Hatalom vagy csatlakozás?

/ 2004.03.11., csütörtök 08:20 /

Bukaresti politikai elemzők szerint a román kormány a megadott határidőig nem tudja teljesíteni az európai uniós csatlakozási feltételeket, ám valójában nem is akarja, mert fél, hogy a reformok miatt elveszítheti az év végi általános választásokat.

Csíkszeredai tudósítónktól

Fotó: MTI
Günter Verheugen EU-bővítési biztos, Ion Iliescu román elnök és Romano Prodi, az EU Bizottság elnöke. A kameráknak kötelező a mosoly.

Az utóbbi egy-két évben többször is válságosra fordult az Európai Unió és Románia kapcsolata. Nemtetszést, megütközést keltett Nyugat-Európában az az igyekezet, amellyel a román kormány az EU-val való előzetes konzultálás nélkül aláírta azt az egyezményt, melynek értelmében nem adnak ki amerikai állampolgárokat a nemzetközi büntetőbíróságnak. A brüsszeli számonkérések és figyelmeztetések hatására Bukarest azzal próbálta valamelyest kijavítani a ballépést, hogy a parlamentben ez ideig nem ratifikálta az egyezményt. Egy másik válságos időszak az iraki háborút megelőző hónapokban, hetekben volt, amikor Románia ugyancsak az EU, illetve néhány erős EU-tagállam álláspontjának a figyelembevétele nélkül sietett hivatalosan is támogatni az Egyesült Államokat a Bagdad elleni katonai lépések előkészítésében.

Az említett két román ballépés hatása gyorsan elsimult, és látszólag nem lett káros következménye Bukarest számára. Az EU-tagállamok ratifikálták Románia és a többi hat új tagállam NATO-tagságát. Elvben egyetértés alakult ki arról is, hogy Románia 2007-ben az EU tagja legyen. Az utóbbi hetek történései azonban ezt erősen megkérdőjelezik. Nyugat- Európában megelégelték a sorozatos és állandósult román szószegéseket. Románia jelenleg olyan helyzetben van, amilyenre nincs példa az EU-történetben, illetve a régi és új tagállamok, tagjelöltek körében.

Az Európai Parlament külügyi bizottsága február 19-én egyhangúlag elfogadott egy jelentést, amely ultimátumszerűen figyelmezteti Romániát, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárása 2004- ben és a 2007-re tervezett tényleges csatlakozás csak akkor lehetséges, ha az ország szigorú korrupcióellenes lépéseket tesz, ha megteremti az igazságszolgáltatás függetlenségét, ha tiszteletben tartják a sajtószabadságot és a gyermekvédelmi jogszabályokat. A román sajtó által rendkívül keménynek és súlyos figyelmeztetésnek, elmarasztalásnak nevezett jelentést hamarosan megvitatja az Európai Parlament közgyűlése is. A dokumentum leszögezi, hogy Romániának át kell értékelnie a csatlakozási tárgyalások menetrendjét, stratégiáját, és főleg a kifogásolt területekre kell összpontosítania. Az EU valós reformokat kér, nem csak mímelést. Az Európai Parlament külügyi bizottságának többségi álláspontja szerint Románia még nem jogállam.

Fura módon, a február 19-i jelentést és annak elfogadását a román kormány sikerként értékelte, mert a külügyi bizottság két tagja, a holland Arie Costlander és a brit Emma Nicholson néhány héttel korábban beadványban kérte az EU és Románia közti csatlakozási tárgyalások felfüggesztését. Costlander főleg az óriási korrupciót, Emma Nicholson, az EU romániai jelentéstevője pedig főleg az állami gondozásban lévő gyermekek aggasztó helyzetét és az örökbefogadások botrányos ügyét kifogásolta. A mostani, enyhébb hangvételű jelentés sem feledkezik meg ezekről, de megpróbál még egy esélyt adni Romániának a koppenhágai egyezményen alapuló csatlakozási feltételek teljesítésére. Román politikai elemzők azonban úgy vélik, a Nastase-kabinet és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) ígéretei ellenére végül is feláldozza a 2007-re tervezett EU-csatlakozást, és inkább az év végi általános választásokra összpontosít. Nem kockáztatja remélt sikerét, győzelmét a népszerűtlen reformlépésekkel és az ultimátumjelentésben felsorakoztatott követelmények mindegyikének a teljesítésével. Sokak szerint a román kormány és kormánypárt patthelyzetbe került. Ha ugyanis rekordidő alatt végrehajtaná a reformokat, valószínűleg elveszítené a 2004. évi választásokat, ám a csatlakozási tárgyalások kudarca is az ellenzék malmára hajtaná a vizet.

