Kormányválság előtt Szlovákia?

/ 2001.04.20., péntek 07:40 /

Szlovákiában nem lesz magyar többségű megye. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) Országos Tanácsa (OT) március végén úgy döntött, hogy minisztereik a közigazgatási felosztás 12 megyés változatát támogatják. Az OT-nek ez a döntése megosztotta a magyar pártot.

Pozsonyi tudósítónktól

Nincs olyan érzése, hogy a koalíciós partnerek mindinkább a partvonalon kívülre szorítják a pártot?

Kezdettől fogva tudtuk, hogy nem lesz könnyű az együttműködés. Végül is azért léptek velünk koalícióra, mert nélkülünk nem tudtak volna stabil kormányt alakítani. Elképzeléseink nagy része bekerült a kormányprogramba, de előre tudtuk, hogy teljesítésüket úgy kell majd kikényszerítenünk.

Az MKP-t már a folyamatos meghátrálás pártjaként emlegetik.

Látni kell, hogy a visszalépések közben azért valamit elértünk. Például az alkotmány megszavazását három feltételhez kötöttük. Ebből kettőt úgy teljesítettek, ahogyan mi kértük. A harmadikkal, a nevesítetlen földekkel van gond. A kormányprogramban az szerepelt, hogy a nevesítetlen földek kezelése a földalaptól a községekhez kerül, de a koalíciós partnerek ellenállása miatt csak annyit sikerült elérni, hogy a községek majd beleszólhatnak a nevesítetlen földek bérbeadásába, ha elkészül a vonatkozó törvény.

A második feltétel a kisebbségi nyelvi charta. A kormány elfogadta, a külügyminiszter Strasbourgban alá is írta. Biztos abban, hogy a mostani magyarellenes légkörben a szlovák parlament is jóváhagyja?

Legkésőbb júniusban kerül a törvényhozás elé, július első hetében kellene jóváhagyni. Utána már kezdődik az uborkaszezon, tehát a chartát aligha tudják majd kisebbségellenes hangulatkeltésre kihasználni. Változtatni a szövegen már nem lehet, tehát a parlament vagy jóváhagyja, vagy elutasítja. Szerintem az elutasítást nem meri megkockáztatni a kormánykoalíció.

Az első feltétel az önálló magyar kar volt. Az idén már aligha lesz belőle valami. Gondolja, hogy jövőre, a választások évében akad olyan szlovák erő, amely vállalni meri a támogatását?

A kar nem a kormánypártokon múlik. Rajtuk az múlott, hogy ki kellett kényszeríteni belőlük az erről szóló kormányhatározatot. A kormánypártok a légkört teremthetik meg mellette vagy ellene, ez tény. Az akadémiai tanácstól függ, hogy lesz-e kar. Több egyeztetésen vettem részt magam is ez ügyben, és az az érzésem, hogy a nyitrai pedagógusok sincsenek felkészülve. Mintha maguk sem hitték volna, hogy születik ilyen kormányhatározat. De magam is úgy látom, hogy ha az idén nem sikerül lépni, jövőre már nagyon kicsi lesz a kar létrehozásának esélye.

Mindezeket figyelembe véve, s ha még hozzátesszük, hogy '99-ben a magyarok ellenére fogadta el a parlament a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, sokan úgy vélik, ennyiért nem volt érdemes vállalni a kormányzati felelősséget. Ennyit az MKP kívülről is el tudott volna érni, mint '94-ben, a Moravcík-kormány idején.

Aki ezt állítja, vagy politikai analfabéta, vagy túl rövid az emlékezete, hiszen a Moravcík-kormány idején nem sokat értünk el. Most egészen más a helyzet. A külföld Meciar után bármilyen kormányt elfogadhatóbbnak vélt, amit az említett kisebbségi nyelvtörvény is bizonyít. Ez a törvény még a jelenlegi gyakorlatot sem biztosítja, de az EU tapsolt neki, ami számunkra is meglepetés volt. Ezért kellett az alkotmánynál például a feltételszabás politikájához folyamodni. Nem hiszem, hogy kormányon kívülről elérhettük volna azt, amit belülről. Számos állami intézmény és vállalat támogatja a magyar vidékeket - ami nem volt sem Meciar, sem Moravcík idején -, regionális szinteken is ott vannak az embereink, vannak járási elöljáróink.

Komárom megyétől elbúcsúzhatunk. Megszületett az OT ominózus döntése, az indoklás szerint azért, hogy az MKP tárgyalási helyzetben maradhasson. Az ellentábor szerint ez megalkuvás volt, a magyar érdekek feladása. Ön szerint ki maradt tárgyalási helyzetben: az OT, az MKP vagy Dzurinda?

Nem hiszem, hogy az lett volna számunkra a fontos, hogy Dzurinda vagy kormánya tárgyalási helyzetben maradhasson. Nekünk kellett helyzetben maradnunk. Nem értem azokat a kollégákat, akik egy érvényes országos tanácsi döntés ellen hadakoznak. A választási rendszerrel kapcsolatban olyan döntés is született, amellyel én nem értek egyet, de tiszteletben tartom. Egyébként is fölösleges kampányolni ellene, mert ez az OT-döntés még nem a reformról szól, a minisztereket kötelezte és nem a képviselőket, akik a parlamentben nyugodtan ellene szavazhatnak. Blokkolhatják is vagy tartózkodhatnak, annak a függvényében, hogy miről lesz majd szavazás, hogy ki tudunk-e még verekedni valamit.

Két baloldali kormánypárt sem ért egyet a kormány reformtervezetével, ezért sokan kormányválságot emlegetnek.

Most már az EU-nak is az az egyelőre nem hivatalos álláspontja, hogy ez a kormány nem megoldja, hanem maga előtt tolja a problémákat. Kormányválság még nincs, de lehet. Attól függ, mit lép a baloldal és a Schuster államfő vezette SOP. Ha az ellenzékkel összefogva keresztülviszik a 8+8-as modellt, az válságokat okozhat. Nemcsak azért, mert akkor nekünk is el kell döntenünk, hogy ilyen esetben a kormányban maradhatunk-e, hanem azért is, mert Dzurindát és a pártját egyszerűen leszavazzák. Sokan idő előtti választásokat is emlegetnek, de nem lehet megjósolni, mi lesz.

Ön szerint miről beszélhetünk az MKP-ben, szekértáborokról, szakadásról?

Egyikről sem. Pár ember az OT határozata ellen kampányol. Szekértáborokról azért nem beszélhetünk, mert az OT-ben nagyon különböző érdekek mentén szavaztak. A közép-szlovákiaiaknak megfelelt a kormánytervezet, ezért szavazták meg, Nyitra megyében semmi nem változott, az oda kerülők ezért voksoltak ellene. Mondhatnám azt is, hogy mindenkit a lokálpatriotizmusa vezérelt. A parlamentben várható fejlemények kapcsán fontosnak tartom megjegyezni: ha ezzel az OT-határozattal semmi mást nem érünk el, csak azt, hogy kiderül: nem a magyar koalíció a reform kerékkötője, akkor már megérte.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.