valasz.hu/vilag/a-balkanig-jutott-hamis-papirokkal-egy-feltetelezett-iszlamista-127378

http://valasz.hu/vilag/a-balkanig-jutott-hamis-papirokkal-egy-feltetelezett-iszlamista-127378

Kedvezmény a gyakorlatban

/ 2001.10.26., péntek 07:42 /

Most ülésezett Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet. A megbeszélést többek között az tette időszerűvé, hogy január elsejével életbe lép a státustörvény. A felmerülő problémákról, a megoldásra váró kérdésekről beszélgettünk Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével.

A magyar pártok vezetői a határon túlról és a hazai politikusok idén augusztus 20-án találkoztak Budapesten a státustörvény elfogadása után. Mi tette szükségessé, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) most, október végén összeüljön?

Amint azt elnevezése is jelzi, a Máért a magyar-magyar kapcsolatok intézményesülésének keretében a határon túli és az anyaországi magyarság közös, érdemi ügyeinek, konkrét problémáinak és lehetőségeinek együttes megvitatására életre hívott, folyamatosan működő fórum. Ennek az intézményrendszernek a működését értelemszerűen nem helyettesíthetik a határon túli és hazai politikusok rövid, alkalmi találkozói - még ha a legutóbbi ilyen találkozóra olyan felemelő alkalomból került is sor, mint az augusztus 20-ai nemzeti ünnepünk s a millenniumi rendezvénysorozat záró eseményei. A Máért üléseit szakbizottsági tanácskozások előzik meg, amelyeken határon túli és hazai szakértők készítik elő a plenáris értekezlet állásfoglalásait, határozatait. Éppen ez az előkészítő munka a plenáris testületi ülések sikerének záloga. Ami a mostani ülés időpontját illeti, ismeretes, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (SZÁTV) 2002. január 1-jével lép hatályba. Most jutottunk a törvény végrehajtása előkészületeinek utolsó fázisába, s arra törekszünk, hogy a végrehajtásra az érintettekkel, a határon túli és hazai politikai és érdek-képviseleti szervezetekkel a lehető legteljesebb konszenzus alapján kerüljön sor. Ennek érdekében - az előzőekben már utaltam a szakbizottságok előkészítő munkájára - az elmúlt hetekben a Máért valamennyi szakbizottsága szakértői szinten megvitatta a SZÁTV-hez kapcsolódó végrehajtási rendeleteket, és a plenáris értekezlet a bizottsági vitákban született eredményeket hivatott összegezni és végső formába önteni.

A határon túli magyar politikusok hogyan fogadták a státustörvényt, beszélhetünk-e arról, hogy egységes álláspontot alakítottak ki ebben a kérdésben?

A törvénnyel kapcsolatos alapvető kérdésekben - így az annak révén elérni kívánt célokat, az e célok elérése érdekében alkalmazandó eszközrendszer jellegét illetően - megítélésem szerint konszenzus alakult ki a határon túli magyar politikusokkal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az SZÁTV végrehajtását uniformizált módon, "egy kaptafára" képzelnénk el. Ellenkezőleg: igyekszünk a lehető legmesszebbmenően figyelembe venni az érintett határon túli magyar érdek-képviseleti szervezetek igényeit, amelyek értelemszerűen az adott szomszédos ország és az ottani magyar közösség sajátos viszonyaihoz - az érintett állam belső joga, a magyar közösség lélekszáma, helyzetének jellemzői stb. - igazodnak.

A státustörvény jövő év január elsejével lép életbe. Hol tart ma a gyakorlati előkészítés? Sikerült-e megoldani például olyan problémákat, hogy mely szervezetek, pártok adhatnak ajánlást a leendő magyar igazolványok tulajdonosainak?

