Ki is a dühöngő bika?

/ 2017.09.27., szerda 18:21 /

Európé elrablásának mítosza gyakran bukkan fel olyan beszédekben, amikor a szónok a földrész helyzetének aggasztó voltát igyekszik ecsetelni. A történet a föníciai királylányról, aki hitt a bika képében közelítő Zeusz behízelgésének, s a fehér állat hátára ülve áldozatul esett a hazája, Kréta szigete felé vágtató főistennek, közismert.

André Malraux, De Gaulle kultuszminisztere mondta 1959-ben, hogy „minden nyugati ember szívében ott szunnyad egy titkos Görögország”. Az író akkor még a formálódó európai együttműködés gyökereit kereste, s inkább a demokrácia bölcsője járt a fejében, semmint a hiszékeny leány megszöktetésének története. Emmanuel Macron francia elnök a minap e szunnyadó titkos Görögországgal a szívében érkezhetett első hivatalos látogatására Athénba. De amikor a lemenő nap fényében az Akropolisz lábánál állva Malraux-t idézte, nem mulasztotta el azt sem leszögezni, hogy „akik ma hisznek Európában, azok félnek a néptől”.

Macron nyilván nem fél olyan nagyon, hiszen nemrég választották meg, a Görögországnak tett gesztus, az európai szolidaritás számonkérése pedig a nagyvonalú államférfi benyomását erősítette. Ám amíg ő a demokrácia bölcsőjét és a görög nép erőfeszítéseit méltatta, a német választási kampányban a két kancellárjelölt szinte kórusban kérte számon a közép-európai államokon, elsősorban rajtunk és Lengyelországon az európai szolidaritást, leginkább persze azért, mert menekültügyben hajthatatlannak mutatkozunk. A demokráciára és az uniós tagságra éretlen „keletiek”, vagyis mi a görög mitológia szereposztása szerint dühöngő bikaként rángatjuk azt a szerencsétlen nőt, Európát, miközben mindenki a megmentésén tüsténkedik.

A magyar és a lengyel migránspolitika ön- és közveszélyes szörnyeteggé való felnagyítására és a 2015. nyári események hamis beállítására a német kampányban azért volt szükség, mert így meg lehetett magyarázni a migránspolitika minden ballépését. Angela Merkel és Martin Schulz televíziós vitája, amelyben – fájdalom – nyolcszor említettek minket nagy összhangban negatív előjellel, az elemzések szerint akár 2-3 százalékkal is növelte a szélsőjobbosnak nevezett AfD támogatottságát.

A német választások egyik tanulsága, hogy okkal fél a néptől az, aki tőlünk félti Európát. S bár a hazai politikai kommunikáció rendszeresen elveti a sulykot Brüsszel gyalázásában, a görög gazdaság életben tartására szánt temérdek európai közpénz mintha sokkal inkább aláásná a szolidaritás elvét, mint a közép-európai migránspolitika. A jelek szerint erre a német választók is rájöttek, mert a Görögországot az eurózónán kívülre tessékelni akaró liberálisok tíz százalékot kaptak, s jó eséllyel ők adják a következő pénzügyminisztert. Ettől persze Malraux-nak még igaza lehet, de Hellászban talán hitelesebben játszható el a dühöngő bika szerepe.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.