Hé, hatvannyolc!

/ 2017.06.08., csütörtök 12:20 /

Ha a mai nyugat-európai politika jellegzetességeiről esik szó, hamar felmerül a „hatvannyolcasok” felelőssége, döntő hatásuk az elmúlt évtizedekre.

Barátaik szerint ők szabadították ki a második világháború utáni korszak társadalmait a konzervatív restauráció kényszeréből, akik szembeszálltak a formális hierarchiával, akik valóban néven nevezték a náci korszak felelőseit – s persze akik megszabadították kortársaikat a fölöslegesnek vélt szexuális konvencióktól. Ellenségeik ugyanakkor felelőssé teszik őket a társadalmak kohéziójának szétveréséért, a parttalan relativizmusért, a „Te is más vagy, te sem vagy más” világának nemzeti, vallási és etnikai sajátosságokat semmibe vevő uralmáért. Akik részesei voltak a hatvannyolcas megmozdulásoknak, és később meghatározó szerepet játszottak a politikában, tudományban, sajtóban, mára a nyugdíjkorhatárhoz közelítenek vagy már el is hagyták. Hatásuk azonban korántsem múlt el, s ez nem pusztán a baloldali és a zöldpártok politikáján látszik.

A „hatvannyolcas” megjelölés annyiban helyes, hogy a nagyjából másfél évig tartó eseménysorozat dandárja 1968-ra esett. Ez volt az az év, amikor az egyetemisták lázadása a tetőfokára hágott, összhangban a vietnami háború ellen tiltakozók kórusával, majd a Varsói Szerződés csapatainak prágai bevonulása ellen tüntetőkével. A megmozdulások eszkalálódása szempontjából azonban a kulcsdátum 1967. június 2. volt, amikor egy civil ruhás rendőr tölténye megölte Benno Ohnesorg berlini egyetemistát. A perzsa sah látogatása ellen a nyugat-berlini opera előtt felvonuló egyetemisták szétkergetése közben dörrent a halálos lövés, aminek okát évtizedeken át senki sem értette, a rendőrt mentegetve igyekeztek eltussolni az ügyet. Az eset a diákmozgalom radikalizálódását eredményezte. Ebből alakult ki a hetvenes évek német társadalmát rettegésben tartó Baader–Meinhof-csoport, későbbi nevükön a Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezet.

Ötven évvel később másfajta terrorveszély miatt szorong a világ, a tehetetlenség érzése azonban hasonló. Párizs, Marseille, Berlin, Manchester, London polgárai okolhatják a bevándorlást, országuk gyarmattartó múltját vagy akár saját „hatvannyolcasaik” korábbi belbiztonsági engedékenységét, vakhitét a civilizációk békés együttélésének lehetőségében. Az állami erőszakszervezetek megerősítése kézenfekvő, a nemzetközi összefüggések feltárása nélkülözhetetlen. Teljes biztonság persze sosem lesz, a valós érdekek, szándékok megismerése szempontjából pedig az 50 évvel ezelőtt eldördült lövés hátterének alaposabb megismerése nem sok jót sejtet. A rendszerváltáskor kiderült, hogy a kommunista titkosszolgálatok minden mozgalmat támogattak, ami hozzájárult a nyugati társadalmak destabilizációjához. Az viszont csak a közelmúltban vált világossá, hogy Benno Ohnesorg gyilkosa a keletnémet Stasi ügynöke volt.

A Nagy Testvér minden bizonnyal kortalan, de vajon most honnan figyel?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.