Az Európai Parlament két tisztségviselőjétől származó kemény bírálatok nem alaptalanok. Románia a Nastase-kormány hallgatólagos beleegyezésével az utóbbi években is folytatta a kiskorúak külföldre történő örökbeadását. A bukaresti sajtó által "gyermekexportnak" nevezett örökbeadások annak ellenére folytatódtak, hogy a román kormány nemzetközi megállapodásban vállalta a tevékenység felfüggesztését és megfelelő gyermekjogvédő törvény kidolgozását, alkalmazását. Becslések szerint a tilalom idején is legalább ezer gyermek került külföldi családokhoz. Az EU kérésére Románia felszámolta az örökbeadások közvetítésével foglalkozó alapítványokat. Az Európai Parlament említett két jelentéstevőjének a megállapításai szerint Románia becsapta az EU intézményeit: az örökbefogadások során befolyással való visszaélés, üzérkedés gyanúja is felmerült.

Sok a nyugat-európai panasz a romániai törvényalkotásra és a törvények helytelen alkalmazására. Tavaly októberben a román kormány az EU és más nemzetközi fórumok kérésére korrupcióellenes intézkedési tervet fogadott el, ám annak húsz pontja közül egyet sem alkalmaztak teljes mértékben. A román parlament 1990 óta közel négyezer törvényt szavazott meg, de az egyszerű és sürgősségi kormányrendeletek száma is meghaladja a kétezret. Előfordult, hogy ugyanazon törvényt a parlament többször módosította. Az igazságszolgáltatás állandó politikai nyomás alatt van. Az ország számos bíróságán és törvényszékén a kormánypárt embereit találni kulcspozíciókban. Az igazságügyi miniszter hatáskörét sem szűkítették az EU által kért módon.

A február 19-i jelentés kitér a romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogaira is, szorgalmazza az anyanyelvhasználat jogát és az anyanyelvi oktatást a moldvai csángó magyarok számára. Tartalmaz a környezetvédelem megerősítésére vonatkozó elvárásokat, továbbá szót emel a Romániában eléggé gyakori rendőrségi, csendőrségi túlkapások ellen.

A felsoroltak és más hiányosságok kiküszöbölését, illetve a csatlakozási feltételek teljesítését az EU intézményei a korábbinál szigorúbb megfigyelés alatt tartják. Ez volt az alapfeltétele annak, hogy az Európai Néppárt végül is elfogadta a csatlakozási tárgyalások folytatására vonatkozó határozatot, nem követelte a tárgyalások felfüggesztését. Románia számára nagyon érzékeny téma Bulgária EU-csatlakozási törekvése. Bukarest "balkáni párost" szeretett volna a csatlakozás egész menetére, ám Szófia ezt a javaslatot többször elutasította, sőt a Romániát ért elmarasztaló bírálatok, figyelmeztetések okán Bulgária előnybe került.

Bukaresti egyetemisták egy csoportja nemrég az európai fórumokhoz és a romániai közvéleményhez címzett kiáltványt tett közzé. A dokumentum rámutat arra, hogy Románia nem lehet az EU tagja a jelenlegi kormánypárt vezetésével. "Európának nincs szüksége olyan tagállamra, amelyben nagy a korrupció, s ahol az állandó hazudozás jellemzi a kormánypártot" - írják az egyetemisták.

Az Európai Parlament külügyi bizottsága jelentésének szellemében tárgyalt nemrég Adrian Nastase kormányfő Brüsszelben az Európai Unió néhány jeles tisztségviselőjével. Günter Verheugen bővítési biztosnak átadott egy olyan intézkedési csomagtervet, amelynek teljesítését a román kormány és parlament 2004 júniusáig vállalta. Csodával határos lesz, ha ez sikerül, hiszen éppen júniusban rendezik a helyhatósági választásokat Romániában, s a kormánypárt részben a pártközi vándorlásoknak köszönhetően a polgármesteri megbízatások közel egyharmadával rendelkezik, amit próbál majd megőrizni, és kénytelen lesz erre összpontosítani.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.