valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

http://valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

Kiürül Ukrajna?

/ 2016.11.23., szerda 17:21 /

Oroszország, miután elfoglalta a Krímet, és ellenőrzése alá vonta Ukrajna legértékesebb keleti régióit, most az ukránok millióit csalogatja magához.

Titkos fegyver került Vlagyimir Putyin kezébe Ukrajna ellen. Ha a volt tagköztársaságból Oroszországba irányuló kivándorlás tovább folytatódik, Ukrajna lassan kiürül. A népesség gyors fogyásának oka az elvándorlás, iránya pedig elsősorban Oroszország. Az orosz elnök többször kijelentette: az ukránok – akikkel egyébként harcban állnak – szláv testvéreik, szeretettel kell fogadni őket. Sőt biztatják is a szomszédban élőket, hogy minél többen települjenek át Oroszországba.

A szavakat páratlanul liberális, az ukránokra szabott bevándorlási törvény követte. Ukrán állampolgárnak – tekintet nélkül a nemzetiségére – nincs szüksége vízumra, ha Oroszországba utazik, és külön engedélyt mellőzve vállalhat ott munkát. Ráadásul ugyanazok a szociális juttatások is megilletik, mint az orosz állampolgárokat. Az újonnan jöttek egy formanyomtatvány kitöltése után megkapják az orosz útlevelet, sőt Moszkva megengedi, hogy megtartsák ukrán állampolgárságukat is.

A Szovjetunió felbomlásakor Ukrajnának még 53 millió lakója volt, ma már csak 38 millióan vannak. S ebben az adatban nem szerepel a 2014-ben Moszkva által annektált Krím, valamint az oroszok által ellenőrzött luhanszki és a donyecki körzet, amely önmagában hatmillió emberrel apasztotta a lélekszámot. A kijevi kormány fennhatósága alatt maradt ukrán területek negyedszázad alatt – a második világháború óta példátlan módon – majdnem egy magyarországnyi népességet veszítettek el.

Idegenek nem kellenek

Az Oroszországba települő szakképzett munkaerő a nagyvárosokban gyorsan talál állást, elsősorban az informatikai ágazatban és a pénzügyi szektorban, de könnyű elhelyezkedni az energetikai iparban is. A fizetés az ukrán 35 ezer forintnyi átlag többszöröse, a nagyvárosokban megegyezik a magyaréval, vagyis 200 ezer forintnak megfelelő rubel; a falvakban ennek harmada.

Az ukránok felé való nyitottsággal ellentétben a Szovjetunió más utódállamaiból vagy a világ egyéb részeiről bevándorolni kívánókkal nem nagystílű a birodalom. Ők hosszadalmas bürokratikus folyamat után igényelhetnek munkavállalási engedélyt, azt is csak egy hónapra, ami 20 ezer forintnak megfelelő rubelbe kerül. Az engedélyt havonta meg kell hosszabbíttatni, és ismét fizetni kell. Ha valaki megszegi a szabályokat, akár börtönbüntetést is kaphat, majd öt-tíz évre kitiltják az országból. Állampolgárságról meg szó sem esik.

Hivatalosan hárommillió ukrán állampolgár tartózkodik Oroszországban. Moszkvai források azonban hozzáteszik, hogy a valóság ennek a számnak legalább a kétszerese. A regisztrációs rendszerbe ugyanis csak azok kerülnek be, akik a határ átlépése után valamilyen támogatásra adnak be igényt. Azok az ukránok viszont, akik már Oroszországban élő rokonaiknál, barátaiknál találnak fedelet, semmilyen menekültügyi listán nem szerepelnek. Ráadásul sokan azonnal kérik az orosz állampolgárságot, és ezzel kikerülnek a bevándorlási hivatal látóköréből.

Nemcsak az ukrajnai oroszok költöztek át az „anyaországba”, hanem az ukránok jelentős része is vándorbotot vett a kezébe. Ukrajna pedig Oroszország számára kiapadhatatlan emberi erőforrásnak látszik. Az ukrajnai megélhetés nehézségeit érzékelteti, hogy egy kiló csirkehúsért ezer forintnak megfelelő helyi pénzt kell fizetni, vagyis nagyjából a magyarországi árat, miközben a havi átlagjövedelem 35 ezer forint, vagyis közel ötöde a magyar nettó kereseteknek (2015-ben 135 ezer forint). Ha ez még nem volna elég, a lakossági gáz ára köbméterenként hat hrivnya – hetven forint –, vagyis egy 50 négyzetméteres lakást télen egy teljes nyugdíjból – 15 ezer forintnak megfelelő összegből – lehet kifűteni.

