heti-valasz.hu/vilag/tamadasok-franciaorszagi-muszlimok-ellen-az-elmult-24-oraban-108276

http://heti-valasz.hu/vilag/tamadasok-franciaorszagi-muszlimok-ellen-az-elmult-24-oraban-108276

Kegyes halál, rossz emlékek

/ 2001.04.20., péntek 07:40 /

Kölni tudósítónktól

Hannibal a kapuk előtt! - a karthágói hadvezér emlékét idézi az a hangulat, amelyet a "kegyes halál" engedélyezéséről hozott holland törvény váltott ki a szomszédos Németországban. Negyed évszázadon keresztül fáradoztak a hollandok azon, hogy megfelelő jogi keretet biztosítsanak a nemzetközileg sokat vitatott - támogatói által humánusnak, a kritikusok részéről megbocsáthatatlan véteknek - minősített orvosi beavatkozás legalizálására. A hágai felsőház most elfogadta a parlament által már tavaly decemberben benyújtott törvényjavaslatot: az orvosok aktívan alkalmazhatják a "kegyes halált" azon pácienseken, akiket elviselhetetlen szenvedések gyötörnek, és akik esetében semmi remény sincs a gyógyulásra. Hasonló törvény mindeddig a világ egyetlen másik országában sem született. A humánus halál engedélyezéséért folyó hosszú harc egyik előharcosa, a ma hetvenegy esztendős Pieter Admiraal az orvosi hivatás alaptörvényét így értelmezi: "A hippokratészi eskü az ókori görögöktől származik, és kimondja, hogy az orvos nem gyilkolhat. De nem tiltja, hogy elkísérjük az embereket a halált eredményező méltóságos átlépés során. Ehhez pedig hozzátartozik az aktív segítség is - ha már a természet annyira kegyetlen!" E véleményt Hollandiában sem osztotta mindenki. Egbert Schuurmann - a kálvinista Christen Unie párt szenátora - egyenesen "náci fortélyokat" emlegetett, emlékeztetve a hitleri Harmadik Birodalom hírhedt eljárására, a nemzetiszocialisták által "méltatlannak" minősített életek kioltására. E történelmi örökség súlyos teherként befolyásolja a "kegyes halálról" folyó vitát Németországban. "A halált eredményező aktív támogatás nálunk elképzelhetetlen. Erőfeszítéseinket arra kell összpontosítanunk, hogy szenvedés nélküli halált biztosítsunk az embereknek!" - hangoztatta Hertha Däubler-Gmelin asszony, szövetségi igazságügy-miniszter. A lakosság körében uralkodó vélemény ellentétes tendenciát mutat: a polgárok 75 százaléka szívesen látna olyan törvényt, amely alapvetően szabályozza a "kegyes halál" alkalmazásának lehetőségeit. Ebből az ellentétből - és a múlt tapasztalataiból - adódik Berlin aggódása, hogy "halálturizmus" alakulhat ki Hollandia felé. Hasonló jelenségekben nem volt hiány eddig sem. A mindig is liberális beállítottságáról ismert Hollandiában egykor sokkal egyszerűbb volt a terhességmegszakítás; a kábítószerek beszerzése továbbra is könnyebb, mint német területen. Számtalan német asszony használta ki annak idején a szomszéd ország nyújtotta lehetőségeket. A "drogturizmus" még most is létezik. A "kegyes halál" legalizálása viszont csak elméleti veszélyt rejt magában, az előírások szigorúak. Az orvosnak ismernie kell a betegét, különben nem képes valós képet alkotni gyógyíthatatlan állapotáról meg fájdalmairól; ezt követően három specialistából - orvos, jogász, etikai szakértő - álló bizottság adja meg a végleges engedélyt.

