Hatalomváltó állás

/ 2004.09.09., csütörtök 08:24 /

Fotó: MTI
Tudor, a szélsőjobb vezére - szegfűvel

Csíkszeredai tudósítónktól

ROMÁNIÁBAN az idén utoljára rendezik meg egyszerre a parlamenti és az államfőválasztásokat. November 28-án szavaznak a választók a képviselőkre és szenátorokra, valamint az államfőjelöltekre, december 12-én lesz az elnökválasztás második fordulója. Az új államfő megbízatása ezután öt évre szól. Ion Iliescu államelnök végképp leköszön, a törvény nem engedi meg az újabb jelölését. Iliescu a romániai kommunistautód hatalomátmentők egyik kulcsembere, az 1989. december 22-i fordulat után került az ország élére, azóta 1990-ben, 1992-ben és 2000- ben választották meg államelnöknek. 1996 novemberében veszített a jobboldali és jobbközép erők által támogatott Emil Constantinescuval szemben. Négy évig ellenzéki szenátor volt, s a 2004-2008-as időszakban ugyancsak szenátorként szeretne tovább politizálni. A román parlament egy alkalomra és egy ember számára érvényes választási törvénycikkelyt fogadott el, aminek köszönhetően Iliescu az államfői megbízatása alatt független jelöltként indulhat a jelenlegi kormánypárt szenátusi listáin. A Szociáldemokrata Párt (PSD) választási győzelme esetén Iliescu visszavenné a pártelnöki tisztséget Adrian Nastase kormányfőtől, és ez történne akkor is, ha Nastase nyerné az államelnökválasztást.

Találgatások kora

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a posztkommunista PSD 40 százalékkal áll az esélylista élén. Második a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) szövetsége (35 százalékkal), amely tavaly ősszel alakult, és amelyet D. A. néven jegyeztettek be. Eredetileg a pontok nélküli DA volt a névjele, de a PSD bíróságon megtámadta az elnevezést, mert annak román jelentése: igen. Tulajdonképpen a méltányosság és igazság szavak román kezdőbetűiből áll, de a PSD azzal érvelt, hogy az "igen" szócska megtéveszti a választókat.

A PSD és a D. A. támogatottsága sokat ingadozott, az ellenzék arányszámai a helyhatósági választások időszakában kerültek legközelebb a kormánypártéhoz. Noha a PNL és a PD szövetsége néhány kivétellel csak az általános és államelnökválasztásokra érvényes, az általuk elnyert helyhatósági megbízatások összesített száma jól érzékelteti a térnyerésüket, fölényben vannak a legtöbb megye és város önkormányzatában, míg a PSD inkább a községekben tarolt, főleg a Kárpátokon túli vidékeken.

A közvélemény-kutatások harmadik helyén folyamatosan a Nagy-Románia Párt (PRM) áll 10-12 százalékkal, ez visszaesés a négy évvel korábbi eredményekhez viszonyítva. Negyedik a Román Humanista Párt (PUR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 5-5 százalékkal. Más párt vagy tömörülés nem éri el a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékot. Az RMDSZ támogatottsága a felméréseken 4,5 és 6 százalék között ingadozik. Ez új helyzet, hiszen az 1996-os választásokon 6,8, négy évvel később 6,7 százalék volt az eredménye. Az 1996-2000-es időszakban kormányzó Román Demokrata Konvenció (CHR) gerincét adó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) az idei helyhatósági választásokon alig másfél százalékot ért el, és nem számíthat sokkal jobb eredményre a parlamenti választásokon sem.

Voltak kísérletek a parlamenten kívüli jobboldali és kereszténydemokrata erők egyesítésére, de nem jött létre a szövetségük, melynek motorja az Emil Constantinescu által alapított és vezetett Népi Cselekvés (AP) lehetne. A képzelt tömörülés csak közvetve szólhat bele a választások végkimenetelébe, ha a hozzá közelebb álló D. A. szövetséget támogatja.