Jönnek a muszlimok

Ukrajnát megviseli a kelet-ukrajnai harcok miatti kényszersorozás is. A behívókat a nagy belső vándorlás miatt alig lehet kézbesíteni, ezért a hatóságok azt a módszert alkalmazzák, hogy éjszaka a katonák berúgják a lakások ajtaját, és a katonakorban lévő férfiakat elviszik. Persze nem mindenkit, mert aki helyben fizet, maradhat.

Moszkva politikájában lehetetlen nem észrevenni a tudatosságot: demográfiai helyzetét csak a hasonló szláv nyelvet beszélő és szintén ortodox ukránok millióival akarja javítani. A tragikusan rossz orosz demográfiai mutatókon éppen az ukrán bevándorlással tudtak fordítani. Jelenleg Oroszország lélekszáma annyi, amennyi 25 éve volt, vagyis 140 millió. A népesség etnikai és felekezeti összetételében azonban megállíthatatlan az eltolódás. Daniel Pipes amerikai iszlámszakértő szerint a lakosság 15 százaléka – 21-23 millió ember – muszlim. Az arány gyorsan változik, hiszen egy átlagos orosz nőnek 1,4 gyereke születik (egy moszkvainak mindössze 1,1), a muszlim nők viszont Moszkvában is átlagosan 2,3 gyermeket (a tatárok hatot, a csecsenek és ingusföldiek tízet) szülnek.

Továbbá három-négy millió muszlim vándorolt be Oroszországba az olyan volt szovjet tagköztársaságokból, mint Azerbajdzsán és Kazahsztán. Daniel Pipes szerint a keresztény oroszok száma évente 0,6 százalékkal csökken, a muszlimoké pedig azonos arányban nő. Ennek drámai hatásai lesznek a jövőben, mivel egyes muszlim vallási etnikumokban (például a krími tatárokban) Moszkva nemzetbiztonsági kockázatot lát. Néhány éven belül azonban az orosz fegyveres erőkben szolgáló sorkatonák felét muszlimok fogják kitenni.

Ukrajna szándékos kiürítése Putyin egyfajta bosszúja is azért, mert az országot nem sikerült az érdekszférájába vonni, s Kijev Viktor Janukovics elnök elűzése után a nyugati orientációt választotta. Moszkva szabályos agy- és munkaerő-elszívást alkalmaz: most már nemcsak a keleti végekről indulnak el az emberek még keletebbre, hanem az ország középső részeiről és Kárpátaljáról is felkerekedik a szláv lakosság.

A kivándorlási folyamat megállíthatatlannak látszik. Egy közvélemény-kutatás szerint az ukránok 30 százaléka készen áll arra, hogy végleg elhagyja hazáját, s 40 százalékuk néhány évig szeretne külföldön dolgozni. A felmérések szerint elsősorban a magasan kvalifikált, diplomás emberek fognak vándorbotot, így az ukrán gazdaság talpra állításának legfőbb akadálya az értelmiség hiánya lehet. A HeadHunter munkaközvetítő cég felmérése szerint az ukrán diplomások több mint 90 százaléka potenciális kivándorló, nem akar országában nyomorogva élni, és kivárni a jobb időket.

Az EU is hátrány

A szegény embert és Ukrajnát az ág is húzza, valamint az Európai Unióval kötött szabadkereskedelmi megállapodás is. A februárban aláírt egyezmény értelmében az ukrán mezőgazdasági termelők jövőre már nem kaphatnak állami támogatást. A gazdák kezdik abbahagyni a föld megművelését, mert elavult módszereik, a magas vetőmag- és műtrágyaárak miatt termékeik nem versenyképesek az európai piacon. Az EU mindössze 72 ukrán cégnek adott engedélyt, hogy az unióba mezőgazdasági termékeket exportáljon, ebből 39 mézkivitellel foglalkozik. Így jövőre arra lehet számítani, hogy már nemcsak az értelmiségiek, de a mezőgazdasági munkások is célba veszik Oroszországot.

Ukrajna előtt már van egy negatív példa. Lengyelországot a munkaképes népesség 10 százaléka hagyta el, a kieső munkaerőt pedig éppen ukrán bevándorlókkal pótolták, akik viszont nem kapták meg az EU egész területére érvényes schengeni vízumot. Már legalább egymillió ukrán él lengyel földön, mert Varsó is ugyanazt csinálja kicsiben, mint Moszkva nagyban: keresztény szlávokkal igyekszik pótolni a népességfogyást. A példa ragadós: Csehországban már több százezer ukrán vállalt munkát, és a magyar kormány is hasonló intézkedéseket tervez. Ráadásul újabb kivándorlási hullámot indíthat el, hogy az Európai Unió csúcsértekezlete mostanában tűzi napirendre az ukrán vízummentességet, amely azonban nem jár együtt a munkavállalási engedély automatikus megadásával.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.