Itt a hosszú távú megoldás a migránsválságra, mégis alig használják

/ 2017.12.14., csütörtök 19:00 /

Sokan vitatják Dánia lépését, de a módszer legalább nem a probléma, hanem a megoldás része.

Az utóbbi években felpörgött migrációs hullám ráterelte a figyelmet az afrikai földrészre, amely a gazdasági menekültek második legnagyobb kibocsátó régiója. Joseph Chamie, a New York-i Migrációkutató Központ igazgatója szerint Afrika népessége a XX. században megháromszorozódott (230 millióról 811 millióra), és ezen tendencia miatt az egymilliárdos kontinens lélekszáma 2050-re elérheti a hárommilliárdot, 2100-ra pedig a 15 milliárdot. (Más elemzések ugyanerre az időre 3,6-4,4 milliárdot adnak meg.)

Ezek becsült adatok, de az arányokat jól mutatják. Chamie korábban az ENSZ Népesedési Osztályának (UNPD) igazgatójaként évtizedekig vizsgálta a demográfiai változásokat. Szerinte míg 2001-ben Nigéria volt az egyetlen afrikai állam, amely 100 millió fölötti (akkor 158 millió) lakossággal rendelkezett, hamarosan másik tíz ország fog  fölzárkózni a 100-as klubba. Ez beigazolódott Etiópia (104 millió) esetében, de szorosan mögötte áll Egyiptom (95 millió) és Kongó (82 millió), aztán jön Tanzánia (57 millió), Dél-Afrika (55 millió), Kenya (48 millió). A számok sokkolóak a szakemberek számára, mivel Afrika nem a gazdasági-ipari fellendüléséről ismert, leszámítva három-négy államot, márpedig a robbanásszerű népesedés komoly kihívás a mezőgazdaság és az állattartás, vagyis az élelmezési helyzet szempontjából. Az afrikai államok szülési rátája 4,5 százalék körül van, vagyis átlagosan ennyi gyereket szül egy anya, miközben Európában az átlag 1,5 százalékon stagnál.

Alultáplált szomáliai család vár ételosztásra az etióp határon

Fotó: Europress/AFP/Roberto Schmidt

Veszélyes tendenciák

A Föld felszínén a kontinensek 149 millió km2 kiterjedésűek, ennek a területnek azonban csak 12 százalékán folytatható intenzív mezőgazdálkodás, 52 százaléka csak részben hasznosítható, a további 36 százalék élelemtermelésre alkalmatlan tundra, jégmező vagy sivatag. Ráadásul Afrika termőterülete (66 millió hektár) jóval kisebb, mint Európáé (174 millió hektár).

A problémát fokozza, hogy Afrika természetes vizek hiányában szenved, amit tovább ront a kiszáradás és az ipari vízszennyezés. A vízkészlet korlátozottsága miatt nem lehet intenzív öntözést folytatni, mellyel növelni lehetne a termőterületet, és a növekvő népesség ellátása egyre megoldhatatlanabbá válik. Paradox módon a Föld legnagyobb éhséggócának tartott Száhel-övezetben és a Szomáliai-félszigeten gyorsult fel leginkább a népességnövekedés az 1960-as évektől, de Afrika nagyobb részére is jellemző maradt, hogy a termékenységi átlag hat százalék felett volt.

A világ legnépesebb országai: Kína 1,388 milliárd, India 1,342 milliárd, az Egyesült Államok 326 millió, Indonézia 263 millió, Brazília 211 millió fővel, Pakisztán 196 milliós, és mögötte ott áll szorosan Nigéria a 192 millió lakójával. A szakemberek abban közös véleményen vannak, hogy a legfenyegetőbb helyzet Afrikában állt elő, ahol a népesség egyes államokban húsz év alatt megduplázódott. A földrész már most túlnépesedett, és nagyobb lélekszámú, mint Európa. Az ENSZ előrejelzése szerint az afrikai népességnövekedési ráta az átlagos 4,5 százalékról vissza fog ugyan esni háromra, de a népesség akkor is gyarapodni fog. Ez azt jelenti, hogy Nigéria lakossága 2025-ben 230 millió lesz, 2050-ben pedig 390 millió, Etiópiáé ugyanebben a két évben 110, illetve 145 millió, Kongóé pedig 95, illetve 148 millió lesz.

