Ki állítja meg Kijevet?

/ 2017.09.13., szerda 16:53 /

A rendszerváltás óta nem ért olyan brutális asszimilációs kísérlet magyar kisebbséget, mint most Ukrajnában az oktatási törvénnyel. De vajon miért szúrják Kijev szemét a kárpátaljai magyarok?

Kifejezetten a 150 ezer fős kárpátaljai magyar kisebbség ellen fogadta el a múlt héten a kijevi parlament az ukrán oktatási törvény módosítását. (Lapzártánkig Petro Porosenko államfő még nem írta alá a dokumentumot.) A törvénymódosítás mély érzelmi sebeket ejtett a magyarok körében, ráadásul nem ez az első ilyen eset.

Vajon mi az oka a hivatalos politika szintjére emelt magyarellenességnek? Merthogy a megváltoztatott jogszabály bevezetése esetén Ukrajnában három év átmeneti idő után az oktatás hivatalos nyelve az ukrán lesz, ennek értelmében csak az óvodákban és az elemi iskolákban marad meg a magyar nyelvű tanítás. A módosított törvény alkalmazása lehetővé tenné, hogy a líceumokban és a felsőfokú tanintézetekben a kisebbségi nyelven néhány tantárgyat oktassanak, de a több száz módosító indítványt benyújtó kijevi honatyák nem vették a fáradságot, hogy meghatározzák, mely tantárgyaknak kegyelmeznek meg.

Szándékosan félrevezető a kormány propagandája, mely szerint az új törvény az Ukrajnában élő orosz kisebbség megregulázására szolgál, amennyiben válasz Moszkvának a Krím 2014-es elcsatolására és a Kreml befolyása alatt tartott kelet-ukrajnai területek – Luhanszk és Donyeck megyék – elszakadására. „Az ukrán állami tévécsatornák folyamatosan magyarellenes hangulatot keltenek, s azt sulykolják, mintha a kárpátaljai magyar szervezetek azon dolgoznának, hogy a terület elszakadjon Ukrajnától és visszatérjen az anyaországhoz” – állítja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kommunikációs titkára. Darcsi Karolina szerint olyan kitételek hangzanak el az állami médiában, amelyek a magyar kisebbségi jogok melletti kiállást a kelet-ukrajnai helyzettel hasonlítják össze, mondván, „ott is így kezdődött az elszakadási mozgalom”. Emellett két ukrán hírportál, a Mukachevo.net és a Zakarpattya.net szeparatizmussal vádolja a magyarokat – ilyen körülmények között az oktatási törvényről nehéz lenne azt mondani, hogy nem kifejezetten magyarellenes. Ukrajnában legalább egy tucat – moldován, bolgár, cseh, szlovák, tatár, román – kisebbség él. A magyarokat az ukránok azért szemelték ki, mert a nemzetiségek közül ők a legszervezettebbek, és kiépített intézményi hálózatuk van.

Az egyházak szerepe

A kisebbségi nyelvű oktatás eddig a bölcsődétől az egyetemig biztosított volt. A magyaroknak vannak pártjaik – a KMKSZ, vagy az ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) –, érdekképviseleti szervezeteik, mint például a pedagógusszövetség. A budapesti kormány segítségével létrehozott vállalkozói és gazdakörök működnek, sokszínű a sajtó, a magyar egyházak pedig nemcsak a hitélet területén, de a helyi társadalom megszervezésében, például segélyek szétosztásában is aktívak. A magyar kormány évente 100-150 ezer forint fizetéskiegészítést ad az egészségügyben dolgozó magyaroknak, illetve azoknak az ukránoknak, akik magyar nyelven is ellátják feladataikat. A tanintézetekben hasonló a helyzet, itt évi 180 ezer forintig jár a juttatás, és olyanok is megkaphatják, akik nem tudnak magyarul, de iskolájukban van magyar nyelvű oktatás is. Egy-egy évben 18-20 ezer ember kap így támogatást, ami az ebben a körben szokásos 50 ezer forintnak megfelelő fizetéshez képest jelentősnek számít. E jól működő struktúra szétverésének egyik eszköze a most elfogadott új oktatási törvény.