A király nem felejt
Kevesen mondhatják el magukról, hogy meghívhatnak egy királyt. E kevesek közé tartozik Ion Iliescu román államfő, aki a minap meghívta I. Mihályt, hazája volt uralkodóját. Az alkalmat az szolgáltatta, hogy nemrégiben nyílt meg Bukarestben ismét a Román Nemzeti Képzőművészeti Múzeum keretében a Modern Román Művészeti Galéria. A szívélyes invitálást a királyi fenség kellő udvariassággal, de visszautasította. A történtek nem minden előzmény nélküliek. I. Mihály közvetlenül az 1989. decemberi fordulat után repülőre ült, és a román fővárosba utazott, hogy négy és fél évtizedes száműzetés után hazai földre lépjen. A szülőfölddel való várva várt találkozó azonban nem az egykori uralkodó vágyai szerint sikerült. Csak a repülőtér betonját láthatta közvetlen közelről, mert a légikikötőből nem tehette ki a lábát. Az, aki megakadályozta, hogy I. Mihály fizikai és politikai értelemben is visszatérjen hazájába, Ion Iliescu volt. Az egykori uralkodó kénytelen volt visszarepülni Genfbe, ahol ma is él. Azóta viszont többször is hazalátogatott.
A svájci kényszerű lakhelyet I. Mihály nem önként választotta. A II. világháború után Románia új kommunista vezetői döntöttek az uralkodó sorsáról. A száműzetésbe kényszerült király soha nem nyugodott bele abba, hogy ha nem is térhet vissza a trónra, de legalább meghatározó szerepet ne játszhasson hazája politikai életében. Törekvései nem voltak alaptalanok, hiszen 1944-ben, fiatal uralkodóként ő mozdította el a fasiszta miniszterelnök Antonescut. Így érthető a szülőföldhöz és a hatalomhoz való ragaszkodás, még akkor is, ha I. Mihályt a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetjük tősgyökeres román uralkodónak.
Amikor Moldva és Havasalföld 1859-ben Románia néven egyesült, Bukarest is be akart illeszkedni az európai monarchiák sorába. Román király híján egy külföldi uralkodóra esett a választás. De hogy melyikre, azt Bukarestben nem tudták pontosan. Ezért német újságokban hirdetést adtak fel, amelyben megfelelő nemesi származású személyt kerestek a román trónra. A jelentkezők közül Hohenzollern Károlyt választották ki. Károly egy bőrönddel, uralkodóhoz képest koldusszegényen érkezett Bukarestbe. Az ő leszármazottja I. Mihály. A Román Királyság végül is még száz évet sem ért meg.
g. f. p.
A holland megoldás automatikusan fellobbantotta a "kegyes halálról" hosszú idő óta lappangó vita lángját. Brandenburg mellrákban megbetegedett hajdani szociáldemokrata egészségügy-minisztere, Regine Hildebrandt kijelentette: "Olyan megoldást kell találnunk, amely méltóságos halálhoz vezethet, de kizárja a visszaélés lehetőségét." A szabad demokraták széles körű, nyílt vitát követelnek e kérdésről. Wolfgang Schäuble - a kereszténydemokraták volt pártelnöke - kijelentette: "A hollandok visszaélnek az 'eutanázia' fogalmával, Németországban ez nem lehetséges, és reméljük, hogy erre soha többé nem is kerül sor!"

Az egyházak - mind a római katolikus, mind az evangélikus - éles kritikával illették az új holland törvényt. "A nyugati emberkép ezen keresztül veszélyes átalakulás előtt áll!" - hangoztatta a német püspöki konferencia szóvivője.

Figyelembe kell venni azt a lehetőséget is, hogy a halált elősegítő aktív támogatás helyében az orvosi beavatkozás úgynevezett passzív változata is lehetséges. A "kegyes halál" német történetének eddigi leghíresebb perében a müncheni legfelsőbb bíróság már 1987-ben felmentette a vádlottat, mert nem tudta rábizonyítani dr. Julius Hackethalra, hogy megakadályozhatta volna azon öngyilkosságra elszánt betegének a halálát, akinek ő szerezte be az ehhez szükséges ciánkálit.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.