Kérdés, ennyi embert miként fog eltartani Afrika, és ezt egyre felvetik, mivel a túlzott népességnövekedés visszafogó tényező egy adott régió fejlődése számára. Az afrikai államok vidéki infrastruktúrája (iskola, egészségügy, munkahely) siralmas, emiatt sokan a városokba vándorolnak, ahol többnyire a nyomornegyedek lakóinak számát növelik.

A kézenfekvő ellenszer

A legkézenfekvőbb megoldást jelentő születésszabályozást és családtervezést azonban két okból többen is támadják. Sokan abortuszt értenek rajta, pedig ez nem szükségképpen igaz, és mert fehér dominanciának, gyámkodásnak gondolják, noha ezt sem kell belelátni a segítő szándékba. A meddő vita (családtervezés kontra népességszabályozás) döntésképtelenséghez vezetett a Népesedési Világkonferenciákon, és a felvetés sokáig lekerült az egészségügyi kérdések napirendjéről, aminek vesztesei többnyire a déli félgömbön nyomorgók milliói.

A születésszabályozást szorgalmazók szerint leginkább az afrikai nők társadalmi helyzetén kellene változtatni, hogy ők dönthessék el, mennyi gyereket szeretnének, és mikortól használnak fogamzásgátlót. Ez nem egyszerű egy nagycsaládban gondolkodó, patriarchális térségben, ahol elfogadott a poligámia, a családfő számára pedig a sok gyerek az erő és az isteni áldás kifejezője. Egyes felmérések szerint Nigériában a nők mindössze 10 százaléka használ fogamzásgátlót, Csádban pedig csak két százalékuk.

Az afrikai nők sok helyen az injekcióval történő fogamzásgátlót részesítik előnyben, amiért háromhavonta be kell menni a kórházba, így el tudják titkolni a férjük elől. Csakhogy sokszor az oltóanyag hiánycikk, így hiába akar védekezni sok nő, nincs rá lehetősége. A védekezést azért is tartják szükségesnek, mert a mostoha körülmények miatt számtalan gyerek belehal a szülésbe, vagy alultápláltan jön világra. A fentiek miatt Ulla Tornaes dán fejlesztési miniszter idén júliusban jelentette be, hogy Dánia 91 millió korona értékben akar fogamzásgátló tablettákat szállítani a földrészre, mondván, „a migrációs válság megoldásának egyik része, hogy csökkenjen az afrikai országok népessége”.

Újragyarmatosítási trükk?

2107 első félévében 100 ezer menedékkérő érkezett Afrikából az Európai Unióba. Ez a szám nem túl sok ahhoz képest, hogy a Szaharától délre évente 20 millió fiatal jelentkezik a munkaerőpiacon, de az európai államok számára az illegális migráció pénzügyi, és főleg együttélési okokból elfogadhatatlan. Az afrikai államok népességnövekedési rátája olyan magas, ami egyértelművé teszi, hogy a migráció nem megoldás, hiszen az elvándoroltak helyére szinte azonnal mások állnak, és egyre többen. Ez azt is jelenti, hogy a problémát helyben kellene megoldani, elsősorban oktatással, hogy a meggyökeresedett, de önveszélyessé lett törzsi szemléletű életfelfogások megváltozhassanak.

A születésszabályozás terjedését a vallásra (katolikus, mohamedán) hivatkozva is nehezítik a helyi hatóságok és maguk az emberek. Ez nem is elsősorban gazdasági kérdés, hanem az olyan fogalmak elfogadása, mint a családtervezés és a születésszabályozás, amelyeket az 1990-es évekig az afrikai kormányok is nyugati cselszövésnek, újgyarmatosítási trükknek tartottak. Mára azonban be kellett látniuk, hogy a fenyegető népesedési-élelmezési helyzet új megoldásokat, több felelősséget és nyitottságot kíván; történtek is lépések ebbe az irányba, ezzel együtt a helyzet nagyon lassan változik. Az európai vagy más gazdagabb államok segítsége elkerülhetetlen, mert a legszegényebb afrikai országok maguktól nem tudják elkerülni a demográfiai robbanás okozta veszélyeket. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.