new.valasz.hu/vilag/putyin-ugy-fogja-felhasznalni-a-focivebet-ahogy-hitler-tette-az-1936-os-olimpiaval-128919

http://new.valasz.hu/vilag/putyin-ugy-fogja-felhasznalni-a-focivebet-ahogy-hitler-tette-az-1936-os-olimpiaval-128919

Hídfőállásban

/ 2001.12.14., péntek 07:43 /

Négynapos hivatalos látogatást tett hazánkban Kim De Dzsung, a Koreai Köztársaság elnöke. A koreai politikus, idei egyetlen európai útján, azért kereste fel Magyarországot, hogy tovább erősítse a két állam közötti több mint egy évtizedes igen jó kapcsolatot. A vendég tárgyalt Mádl Ferenc köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint megnyitotta a koreai árubemutatót.

Van Koreában egy imahely, ahova azért zarándokolnak el az emberek, hogy segítséget kérjenek családjuk újbóli egyesítéséhez, vagy legalábbis ahhoz, hogy még egyszer az életben láthassák szeretteiket. A zarándokhely a Koreai-félszigetet kettéválasztó demilitalizált övezet déli részén van, ahová a Koreai Köztársaság állampolgárai látogatnak el. Ez a legészakibb pontja Dél-Koreának, mert az utat itt már sorompó zárja el a továbbhaladástól, egyúttal szimbolizálva is azt, hogy a XIX. században oly büszke királyság, amelyet a japán hódítók elfoglaltak, majd a második világháború után kettészakítottak, mind a mai napig két részből áll.

A családlátogatásra, illetve családegyesítésre még hosszú ideig várni kell a koreaiaknak, mert a nemrég befejeződött tárgyalások Észak-Korea makacssága miatt teljes kudarcot vallottak.

A második világháború után a nagyhatalmak osztották fel a félszigetet. Északon egy ortodox sztálinista rendszer jött létre, amely 1950-ben, úgymond válaszul a déli provokációkra, megtámadta az ország másik részét. A három évig tartó véres háború után a fegyverszüneti vonalat éppen ott húzták meg, ahol a fegyveres konfliktus kitört. Békeszerződés mind a mai napig nincs, csak fegyverszünet. Dél-Korea biztonságát 37 ezer amerikai katona garantálja. A háború után Kim Ir Szen észak-koreai diktátor elszigetelte országát, míg délen a folyamatos fenyegetés hatására jobboldali katonai rendszerek váltották egymást. A két fél mind a mai napig farkasszemet néz egymással, csak az a különbség, hogy míg északon szinte semmit nem változott a helyzet, addig délen 1987-ben parlamenti demokrácia jött létre. Dél-Korea kivált a katonai rendszerek szorításából, és 1988-ban megrendezhette a szöuli olimpiát, majd 1993-ban a tedzsoni világkiállítást, jövőre pedig a labdarúgó-világbajnokság egyik házigazdája lesz.

Korea megosztottsága óta mindkét fél szeretné elérni, hogy az ország újra egyesüljön. Észak-Korea katonai eszközökkel, Dél-Korea tárgyalásos alapon és fokozatosan. Szöulban ezért is működik az Újraegyesítési Minisztérium, amely tanulmányozza a fokozatos újraegyesítés lehetőségeit. Jelentős elemzéseket készítettek a német újraegyesítésről. Ennek alapján megállapították, hogy semmiképpen sem lehet a két országrészt hirtelen, egyik napról a másikra ismét egy államba gyúrni. Észak-Koreában az emberek elszigetelten élnek, a hivatalos tájékoztatás szerint a félsziget déli részén hatalmas nyomor van, és fogalmuk sincs arról, hogy Dél-Korea ma már a világ egyik legfejlettebb állama.

Szöulban nem akarnak abba a hibába esni, mint a vietnami újraegyesítésnél történt, hogy az északiak jelentős mértékben demoralizálódtak annak a ténynek a felismerésétől, hogy évtizedeken keresztül hazudtak nekik. Nem is beszélve a ma már nyilvánvaló kulturális, technikai tudásbeli különbségekről, amelyek áthidalásához évtizedekre lesz szükség.

Hazánk a kelet-európai országok közül elsőként ismerte el a demokratizálódó Dél-Koreát, amelynek elnöke, Kim De Dzsung hazánkba látogatott. A veterán politikust otthon többször bebörtönözték, száműzetésbe kényszerítették, majd többszöri nekirugaszkodás után, 1997-ben elnökké választották. Tavaly történelmi látogatást tett Észak-Koreában, amelyet a nagy vezér fia és utóda, Kim Dzsong Il nem viszonzott. E lépéséért a dél-koreai elnök Nobel-békedíjat kapott. A politikus közvetlenül a diplomáciai kapcsolatok felvétele után, akkor még mint az ellenzék egyik meghatározó alakja hazánkba látogatott, mert mint mondotta, Magyarország kiemelten fontos partner lesz számukra. A jóslat bevált. Budapest és Szöul között nemcsak partneri, hanem nyugodtan állítható, hogy bensőséges diplomáciai viszony alakult ki. A távol-keleti országban keresettek a magyar termékek, tavaly 100 millió dollár értékben szállított hazánk különböző cikkeket Dél-Koreába. A koreai behozatal 526 millió dollár értékű.

A jelenlegi helyzetben mindkét ország másikat hídfőállásnak tekinti a térségben. Szöul ezzel honorálja, hogy hazánk annak idején áttörte a kelet-európai diplomáciai blokádot, nekünk meg igen fontos a távol-keleti segitség a gazdaság felzárkoztatásához.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.