Éppen a Máért mostani ülése szolgált a keretéül annak, hogy több hónapos előkészítő munka eredményeként megtörténjék az ajánló szervezetek megalakulásának deklarálása. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az ajánló szervezetek esetében sem cél valamiféle uniformizálás: összetételük minden esetben igazodik a helyi legitim magyar érdek-képviseleti szervezetek által fontosnak és szükségesnek tartott szempontokhoz. Ugyanakkor az ajánló szervezetek létrehozásának közös nevezőjét maga az SZÁTV teljesen egyértelműen megfogalmazza: "A Magyar Köztársaság kormánya azt a szomszédos államok valamelyikében élő magyar nemzeti közösség képviseletében az adott államban eljáró szervezetet fogadja el ajánló szervezetként, amely képes:
a) képviselni az adott államban élő magyar nemzeti közösség egészét;
b) gondoskodni az ajánlások iránti kérelmek fogadásának és elbírálásának szervezeti és személyi feltételeiről."
Ami általában a gyakorlati előkészítést illeti: a Máért szakbizottságai behatóan megvitatták a törvény végrehajtási rendeleteit, s most a plenáris értekezleten van a sor, hogy mintegy lezárja, szentesítse az előkészítő munka eddigi fázisát.

A gyakorlati előkészítés során mely területen - földrajzi, adminisztratív stb. - jelentkeztek a legkomolyabb problémák, és melyek voltak ezek?

Az SZÁTV rendelkezései alapvetően két csoportra oszthatók. Az egyik csoportot a kizárólag Magyarországon végrehajtandó rendelkezések - utazási kedvezmények, diák- és pedagóguskedvezmények, kulturális intézmények látogatásának biztosítása stb. - alkotják, tehát azok a kedvezmények, amelyek csakis Magyarországon vehetők igénybe. E rendelkezések végrehajtásának előkészítése tervszerűen, ütemesen halad. A másik csoportba ugyanakkor néhány olyan intézkedés - például ajánlási rendszer, iskolakezdési támogatás a lakóhelyen - sorolható, amelyek az ott élő magyarok folytán némileg közvetlenebbül érintik a szomszédos államokat. Szeretném ezúttal is határozottan leszögezni: az SZÁTV hatálya - és ez már a törvény nevéből is következik - kétségtelenül kiterjed más országok állampolgáraira, végrehajtása azonban csakis és kizárólag Magyarország területén történik. Mindebből következik, hogy a törvénynek semmiképpen sincs extraterritoriális hatálya. A törvény utóbbi csoportba tartozó rendelkezései esetében három szomszédos állam, Ukrajna, Horvátország és Szlovénia viszonylatában semmilyen problémába nem ütköztünk - sőt az ukrán és a horvát állam képviselői egyaránt kifejezetten támogatólag viszonyulnak a törvényhez -, s hivatalosan a jugoszláv állam részéről sem fogalmaztak meg érdemi aggályokat vagy kifogásokat. Gondok jelentkeztek ugyanakkor kisebb mértékben Szlovákia, nagyobb mértékben pedig Románia viszonylatában. Szlovákia esetében a konzultációk eredményeként sikerült eloszlatni bizonyos félreértéseket, és remény van arra, hogy a törvény végrehajtása ebben a relációban sem jár majd számottevő gondokkal. A román kormány viszont változatlanul határozottan ellenzi a törvény "Románia területén történő" alkalmazását. A problémát a magunk részéről folyamatos tárgyalások útján, intenzív diplomáciai munkával törekszünk elhárítani.

Románia vezetői részéről még ma is hallani olyan megalapozatlan vádakat, hogy hazánk nem egyeztetett az előkészítés során a szomszédokkal. Enyhült-e az ebből adódó feszültség, vagy hosszabb ideig tartó diplomáciai vitára számíthatunk, netán fel kell készülnünk arra, hogy a román hatóságok igyekeznek majd különböző módon megakadályozni saját állampolgáraikat, hogy igénybe vegyék a törvény adta lehetőségeket?

