KOALÍCIÓROBBANTÁS

/ 2006.02.16., csütörtök 16:11 /

Szétesett a szlovák kormánykoalíció, június 17-én tartják az előrehozott választásokat, három hónappal korábban az eredeti időpontnál. Csoda, hogy az állandó válsággal küzdő második Dzurinda-kormány eddig kibírta.

Az ütközet, az öt nap alatt lezajló válság a Pavol Hrusovsky házelnök vezette Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és Mikulás Dzurinda Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniója (SDKÚ) között zajlott. A KDH ultimátumszerűen bejelentette, hogy ha a külügyminiszter tíz hónapos hezitálás után nem terjeszti azonnal a kabinet elé és az nem fogadja el a lelkiismereti szabadságról szóló vatikáni utószerződést, akkor kilép a kormányból. Az SDKÚ is bekeményített, a kabinet nem tűzte napirendre a - főleg a baloldali és liberális erők által szüntelen támadott - tervezetet, mondván, az elfogadhatatlan, diszkriminatív elemeket tartalmaz. Pedig a viszály nagyon egyszerű lépéssel megelőzhető lett volna. A miniszterek rábólintanak a szerződésre, amit aztán a parlament biztosan elutasít, s ezzel mindenki megőrizte volna az arcát, marad a kormány. Míg most mindkét fél elvekre, erkölcsi politizálásra, értékekre hivatkozott, mintha mindkét pártnak érdeke lett volna a koalíció felrobbantása.

Érdekességként néhány példa a szócsatából: a lelkiismereti szabadságot az élet túl sok területén lehetne érvényesíteni, az egészségügyben az orvosok az abortusz elvégzését tagadhatnák meg, mások a vasárnap vagy ünnepnapokon végzett munkát - nem csak az áruházakban. Dzurinda szerint a katolikusok kiváltságos helyzetbe kerülnének, az egyház beavatkozna a világi dolgokba.

A vita is hozzájárult ahhoz, hogy bár 2006 a választás éve, mind a KDH, mind az SDKÚ népszerűsége tíz százalék alá esett. Mindkettő szavazatokat akar szerezni és a szlovák jobboldal vezető erejévé válni. A választásokat minden felmérés szerint a Robert Fico vezette baloldali és populista Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) nyerheti meg. Nem teljesen alaptalan a gyanú, hogy a KDH azért ugrott ki a kormányból, hogy a Smerhez közelítsen. Ugyanakkor a KDH és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) között létezik egyfajta háttéregyezség a közös fellépésről. Egyrészt a hasonló értékek alapján, másrészt mert ketten nagyjából húszszázalékos erőt képviselnek. Ugyanakkor Fico magyarellenes kirohanásai miatt a Smer és az MKP kapcsolata nem a legbarátságosabb.

Az SDKÚ is profitálhat a kormányválságból. Dzurindát az utóbbi időben gyakran megtámogatta korábbi ősellensége, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt (HZDS-LS), s a közeledés tovább erősödhet. A rossz emlékű volt médiamágnás és gazdasági miniszter, Pavol Rusko bukása után űr keletkezett a liberális oldalon, a vatikáni utószerződés elutasításával Dzurinda ezeket a szavazókat is megnyerheti. A lehető legrosszabb változat az lenne, ha a két nagy ellenzéki erő, a Smer és a HZDS összefogna. Ám Fico és Meciar utálja egymást, még ha hasonlítanak is abban, hogy mindketten populisták, arrogánsak és mérhetetlenül hataloméhesek.

A 150 tagú törvényhozásba a felmérések szerint nyolc párt juthat be, a két szélsőséget - a kommunistákat az egyik és a magyarfaló Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját (SNS) a másik oldalon - is beleértve. Esélytelen, hogy ismét tisztán jobboldali koalíció alakuljon. Az MKP-nak nyolcévi kormányzás után készülnie kell az ellenzéki szerepre.

Június 17-e korszakhatár lehet az MKP életében. A párt a decemberi megyei választásokon minden téren vesztett, s elválik, a pesszimistáknak volt-e igazuk, akik szerint az MKP már nem számíthat eddigi fegyelmezett, tíz százalékot bizton hozó szavazótáborára. A párt megkopott - szerencsétlen korrupciós ügyei miatt is. Az országos vezetőség azzal vetette el Duray Miklós okokat firtató elemzését, hogy még ha igaz is 180 alapszervezet elsorvadása, abban a pártépítésért felelős Duray is hibás. Vagyis a múlt szombaton beszéltek ugyan a vereségről és a tapasztalatokról, de termékenynek nevezhető következtetéseket nem vontak le. Az idő kevés. Ki kell dolgozni a programot, össze kell állítani a jelöltlistát. Minden benne lehet a pakliban. Még az is, hogy az MKP-ban egy újabb nagy vereség indítja el az öntisztulás folyamatát.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.