Általános vélemény szerint sem a PSD, sem a D. A. nem tud majd kormányt alakítani. Az RMDSZ és a PUR neve mindkét erő mögött feltűnik lehetséges koalíciós partnerként. A PUR és az RMDSZ is mindkét irányba nyitott, ez látszólag sem a PSD, sem a D. A. vezetőit nem zavarja. Felmerült egy PSD-PRM-RMDSZ hármas "szörnyszövetség" ötlete is, de ezt az RMDSZ vezetői határozottan elutasítják. Az tény azonban, hogy egyfelől a PSD és a PRM, másfelől a PSD és az RMDSZ között is van megnemtámadási egyezség a választási kampány idejére. Az RMDSZ esetében a 2000-2004-es időszak jónak mondott együttműködésén, parlamenti szövetségén alapul a megállapodás, a PRM esetében viszont bonyolultabb a helyzet. Egyik magyarázat az lehet, hogy a PSD és a PRM is izraeli kampánytanácsadókat alkalmazott. A PRM és államfőjelöltje, Corneliu Vadim Tudor szenátor kampányát Eyal Arad, illetve az Arad Communications irányítja. A PSD és elnöke, államfőjelöltje, Adrian Nastase kormányfő az izraeli Tal Zilberstein kampányszakértőt, valamint az izraeli gyökerekkel is rendelkező Greenberg Carville Shrumm amerikai céget alkalmazta tekintélyes pénzösszegekért.

Izraeli tanácsok a szélsőjobbnak

Az államfőjelöltek legutóbbi esélylistáin Adrian Nastase (PSD) az első 40-43 százalékkal, második Theodor Stolojan (D. A.) 30-35 százalékkal, harmadik C. V. Tudor 15 százalékkal, negyedik az amerikai -román kettős állampolgársággal rendelkező Lia Roberts három százalékkal.

Hitetlenkedéssel vegyes megrökönyödés fogadta azt a múlt év végi bejelentést, miszerint az idegengyűlölő, magyarellenes, antiszemita kirohanásairól, holokauszt tagadó magatartásáról, kirohanásairól ismert C. V. Tudor izraeli kampányszakértőt fogad. A PRM-elnöknek és párttársainak a magatartása azonban látványosan megváltozott, ma már filoszemitának mondják magukat. Magyarellenességük viszont alig tompult, a D. A. szövetség vezetőire pedig rendkívül durva rágalomkampányt zúdítottak. Román politikai elemzők némelyike tudni véli, hogy Tudoréknak a PSD ajánlott izraeli kampányszakembert. A PSD-nek és Nastase államelnökjelöltnek érdeke, hogy Vadim Tudor bejusson az államfőválasztás második fordulójába, mert ellene biztosabb lenne a győzelem. Kiélezett helyzetben ugyanis a román választók zöme elutasítja a szélsőségességeket, s az erdélyi magyarok is Vadim Tudor ellen szavaznának, mint négy évvel ezelőtt is, amikor Iliescu győzött nagy fölénnyel Tudorral szemben.

Az izraeli és amerikai kampánystáb kulisszatitkai nem ismeretesek, de az tény, hogy mind a PSD, mind a PRM rendkívül durva támadásba lendült a D. A. szövetség ellen. Adrian Nastase néhány héttel ezelőtt Washingtonban George Bush amerikai elnöknek megemlítette, hogy 95 százalékban készen áll az államfőjelölésre. Bizonyára bátorítást és támogatást remélt Bushtól, ám a román sajtó napokig szórakozott a hiányzó 5 százalékon. Nem sokkal később, 20-25 évvel ezelőtti módszereket idézve, egy észak-moldvai árvíz sújtotta falu népének jelentette be legelőször, hogy indul az elnökválasztáson... Ezek után döbbenetes fordulat történt. Nastase vulgáris, durva rágalomhadjáratot indított Theodor Stolojan és a D. A. szövetség más vezetői ellen. Nicolae Vacaroiu volt miniszterelnök, a PSD központi kampányirodájának vezetője kijelentette, hogy nem bánnak kesztyűs kézzel az ellenfelekkel. Igaz, a D. A. és Stolojan sem maradt adós. A nem hivatalos kampányrajt időszakában indult bűnvádi eljárás egy 12-14 évvel ezelőtti állítólagos korrupciós ügyben (a román flotta hajóinak áron aluli eladása), ahol az egyik fő vádlott a D. A. szövetségben lévő Demokrata Párt elnöke, Traian Easescu, aki jelenleg Bukarest főpolgármestere.

