Hova ül a masiniszta?

/ 2004.07.08., csütörtök 08:23 /

Fotó: REUTERS
Gross, az óvatos

Vladimír Spidla kabinetjének bukása már régóta a levegőben lógott. A földcsuszamlásszerű vereség, amelyet a cseh szociáldemokraták (CSSD) a legerősebb kormánypártként az európai parlamenti választásokon elszenvedtek, csak felgyorsította az eseményeket.

Az előző, Milos Zeman vezette szociáldemokrata kabinet úgy tudott négy éven keresztül sikeresen kisebbségből kormányozni, hogy megkötötte a hírhedt ellenzéki paktumot az akkor még Václav Klaus jelenlegi államfő vezette jobboldali Polgári Demokratikus Szövetséggel (ODS). Ezt a rendhagyó szerződést akkoriban sokan tisztességtelennek, a választók becsapásának nevezték, hiszen olyan baloldali kormány volt az, amelyet a jobboldal tartott pórázon.

A 2002-es választások után sem az ODS, sem a CSSD nem tudott önállóan kormányt alakítani, a kommunistákkal (KSCM) pedig egyik sem akart. Így jött létre a fura képződmény, a hárompárti, balközépnek nevezett kormánykoalíció, vagyis a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták (KDUCSL) és a liberálisok (US-DEU) szövetsége. S ennek is csak minimális, egyfős többsége volt a képviselőházban, úgyhogy minden fontos szavazás külön stressz volt a Spidla-kabinet számára.

E koalíciókötés, valamint Spidláék befejezetlenül maradt reformjai, a beígért kedvező szociális juttatások elmaradása alaposan megosztotta a szociáldemokratákat. Voltak, akik ismét kisebbségi kormányzást akartak volna, az ultrabalosok a kommunisták támogatását vették volna igénybe. Cseh sajátosság: a CSSD, amely eddig a baloldal vezető erejének számított, nem kommunista utódpárt, mint Magyarországon az MSZP, Lengyelországban a nemrégiben szétesett kormánypárt. Zemanék a klasszikus szociáldemokráciát támasztották fel, olyan baloldalt akartak, amelyet nem terhel a kommunista múlt. Ugyanakkor Csehországban nagyon erős, húsz százalék körüli a támogatottságuk a rendszerváltást sikeresen túlélt kommunistáknak, ami beszűkíti a demokratikus pártok mozgásterét.

Két név került most a cseh politika homlokterébe. Milos Zeman, aki jó egy éve "politikai nyugdíjba" vonult, visszatért. Hetek óta hangoztatta, hogy a CSSD egész vezetését meneszteni kell, különösen Spidlát és Stanislav Gross belügyminisztert és miniszterelnök-helyettest, a párt jelenlegi - Spidla lemondása után - megbízott vezetőjét. Zeman azt mondja, Gross még nagyobb áruló, még veszélyesebb, mint Spidla volt. Hívei rendkívüli pártkongresszust szeretnének, és azt, hogy ismét Zeman álljon a CSSD élére. Ezt a tábort természetesen a bosszúvágy is fűti. Hiszen amikor Václav Havel második elnöki megbízatása lejárt, és új államfőt kellett választani, igazából csak két jelöltnek volt esélye: Zemannak és Klausnak. A parlamenti erőviszonyokat tekintve mindenki Zeman győzelmére fogadott, de éppen párttársai - a szocdemek Spidla és Gross nevével fémjelzett csoportja - árulták el, inkább Klaust segítették az elnöki székbe. Spidla a CSSD központi végrehajtó bizottságának június 26-i ülésén jelentette be távozási szándékát. A 182 fős testület döntő többséggel (csak 51-en szavaztak ellene) az ifjú Stanislav Grosst bízta meg azzal, hogy kezdjen kormányalakítási konzultációkat. Václav Klaus államfő már másnap bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd a CSSD, az ODS, valamint a KDU-CSL képviselőivel, s csak ezek után dönti el, hogy kit bíz meg a kormányalakítással.

