valasz.hu/vilag/kongatjak-a-veszharangot-ujfajta-eroszak-szabadult-el-nemetorszagban-126858

http://valasz.hu/vilag/kongatjak-a-veszharangot-ujfajta-eroszak-szabadult-el-nemetorszagban-126858

Iszlám szellem a palackból

/ 2017.01.11., szerda 15:47 /

Erdogan török elnök visszaszorította a szekuláris elitet, de a terrorcselekmények fényében úgy látszik: a vákuumba a muszlim vallás követői nyomulnak be. Vajon mi lesz a „két Törökország” összecsapásának vége?

„Brüsszelbe fogunk költözni, nagyon szép európai város” – mondja az egyik török tévésorozat főszereplője. A menedzsernő Boszporuszra néző luxusirodájából beszél telefonon barátnőjével, az ablakon keresztül Isztambul látképe tárul a néző elé. A sorozat a sikeres üzletasszony pályáját mutatja be, aki életcélját hazájától távol, a nyugati életformát magáévá téve valósítja meg: még több pénzt keres, és magánéleti boldogságát is külföldön találja meg. A film – bár évekkel ezelőtt készült – a török felső tízezer jelentős részének mostani hangulatát idézi; szabadulást attól az országtól, amely bár majdnem száz éve szekuláris berendezkedésű, történelmileg muszlim. Ennek megnyilvánulásai az életformában egyre erőteljesebben jelentkeznek, és ezek zavarják a magát a globalizált nyugati világban otthon érző ambiciózus üzletasszonyt.

Az elmúlt év drámai törökországi eseményei – háború Szíriával, merényletek, puccskísérlet, 40 ezer fő letartóztatása, 100 ezer ember ellen hatósági eljárás, a szekuláris állami berendezkedés szöveteinek meglazítása, a politikai iszlám intézményesítése – igazolni látszanak a főszereplő gondolkodását. A modern üzletasszony nem akar olyan korban élni, amelyet tanulmányai és családi háttere okán már hátrahagyottnak gondol. A film napjaink Törökországában a szekuláris elit és a helyére lépő új, muszlim felső tízezer küzdelmének folyamatát örökíti meg.

Anatóliai oroszlánok

A köztársaság megalapítója, Kemal Atatürk által létrehozott városlakó, a köznyelvben „fehér törököknek” nevezett szekuláris vezetőgarnitúra lecserélése folyik – ez részben már meg is történt – egy új, az iszlámhoz köthető, kelet-törökországi származású, „anatóliai oroszlánoknak” hívott társadalmi réteggel. Az új vállalkozói réteg helyzetbe hozása nem megy konfliktus nélkül. A tavaly júliusi puccskísérlet után az Amerikában élő Fethullah Gülen vallási vezető – Ankara őt vádolja a katonai hatalomátvétel megszervezésével – híveinek tartott üzletemberekre és cégeikre lecsaptak a hatóságok. A kormány hatszáz „gülenista” vállalatra tette rá a kezét. Az elkobzott vállalkozások 10 milliárd dollárt érnek, a cégek az állam felügyelte alapba kerültek. Az erőszakos államosítást „privatizáció” követte, a cégekben az „anatóliai oroszlánok” szereztek befolyást.

Recep Tayyip Erdogan elnök társadalmi átalakítási tervei még a ’90-es években fogantak. A politikus akkor felismerte: a szekularizmus csak látszólag hatolt be a társadalom tudatába, és az atatürki nacionalizmus, mely 1923-ban létrehozta a világi nemzetállamot, nem pótolja a vallásos hitet és életformát. A szekuláris állam csak szűk, a kormány érdekeit kiszolgáló rétegnek hoz jólétet, a tömegek nyomorban élnek, és a legfőbb ráeszmélés az volt: a több évtizedes vallásellenes politika nem érte el célját. Főleg a vidéki népesség és a nagyvárosok nyomortelepein tengődők erősen kötődnek az iszlámhoz és az ottomán korszak „hősies” történelméhez.

Első látásra úgy tűnik, Erdogan feltalálta a spanyolviaszt. Valójában azonban családi hátterének – fiatalon Isztambulban az utcán édességet árult, hogy előteremtse tanulmányainak költségeit – és politikai érzékének köszönhetően nem csinált mást, mint megfogalmazta azt, amit a nagyvárosok sikátoraiban már régen beszéltek: az atatürki rendszert kell megváltoztatni, ahhoz, hogy az utca embere kitörhessen a nyomorból. A változás igénye már 1950-ben, az első többpárti választásokon megfogalmazódott. Atatürk politikai háttere, a Köztársasági Néppárt (CHP) elvesztette az első erőpróbát, a hadsereg Ismet Inönü államfő – Atatürk harcostársa – intésére várt, hogy megsemmisítse a választások eredményét, de a jel elmaradt. A CHP csillaga leáldozott, az elmúlt hat és fél évtizedben koalíciós partnerek nélkül csak egyszer tudott kormányt alakítani, akkor is kisebbségben. Az elmúlt húsz évben pedig már nem jutott kormányzati szerephez.

A török rezsimváltás más szempontból sem konfliktusmentes. Erdogan kiengedte a palackból az iszlám szellemet, melynek viselkedése egyre szélsőségesebb formát ölt, elsősorban a muzulmán radikalizmus terjedése miatt. Az interneten kering egy rajzolt tájkép, amelyen egy mudzsahid harcos vállról indítható rakétával a csillagos égen lelövi a Mikulás rénszarvasok húzta szánkóját. A „műalkotás” kiverte a biztosítékot nemcsak a szekuláris, de a mérsékelt muszlim vallásos körökben is. Szent Miklós ugyanis 270-ben a mai Törökország területén lévő Patarában született, ezért a muszlim törökök magukénak érzik. Mint ahogy Szűz Mária házát is az Izmir melletti Efezosban. Jézus anyja az efezusi zsinat jegyzőkönyve szerint fia halála után itt húzta meg magát, és itt is halt meg. Konyában, a török muszlimok központjában eddig zavartalanul működött a Szent Antal-templom, amely afrikai menekülteknek ad oltalmat. Kérdés, meddig maradhat fenn ez a nyugalmi állapot, amely éppen Erdogan hatalomra kerülése óta megszilárdulni látszott.

