok és az olaszok járnak az élen. Mindez a horvát, a montenegrói és a szlovén modell egyvelege: mindenből egy kicsit. Az albán állam nem adta el teljesen a tengerpartot, sokat átengedett a külföldieknek, de nem mindent, így félig megvédte a nemzeti értéket.

A beruházók az ország közepén lévő Durrëst és környékét kezdték először fejleszteni. A modern, ám a környezettől idegen, jellegtelen szállodák viszonylag gyorsan a Görögországhoz tartozó Korfu szigetével szemközti partszakaszra is rátelepültek. A látvány nem szemet gyönyörködtető. A betonépületek kedvéért lerombolták a régi, balkáni épületeket, a mediterrán hangulatú villákat – viszont kényelmes pihenést nyújtanak a látogatónak. Az elvesztett romantika sok külföldiben csalódást kelt, beszámolóik szerint „jó volt a nyaralás, de semmi különös”.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.