Közben több érdekes felmérés is készült, amelyek - a szokásos hibalehetőséget is bekalkulálva - együttesen jól érzékeltetik a közhangulatot. Az egyik szerint a lakosságnak csak tíz százaléka támogatja a Spidla-féle kormánykoalíció fennmaradását. A másik felmérés szerint a megkérdezettek 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy előrehozott választásokkal kell megoldani a válságot. A harmadik szerint ha most lennének a választások, az első helyen a jobboldali ODS végezne 40,5 százalékkal, a másodikon a kommunisták 17,6, a harmadikon a szociáldemokraták 13,8, a negyediken a kereszténydemokraták 9,2 százalékkal.

Természetes tehát, hogy az ODS frontot nyitott az előrehozott választásokért. Miroslav Topolánek, aki Klaus után vette át a pártelnöki tisztséget, azt mondta, hogy 2005 tavaszán, legkésőbb nyarán lehetne megtartani az előrehozott választásokat (normálisan 2006 nyarán esedékesek).

Pillanatnyilag az a legvalószínűbb, hogy Csehország következő kormányfője Stanislav Gross lesz. A 34 éves fiatal politikus a lakosság körében rendkívül népszerű, politikusi berkekben már sok bírálója akad. Felróják neki, hogy sohasem ad egyenes választ, amit később számon lehetne rajta kérni, hogy belügyminiszterként megpróbált kényes ügyeket eltussolni. Egyesek szerint óvatos duhaj, egyszerre hord nadrágtartót meg derékszíjat is. Mások szerint csak taktikus. A megyei pártszervezetek 60-70 százaléka már hónapok óta sürgette, hogy végrehajtó alelnökként nyisson frontot Spidla ellen, vegye át tőle a párt irányítását, állítsa meg a CSSD népszerűségvesztését, de ő inkább homokba dugta a fejét. Mások szerint érthető a habozása, hiszen mi vár rá? Kormányfőként népszerűtlen intézkedések meghozatala teljesen kiszámíthatatlan politikai partnerekkel, a háta mögött egy keményen konzervatív, ironikus, euroszkeptikus államfővel.

Érti a kisemberek nyelvét
A csehek szeretik a jó kiállású Grosst, akinek a karrierje szédületes. Szakmáját tekintve mozdonyvezető, de nemrégiben megszerezte a jogi doktorátust. Közvetlen, ért a kisemberek nyelvén. Feleségül vette a parlamenti büféslányt, aki szült neki két gyereket, és a mai napig boldog házasságban élnek. Az 1989-es rendszerváltáskor pontosan 20 éves volt, ekkor lépett be a megújított szociáldemokrata pártba, egy évvel később ő lett az ifjú szocdemek elnöke és a cseh köztársasági parlament (akkor még volt Csehszlovákia) képviselője. Kétezerben, 29 évesen lett először belügyminiszter a Zemankormányban. Vagyis: Zeman fedezte őt fel, nevezte ki trónörökösnek.

Persze Grossnak több lehetősége is van. Előzetesen azt mondta, nem szeretne olyan kormányt, amely rá lenne szorulva a kommunisták szavazataira. Ugyanakkor nem zárta ki egyértelműen a KSCM-mel való együttműködést, az ezzel kapcsolatos kérdésekre sem adott soha egyértelmű választ. Itt kell megjegyezni: sokaknak nem tetszik, hogy az általa irányított belügyminisztériumban szívesen foglalkoztat olyanokat, akik a kommunista rezsim idején szereztek "tapasztalatokat". Első nyilatkozatai szerint a legszívesebben kétpárti (CSSD-KDU-CSL) kisebbségi kormányt alakítana, s a hiányzó voksokat esetről esetre próbálná a parlamentben megszerezni. Aminek blöffszaga van, hiszen a gyakorlatban ez azt jelentené, hogy mégiscsak rá lenne utalva a kommunistákra, akik viszont megérezték, hogy itt a nagy lehetőség, és szinte Spidla lemondásával egy időben közölték: készek támogatni az új kormányt. Persze azonnal feltételeket is szabtak: csak a CSSD kisebbségi kormányát támogatnák, tehát egy kereszténydemokraták (antikommunisták) nélküli kabinetet. Mindezeket figyelembe véve váratlanul jött a bejelentés, hogy az eddig kormányzó három párt változtatás nélkül szeretné fenntartani a koalíciót.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.