A helyi magyar társadalom földbe gyalulásának másik eszköze a már elkészült, de még asztalfiókban lévő új nyelvtörvénytervezet. A jogszabály megtiltaná, hogy az üzletekben, piacokon, éttermekben, kocsmákban, irodákban az ukránon kívül más nyelvet is beszélni lehessen. A sajtóban korlátozni akarják a kisebbségi nyelv használatát, a nemzetiségi nyelven megjelenő írásokat le kell fordítani ukránra, és muszáj lesz államnyelven feliratozni a helyi nyelvű tévéadások műsorait. Egy kofát akár 10 ezer forintnak megfelelő pénzbüntetéssel sújthatnak majd, ha egy kiló krumplit magyarul ad el. Ilyen brutális asszimilációs kísérlet a rendszerváltás óta egyetlen határon túli magyar csoportot sem ért. „Az az érzésünk, hogy a legkeményebb sztálinizmus korszaka tért vissza egy magát demokratikusnak nevező országba” – nyilatkozza lapunknak Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke.

Ukrajna identitáskeresése

A drákói rendszabályok mögött Ukrajna mai napig tartó identitáskeresése is áll. A 2004-es narancsos forradalom idején Julia Tyimosenko miniszterelnök és Viktor Juscsenko köztársasági elnök személyében az ukrán politikai elit új nemzedékének képviselői kerültek hatalomra. Az új vezetés Ukrajnát Oroszország ellenében határozta meg, a Moszkvától való elhatárolódás volt a belpolitika legfőbb mozgatórugója, ideológiai eszközként pedig a nacionalizmust használták.

Már Tyimosenko regnálásának korszakában hozzáláttak a kisebbségi jogok megnyirbálásához, a program azonban nem teljesedhetett ki, mert az új elit átmenetileg elvesztette hatalmát, és az oroszbarát Viktor Janukovics elnök került hatalomra. Az ő nevéhez fűződik az eddigi legliberálisabb ukrán nyelvtörvény elfogadása, például az etnikai kisebbségek anyanyelvének regionális nyelvként való elismerése. Ennek köszönhetően Beregszászon a magyar - most még - hivatalosan használható.

A Janukovics-féle nyelvtörvény parlamenti megváltoztatása körüli botrány robbantotta ki a Majdan téri tüntetéseket. Janukovicsot 2014 februárjában elkergették, de a nacionalistáknak még ebben a kaotikus helyzetben is a legfontosabb dolguk az volt, hogy a parlamentben elfogadják az új, a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvényt. Az átmeneti államelnök az addigi külföldi negatív jelzések hatására nem merte vállalni a felelősséget, ezért nem írta alá az új jogszabályt, és az így nem is lépett hatályba.

A módosított törvény bevezetése esetén kérdés, hogy a külföldi tiltakozások mennyire lehetnek eredményesek, ugyanis az ukrán állampolgárok már megkapták az EU-vízummentességet. A kijevi parlament cinizmusának csúcsa, hogy az új oktatási törvényt egy nappal az Ukrajna és az EU közötti társulási szerződés hatálybalépése után fogadták el.

„A társulási szerződés megkötése előtt itt jártak az EU-bizottság képviselői. Az ukrán parlament vezetői akkor mélyen hallgattak a már elkészült nyelvtörvény tervezetéről. Így a brüsszeli küldöttek a hivatalos tájékoztatás alapján a kisebbségi jogok terén mindent rendben találtak” – mondja lapunknak Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karának dékánja. Pedig a kárpátaljai magyar vezetők már akkor jelezték a brüsszelieknek, hogy elfogadás előtt áll két olyan törvény, amely drámaian csorbítani fogja a kisebbségi jogokat. Johannes Hahn bővítési biztos azonban a magyarok ellenvetéseit informálisan orosz propagandának minősítette, amelynek az a célja, hogy destabilizálják Ukrajnát. Álláspontján akkor sem változtatott, amikor Brenzovics László, a KMKSZ elnöke elmondta, hogy tavaly Ungváron ukrán tüntetők azt kiabálták: Öljétek meg a magyarokat!

A brüsszeli politika azt látja, amit látni akar. Egy egységes, stabil Ukrajnát, amelyre a társulási és szabadkereskedelmi szerződés révén kiterjesztette befolyását, és amelyet ütközőállamként akar használni a kelet felé terjeszkedő Oroszország és az EU között. Ezzel a politikával viszont cinkos módon támogatja a kisebbségre tekintettel nem lévő ukrán nemzetállam megteremtését.

Magyarország kemény válaszlépéseket foganatosított. Szijjártó Péter hétfőn bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, és tájékoztatta, hogy hazánk „szégyennek és gyalázatnak” tartja a törvénymódosítást. A külügyminiszter utasításba adta a magyar külképviseleteknek, hogy semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogathatnak egyetlen ukrán kezdeményezést sem. Továbbá Magyarország az Európai Unió minden fórumán felveti a jogszabály ügyét. (A marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyében ez a módszer eredményesnek bizonyult. Miután Budapest belengette, hogy megakadályozza Bukarestnek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez való csatlakozását, „percek alatt” viszonylag elfogadható megoldás született. A magyar tanintézet egy másik iskola „ernyője” alatt folytathatja a magyar nyelvű oktatást.)