A Magyarországon igénybe vehető kedvezményekkel kapcsolatban alapvetően a román fél sem emel már kifogásokat. Ugyanakkor kétségkívül továbbra is meglehetősen eltérőek az álláspontok az ajánló szervezet és a lakóhelyen megpályázható támogatások tekintetében. A törvény ezen elemeit illetően további tárgyalásokra - ha úgy tetszik, vitára - lesz szükség. Fontosnak tartom ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának szeptemberi ülésén Cristian Diaconescu külügyi államtitkár, a vegyes bizottság román társelnöke is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az SZÁTV-vel kapcsolatos vita nem vezet a két ország viszonyának általános feszültté válásához, az ellentétek eszkalálásához. Természetesen magunk is erre törekszünk. Az SZÁTV alkalmazásának esetleges megakadályozását illetően úgy vélem, hogy miután a törvénynek semmilyen végrehajtása nem történik sem Románia, sem más szomszédos ország területén, nincs értelme arról vitatkozni, hogy melyik ország hogyan tudja megakadályozni a törvény végrehajtását.

Az RMDSZ-en belül máris vita alakult ki a törvény értelmezése és gyakorlati végrehajtása körül. Mennyiben nehezíti ez meg a törvény hatályának kiterjesztését a romániai magyarokra?

Ez a jogszabály elnevezésénél és tartalmánál fogva eleve a szomszédos államokban élő - köztük a romániai - magyarokra terjed ki. Ami az RMDSZ-en belüli vitát illeti, az SZÁTV értelmezésében nem tapasztaltunk eltérő álláspontokat. A végrehajtási megoldások tekintetében pedig a jelentkező különböző elképzelések létét egy demokratikusan működő érdek-képviseleti szervezet esetében nem tekinteném problémának. Ne felejtsük el, hogy egy magyar viszonylatban előzmény nélküli, újszerű törvényről van szó, vagyis eddig járatlan útra léptünk. Ilyen körülmények között irreális lenne teljes egyetértést elvárni a végrehajtás mikéntjében. Úgy gondolom, az RMDSZ-ben és a szomszédos országokban működő többi magyar érdek-képviseleti szervezetnél is éppenséggel a legjobb végrehajtási megoldások megkeresését célozták, célozzák az említett viták.

Románia elszigetelődött

A státustörvény miatt vált szükségessé, hogy az eddigiektől eltérően idén korábban kerüljön sor a Máért tanácskozására - tájékoztatott Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a Magyar Állandó Értekezlet 4. ülésével kapcsolatban Nem rendkívüli ez az ülés, csak a rendes összejövetel ídőpontját hozták előbbre, mivel jövő év január elsején lép életbe a kedvezménytörvény. A magyar diplomácia az ülésről előzetesen tájékoztatta a szomszédos országok, illetve az EU-tagállamok Budapesten akkreditált nagyköveteit. Németh Zsolt ugyancsak konzultációkat folytatott a magyar parlamenti pártok képviselőivel a Máért-ülésről, illetve a kedvezménytörvény jövő év elejei bevezetésének előkészületeiről.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a Máért-en megállapodás születik az ajánló szervezetek ügyében, mert az ülés előtt Erdélyben és a Délvidéken nem alakult ki egységes álláspont a kérdésben. Ugyancsak valószínű, hogy megegyeznek a végrehajtási utasítás megvalósításáról. A kedvezménytörvényt a magyar parlament 92 százalékos többséggel fogadta el, ezért Németh Zsolt szerint minden esély megvan rá, hogy hatpárti konszenzus alakuljon ki a Máért-ülésen elfogadásra kerülő dokumentumokról. Az államtitkár szerint a magyar parlamenti pártok között az előzetes konzultáció során nem tapasztalt lényeges véleménykülönbséget.
A szomszédos országok visszhangjáról Németh Zsolt elmondta, hogy a horvátországi és ukrajnai hivatalos nyilatkozatok minden magyar várakozást felülmúlóan támogatták a kedvezménytörvényt. Szlovákiában is lényegesen megváltozott a reakciók hangneme, és ma már sokkal árnyaltabban fogalmaznak, mint korábban. Így Románia elszigetelődött a státustörvény heves támadásával.
Nem sokkal a Máért-ülés előtt írták alá Budapesten a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét. A dokumentum többek között kimondja, hogy szükség esetén pozitív diszkriminációval lehet élni a kisebbségben élő közösségeket érintő kérdésekben. Legitim módon támogathatja a budapesti, illetve a bukaresti kormány a romániai magyar, illetve magyarországi román közösséget.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.