Ruha teszi az embert

Vannak vészjósló előjelek a közhangulat változására. Az egyik török vallási csatornán a riporter megszólította az utca emberét, hogy mi a véleménye a keresztényekről. Már a kérdés is furcsa egy olyan országban, ahol minden ékszerüzlet kirakatában ott díszelegnek az arany feszületek, Isztambul főutcáján a nosztalgiavillamos karácsonyi fényfüzérekkel díszítve csilingel. A válasz mellbevágó: el kellene vágni mindegyik torkát. Az interjúalany a félreértések elkerülése végett jobb kezének tenyerét kifeszítve elhúzza a saját torka előtt. A riporter ráadásul hagyományos muszlim ruházatot, térdig érő felsőt és bő pantallót viselt.

„A ruházat a leglátványosabb megkülönböztető jel a szekularizmus hívei és a muszlim vallás elkötelezett követői között” – állítja tanulmányában a Párizsban diplomázott Nilüfer Göle. A török szociológus szerint a külsőség mögött feloldhatatlan iskolázottsági, kulturális és világnézeti ellentétek húzódnak. A szekuláris értelmiség nyugati nyelveket beszél, igyekszik bejutni valamelyik nyugati egyetemre, az egyéni teljesítményben hisz, és kis családban él, egy-két gyereket vállal. A vallásos réteg tagjai Kelet felé fordulnak, nem ritka közöttük a perzsa vagy az arab nyelv ismerete, hazai egyetemre jártak, de leginkább felekezeti oktatásban vettek részt. A tanulmányok alapját a Korán adja, mely az élet minden területére útmutatást ad; a hívők nagycsaládban élnek, és a felekezeti, rokoni közösség erejében hisznek, arra támaszkodnak. Ezért a régi és a felülről szervezett új politikai garnitúra között kibékíthetetlen a világnézeti és életviteli ellentét – állítja a társadalomkutató.

Ebbe a helyzetbe robbant bele a terrorizmus. Az elmúlt évben a szír határ melletti Gazianteptől Ankarán keresztül Isztambulig tucatnyi terrorcselekmény rázta meg az országot, és követelt 150 halálos áldozatot. Szilveszter éjjelén egy Boszporusz-parti szórakozóhelyen ölt meg egy terrorista 39 embert, újév első hetén Izmirben a bíróság épületét támadták meg terroristák. Az állam a szélsőséges muszlim Iszlám Állam (IS) és a marxista–leninista Kurd Munkáspárt (PKK) támadásainak harapófogójába került.

A kurdokkal való háború majdnem egy évszázadra nyúlik vissza. Az I. világháború végén a győztes nagyhatalmak ígéretet tettek, hogy a kurdok önálló államot hozhatnak létre a mai Törökország, Irán, Irak és Szíria területén. A török köztársasági csapatok győzelmei meghiúsították a tervet. Azóta is fel-fellángol a törökországi kurdok elszakadási törekvése: 1978-tól a Szovjetunió által létrehozott PKK uralja a kurdok küzdelmét, erős szélsőbaloldali ideológiai töltettel.

Beépülés a társadalomba

Újdonság viszont a vallási indíttatású terrorizmus Törökországban, eddig ugyanis a szélsőség politikai indíttatásból volt jelen az országban. Ilyen volt nemrég az Ergenekon-összeesküvés, melynek élén nacionalista főtisztek álltak, akik gyilkosságaikkal káoszba akarták sodorni az országot, hogy előkészítsék a terepet egy katonai puccs számára. (Ennél emlékezetesebb a Szürke Farkasok fasiszta összeesküvése. A szervezet egyik tagja, Ali Agca 1981-ben a római Szent Péter téren rálőtt II. János Pál pápára.)

Most pedig a hivatalos ankarai álláspont szerint Gülen hitszónok emberei épültek be a társadalomba, és ők szervezték a júliusi katonai puccskísérletet. Gülen 1999-ben menekült az Egyesült Államokba, mert az akkor hatalmon lévő baloldali kormány a szekuláris állam megdöntésére szőtt összeesküvés miatt be akarta börtönözni.

Félő, hogy az iszlám szélsőségeseknek is sikerül beépülniük a török társadalomba. A jelek arra mutatnak, hogy ez már részben meg is történt. Az Ankarában tavaly márciusban elkövetett merénylethez – 38 halott – használt robbanóanyagot például az országon belül 800 kilométeren keresztül szállították. Ez komoly helyi szervezet nélkül lehetetlen vállalkozás lett volna. A török hatóságok már 1400 helyi lakost keresnek, mert potenciális terroristáknak számítanak. A szilveszteri isztambuli merénylet részletei is arra utalnak, hogy a Törökországba beszivárgott külföldi iszlamista terroristák komoly helyi támogatást kaptak. A török hatóságok most azt vizsgálják, hogy a támadás színhelyén voltak-e a merénylőnek segítői. Az meg különösen feltűnő, vajon a támadó honnan tudhatta, hogy a szórakozóhelyet az eredetileg tervezett négy rendőr helyett csak egy fogja őrizni. A kérdésekre csak egy magyarázat van: az Iszlám Állam a szekuláris állam építőkockáinak lassú lebontása révén megfelelő talajra talált, és már részben beépült a török társadalomba.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.