Az EU-intézmények mozgósításának sikere azonban erősen kétséges. Magyarország olyan uniós szervektől, történetesen az Európai Parlamenttől és szakbizottságaitól kér támogatást, amelyek ellen a migránskvóta miatt háborút hirdetett.

A holland affér

Egy másik minapi afférral összevetve a kárpátaljai magyar oktatás ügye nagyobb horderejű. A holland nagykövet sértő nyilatkozata miatt hazarendeltük a hágai külképviselet vezetőjét, az ukrán „támadásra” azonban csak szóbeli választ adtunk. A magyar diplomácia fellépése abból a szempontból érthető, hogy hazánk bízott abban: az ukrán közigazgatás átszervezése sikeres lesz, és a hat nagyobb régió széles körű önrendelkezést kap. Ebbe belefért volna a kárpátaljai magyarság jogainak szélesítése, sőt a területi autonómia megszerzésének gondolata sem látszott utópiának. Ez az államberendezkedés az egy ország, egy zászló, egy állampolgárság és egységes külpolitika elvén alapult volna. A nacionalista hullám azonban a Krím 2014-es orosz annektálása és a kelet-ukrajnai harcok kirobbanása után lesöpörte az asztalról az elképzelést. Az ellenzők azzal érveltek, hogy annak elfogadása egyenes utat jelentene a szeparatizmushoz. Ezzel szembeállították az „egy nemzet, egy hivatalos nyelv, egy kultúra, egy központú nemzetállam” elképzelését. Ebbe a felállásba viszont már nem fér bele egy Magyarországgal határos és Budapestről támogatott mini magyar „párhuzamos társadalom”, amely önszerveződésen alapul. S amely – ellentétben az ukrán többségi nemzet által lakott régiókkal – még anyagilag és kulturálisan is fejlődni képes.

A kárpátaljai magyarok tiltakozási mozgalma most szerveződik, az ellenállás élén Brenzovics László, a 450 tagú törvényhozás egyetlen magyar képviselője áll. A KMKSZ elnöke nehéz helyzetben van. A törvényhozásba nem a magyar szervezet jelöltjeként, hanem kompromisszumos megállapodás alapján az elnök, Petro Porosenko Blokk-listáján került be. Az oktatási törvény megszavazásakor a kormánypártból ő volt az egyetlen, aki a „nem” gombot nyomta meg. Brenzovics még a 10 kárpátaljai honatya közül is kilógott, mert többen igennel szavaztak, vagy legfeljebb tartózkodtak, illetve meg sem jelentek az ülésteremben.

Brenzovics a Heti Válasz kérdésére elmondja: ha a helyzet úgy alakul, a magyarok valószínűleg az illetékes ombudsmanon keresztül az alkotmánybírósághoz fordulnak. A rendelkezés ugyanis megsérti a kisebbségekről szóló törvény 6. cikkelyét, amely kimondja: az állam szavatolja minden nemzetiség számára a jogot a nemzeti-kulturális autonómiához, az anyanyelv használatához. A törvény bevezetése megsértené Ukrajna alkotmányának 9. cikkelyét is, amely szerint a Legfelsőbb Tanács (parlament) által kötelező érvényűként elfogadott, hatályos nemzetközi szerződések Ukrajna nemzeti jogrendjének részét képezik. Így többek között a Magyarországgal 1991-ben aláírt alapszerződés is ebbe a kategóriába tartozik. (Részletek a 23. oldalon)

Meg lehet még keresni az EU Emberi Jogok Európai Bíróságát is. A törvénnyel ugyanis Ukrajna megszegné a kisebbségi jogok biztosításáról általa aláírt összes nemzetközi szerződést: a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, az ENSZ nyilatkozatát a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

Az évek óta tartó magyar állami támogatás kivívta sok ottani ukrán bizalmát is. Például a két évvel ezelőtti helyhatósági választásokon Babják Zoltán Beregszász addigi magyar polgármestere 70 százalékkal szerezte meg ismét a városvezetői posztot, pedig a településen csak minden második ember magyar. Kárpátalja az a körzet Ukrajnában, ahol az etnikai hovatartozást felülírja a társadalmi biztonság igénye. A helyzetre mi sem jellemzőbb, mint hogy Hennagyij Moszkal, Kárpátalja ukrán kormányzója a parlamenti szavazás után arra kérte Porosenkót, hogy ne írja alá az oktatási törvényt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.