Kommunisták kíméljenek!

Megkésett átvilágítási törvény Romániában

/ 2010.06.08., kedd 11:32 /
Kommunisták kíméljenek!

A következő öt évben Romániában nem tölthetnek be vezető posztot azok, akik az egykori kommunista párt magas rangú tisztségviselői voltak. A törvény vonatkozik a diktatúra éveiben regnáló miniszterekre, a tanácsok vezetőire, a titkosrendőrség ügynökeire.

Romániában a parlament május 19-én fogadta el a lusztrációs törvényt. Ha ez húsz évvel korábban történik, egy időre megbéníthatta volna az országot, hiszen a közhivatalok jelentős hányadának élén olyan személyek álltak, akiket érintett volna a mai jogszabály.

Az utóbbi húsz év történetében is rengeteg az olyan parlamenti politikus, önkormányzati és hivatali köztisztviselő, akik a diktatúra éveiben részesei voltak a hatalomgyakorlásnak. Politikai és erkölcsi megtisztulásra lehetőséget kínált ugyan az 1990 márciusában elfogadott Temesvári kiáltvány, melynek 8. pontja kifejezi: a szocialista-kommunista hatalomban, az elnyomó állami és pártgépezetben felelős szerepet vállaló személyek tíz évig ne tölthessenek be köztisztségeket. Ez a dokumentum feledésbe merült, és legfeljebb ajánlásként rögzült.

A mostani törvény az 1945. március 6. és 1989. december 22. közti időszakra vonatkozik. A korlátozás a törvény hatálybalépésétől számított öt évig érvényes, tehát akik jelenleg választott tisztviselők, megbízatásukat letölthetik, és utána kezdődik számukra a tilalom; akik pedig kinevezés útján jutottak poszthoz, azok 90 napos határidő alatt benyújthatják lemondásukat, illetve tisztázhatják helyzetüket. Kiskapuk is vannak azonban: például ha bizonyítják, hogy diktatúrabeli tisztségeikért nem kaptak javadalmazást. A Román Kommunista Párt és a Kommunista Ifjúsági Szövetség egyszerű tagjait vagy alapszervezeti titkárait sem érinti a törvény.

A jogszabály első tervezete 1994-ből való, egyik kezdeményezője néhai Constantin Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Romániai Szövetségének elnöke. A "Ticu-törvényt" másfél évtized alatt többször módosították, a jelenlegihez közeli változatot 2006-ban a Nemzeti Liberális Párt terjesztette be. Ezt a szenátus megszavazta, ám a képviselőházban elakadt.

Traian Băsescu

Ennek egyik oka, hogy 2007 tavaszán a jobbközép kormánykoalícióból kilépett a Demokrata Párt, s több mint másfél évig a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kisebbségben kormányozott, mégpedig az ellenzéki Szociáldemokrata Párt támogatásával, így gyakorlatilag csak azt tudták tenni, amit a szociáldemokraták is jónak láttak. A baloldal kikötötte: a lusztrációs törvény ne kerüljön napirendre.

A Szociáldemokrata Párt ma sem szavazta meg a lusztrációs törvényt, sőt az alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben. Az ellenkezés magyarázata egyszerű: pártjuk egyik jogutódja a "hatalomátmentők" csoportját tömörítő Nemzeti Megmentési Frontnak, mely a diktatúra bukása után alakult volt párttisztségviselők részvételével.

A mostani törvényt sokan késeinek, ezért csak jelképes igazságtételnek minősítik. A diktatúráért leginkább felelős kommunista nómenklatúra tagjainak zöme ugyanis vagy elhunyt, vagy már nyugdíjas, esetleg a visszavonulás előtt áll. Sokuk életpályája felfelé ívelt az elmúlt húsz évben.

Az ötéves tiltás jobbára a fiatalabbakat érinti, de közülük annak idején kevesen kerülhettek magas beosztásokba. "A kis halakat elkapják, a nagy halak megmenekülnek" - ez a jellemző vélemény most Romániában. Jó példa erre Ion Iliescu szociáldemokrata politikus, aki 1990 óta tíz évig volt államfő. Ő cinikusan ki is jelentette: hidegen hagyja a törvény, mert már 80 éves. Egyúttal sztálinista módszernek nevezte a jogszabályt, mert szerinte ugyanúgy vadásznak most az egykori pártaktivistákra, mint ahogy a kommunisták vadásztak a kulákokra, kapitalistákra.

A törvény egyik pikantériája Traian Băsescu államfő nevéhez fűződik. Hajóskapitányként a Román Szocialista Köztársaság állami hajózási vállalatának képviselője volt Belgiumban, s az ilyen kinevezések akkor csakis pártvonalon történhettek. Ám a mostani jogszabály szövegéből törölték a kereskedelmi tisztségeket. Egy felmérésben azt kérdezték a polgároktól, lesz-e eredménye a lusztrációs törvénynek. A válaszok százalékaránya: 27 százalék szerint igen, 32 százalék szerint kevés, 39 százalék szerint semmi.



Változatok átvilágításra

G. F. P.

CSEHORSZÁGBAN az 1991-es lusztrációs törvény arra helyezi a fő hangsúlyt, hogy valaki szerepel-e az állambiztonsági kartotékokban. Ha igen, akkor az illető nem tölthet be közfunkciókat. 2002-től nyilvános az állambiztonsági informátorok névsora.

LENGYELORSZÁGBAN
1997 óta átvilágítják a választott képviselőket, magas rangú állami hivatalnokokat, ügyészeket, ügyvédeket, de például az újságírókat nem. Akik beismerik az együttműködést vagy akiket a bíróság hazugságon kap, azokkal nem történik semmi, csak elveszítik "erkölcsi tőkéjüket", hogy betöltsék az adott pozíciót.

ÉSZTORSZÁGBAN
egy 1994-es törvény értelmében a közfeladatot ellátó személytől "lelkiismereti nyilatkozatot" kérnek, nem működött-e együtt a KGB-vel. Ha igen, egy éven belül jelentkeznie kell az állambiztonságnál, de az egykori titkos együttműködés ténye nem kerül nyilvánosságra.

LETTORSZÁGBAN
a volt KGB-ügynököknek az ottani Történeti Hivatalban kellett jelentkezniük. Az 1994-es törvény szerint tájékozódni kell a parlamenti, önkormányzati képviselőről, állami hivatalnokról. Ezekre a posztokra ex-állambiztonsági nem alkalmazható. Az 1998-as választásokon már nem indulhattak a KGB volt alkalmazottai.

LITVÁNIÁBAN
az 1999-es lusztrációs törvény értelmében egy bizottság előtt kell bejelenteni, ha valaki 1940 és 1990 között a KGB-nek dolgozott. Az információt csak akkor lehet nyilvánosságra hozni, ha az illető közfunkciót tölt be, illetve ha a törvény elfogadása után fél éven belül nem jelentkezett.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.