Ideges éhezők

/ 2002.07.12., péntek 07:48 /

Meg lehetett jósolni, hogy a labdarúgó-világbajnokság ideje alatt valamilyen incidens történik a két Korea között. Menetrendszerűen, majdnem minden esetben, amikor Dél-Korea nemzetközi tekintélye valamilyen oknál fogva megnő, Észak katonai provokációval "válaszol" a kihívásra. Most is ez történt, mert egy nappal a labdarúgó-világbajnokság döntő mérkőzése előtt észak-koreai hadihajók támadást intéztek dél-koreai őrnaszádok ellen a Sárga-tengeren.

Dél-Korea hosszú idő óta azt a stratégiát követi, hogy különböző nemzetközi rendezvények szervezésével igyekszik az országot vonzóvá tenni a külföldi turisták és befektetők előtt. Az igazi áttörést az 1980-as szöuli olimpia jelentette. A világ legnagyobb sporteseményének odaítélése után Észak-Korea meglehetősen hisztérikusan reagált. Miután az 1953-as koreai háborút nem békeszerződés, hanem csak tűzszünet zárta le, mindkét Korea úgy ítéli meg, hogy végleges rendezés keretében kell az ország egységének újbóli megteremtését elérnie. Phenjan ezért azt követelte, hogy a nyári játékok egyharmadát - ez a lakosság aránya szerinti megosztás lett volna - Észak-Koreában rendezzék. Többek között azzal érvelt, hogy volt már arra példa, hogy a rendező városon kívül tartottak olimpiai sporteseményt.

Akkor lett is volna esélye Észak-Koreának, hogy az olimpiai játékok közül négy sportágban átvegye a rendezés szerepét. Szöul és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt az ajánlatot tette Phenjannak. Észak-Korea azonban ragaszkodott a versenyek egyharmadának a lebonyolításához. Így az egészből nem lett semmi. Jelen esetben Phenjan be sem nyújtotta igényét, hogy a japán-dél-koreai rendezésű labdarúgó-világbajnokság egyes mérkőzéseit Északon tartsák. A szöuli olimpia idején Észak-Korea még el tudta látni saját lakosságát az alapvető élelmiszerek minimumával, illetve rendelkezett olyan forrásokkal, amelyek megteremthették volna a feltételeit néhány sportág olimpiai szintű lebonyolításához. Ma már erről szó sincs, Észak-Korea - feladva elveit - kénytelen elfogadni a külföldi élelmiszersegélyeket. A lakosság döntő többsége éhezik, és csak becsülni lehet azoknak a számát, akik az alultápláltság következtében elhunytak. Az évtizedek óta folytatott ortodox kommunista gazdaságpolitika negatív következményei napjainkban halmozottan jelentkeznek.

Ugyanakkor Észak-Korea egy pecig sem tett le arról, hogy rivalizáljon Dél-Koreával. Azt is meglehetősen rossz szemmel nézte, hogy néhány évvel az olimpiai játékok megrendezése után a dél-koreai Tedzsonban világkiállítást szerveztek, amelyen - a szakemberek véleménye szerint - már akkor XXI. századi technikát vonultattak fel. Amikor gazdasági megfontolásokból Dél-Korea megépítette a félszigetet kettészelő, Szöult az egyik legnagyobb kikötővárossal, Puszannal összekötő autósztrádát, Észak is nekilátott, hogy Phenjant Vonszannal kapcsolja össze egy lényegesen szerényebb kivitelű autóútnak minősített létesítménnyel. A különbség nemcsak a két beruházás minősége között volt, de az északinak jószerével semmilyen gazdasági jelentősége nem volt.

Se szeri, se száma a hasonló eseteknek. Az észak-koreai vezetés nehezen viseli el, hogy Korea kettészakítása óta sorozatos presztízsveszteségeket szenvedett el.

A jelenlegi idegesség egyik oka lehet, hogy most már Kína, amely eddig következetesen kitartott az anakronisztikus észak-koreai rendszer támogatása mellett, kezdi cserbenhagyni szövetségesét. Kína talán az egyetlen olyan ország, ahol észak-koreaiak, ha korlátozott számban is, de munkát vállalhatnak, ezzel is enyhítve az éhínséget. Az észak-koreaiak viszont szinte iparággá fejlesztették a külföldi nagykövetségekre, konzulátusokra való menekülést. Amikor kínai rendőrök az egyik japán konzulátus kertjéből észak-koreai állampolgárokat igyekeztek kirángatni, rendkívül nagy nemzetközi felháborodás követte az akciót. A kínai hatóságok ezek után feladták a rendőri beavatkozás lehetőségét, és arra az álláspontra helyezkedtek, hogyha egy észak-koreai állampolgár bejutott valamelyik külképviselet területére, azt később szabadon elhagyhatja és egy harmadik országon keresztül Dél-Koreába távozhat.

A kínai hatóságok nem voltak mindig ilyen engedékenyek. Az utóbbi időben azonban egyre inkább nagystílűen kezelik az ilyen és ehhez hasonló eseteket. Lényeg, hogy ne legyen nemzetközi konfliktus az ügyből, elvégre Peking 2008-ban nyári olimpiai játékokat rendez. Az esemény zavartalan lebonyolítása pedig mindennél fontosabb, ennek kívánnak szinte mindent alárendelni. Márpedig ha ez így van, akkor a Távol-Keleten sokféle változás elé nézünk csak azért, hogy az olimpiai láng Pekingben fellobbanhasson.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.