Kényes helyzetben az RMDSZ

Az elmúlt hónapokban, már a júniusi helyhatósági választások időszakában feltűnő tisztogatások, leváltások, lemondások történtek a PSD központi és területi testületeiben. A korrupciós ügyekben érintett úgynevezett "helyi bárókat" törölték a jelöltlistákról, felfüggesztették őket tisztségükből. Román politikai elemzők szerint azonban a PSD választási győzelme esetén a mellőzöttek ismét kulcsszerepekhez juthatnak, hisz csupán a színfalak mögé rejtették őket.

A romániai választási kampányokban rendszeresen bevetett "magyar kártya" még nem került elő. Sőt az Iliescu államfő által is nyíltan támogatott PSD és annak elnöke hízeleg az RMDSZ-nek, arra számítva, hogy kiegyensúlyozott választási eredmények esetén elszippanthatja az RMDSZ 5-6 százalékát a D. A. szövetség elől. Adrian Nastase valószínűleg a Magyar Szocialista Párttal és a lemondott kormányfővel ápolt "legendás barátságot" is szívesen felhasználná kampányában, ám a román sajtó mostanában baljós jelként emlegeti Medgyessy Péter nevét. A baloldali magyarországi politikai erők és személyiségek romániai választási kampányba történő bevonására volt már példa. Így 1996 őszén, amikor a "csonka magyar-román alapszerződés" temesvári aláírását Iliescuék megsegítésére időzítették. A Horn-Iliescu-féle paktum akkor nem hozott szerencsét a román baloldalnak. Nehéz lenne megjósolni a novemberi- decemberi romániai választások végeredményét. Egy átfogó közvélemény-kutatás szerint a lakosság csaknem háromnegyede változást, kormányváltást akar, 54,3 százalék úgy vélekedik, hogy a Nastase-kormány nem képes jól vezetni az országot, 46 százalék szerint Románia nem jó irányban halad. A megkérdezettek kétharmada úgy véli, a jelenlegi kormány idején, sőt a kormányzás utóbbi éveiben növekedett a korrupció mértéke, miközben a lakosság jelentős hányada szegénységben él.

Az év végi választások szempontjából kényes helyzetben van az RMDSZ, hiszen még mindig nem tisztázódott, hogy az egyre nagyobb támogatottsággal rendelkező erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) jelöltjeivel közösen rendezzenek-e előválasztásokat. Az MPSZ is képviseletet óhajt a román parlamentben, s ha nem találják meg ennek a békés, méltányos módozatait, megtörténhet az, hogy az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos küszöböt. Az MPSZ vezetői azt kifogásolják, hogy az RMDSZ kisajátította az erdélyi, romániai magyarság érdekképviseletét, illetve az ezzel járó tevékenységeket. Történt javaslat arra is, hogy az RMDSZ és az MPSZ új szövetséget alakítva induljon a választásokon. Erre idén azonban már nem kerülhet sor. Az MPSZ és hívei szerint az RMDSZ és az erdélyi, romániai magyarság politikai, érdek-képviseleti pluralizmusa nem merülhet ki a szabad véleménynyilvánítással és a vita lehetőségével.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.