Küzdelem Erdélyben a közbirtokokért

/ 2001.04.27., péntek 07:41 /

Csíkszeredai tudósítónktól

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) együttműködési egyezményének első komolyabb megpróbáltatása várható a napokban. A bukaresti parlament a tervek szerint tárgyalni kezdi a romániai földtörvény módosítását. Az 1-es számú román föld- és erdőtörvény, amely kiegészítése egy korábbi parlamenti határozatnak, már tavaly januártól érvényben van. A kettő együtt több millió román állampolgárnak juttatná vissza a tőlük vagy őseiktől elkobzott (államosított, kisajátított) termőföldet, erdőt, legelőt. Még nem tudni, hogy a tervezett módosítás mennyire csökkenti a visszaszolgáltatásra javasolt területek nagyságát. Az 1996 és 2000 között hatalmon volt parasztpártiak az RMDSZ-szel és a liberálisokkal együtt elérték, hogy a közbirtokokat is érintő jogosultságot az 1921. évi román földtörvény végrehajtása utáni állapotnak megfelelően vegyék figyelembe. Ez kedvező az erdélyi magyarság számára is, mivel ez az intézkedés legalább 250 ezer hektár erdő visszajuttatásával járna. (A közbirtokok egy-egy település határában lévő erdő, mező, rét, amely a falu közös tulajdona. A közös tulajdonból nem egyenlő arányban részesednek, így tulajdoni hányaduk alapján kapnak járulékot. A közbirtok részenként nem elidegeníthető, viszont örökíthető. Eredetileg a felmenő ági hozzátartozók katonai, úrbéri szolgálataikért kapták. A közbirtokokat sok esetben nem a tulajdonosok gondozzák, hanem bérbe adják, főleg erdőgazdaságoknak, amelyek a használatért és a fakitermelésért fizetnek.)

Fotó: Griechisch Tamás

A PDSR ugyanakkor inkább az állami vagyont gyarapítaná, az állami befolyást erősítené, és ragaszkodik az 1945-ös viszonyítási dátumhoz. E szerint a Petru Groza-féle földtörvény alapján történnének a visszaszolgáltatások. Így csak a második világháború utáni tulajdonosi bizonylatok lennének érvényben, csak azokkal lehetne igazolni a tulajdonjogot, nem ismernék el a tanúkkal igazolt örökséget sem. Ráadásul a tervezett módosítás szentesítené azt az állami akaratot, hogy a közbirtokok esetében az örökös tagoknak legfeljebb tíz hektár erdőt adjanak vissza. Mindez egyelőre csak módosító indítvány, a parlamenti vitában még változhat az elgondolás. Ebben bízik az RMDSZ, annál is inkább, mivel ígéretet kapott a PDSR politikusaitól, hogy a parlamenti vitában rugalmasak lesznek.

Az erdélyi magyarság szempontjából életbevágóan fontosak a közbirtokok, hiszen ezek több száz településnek jelentenének tulajdont és jövedelmet. Ezeknek a több mint 90 százaléka Székelyföldön található, ott volt igazán hagyománya a közbirtokosi erdő- és legelőgazdálkodásnak. A tényleges visszaszolgáltatás esetén a legtöbb magyar vagy magyarlakta településen az ősöktől örökölt régi alapszabályzat szerint működnének a közbirtokosságok.

Az utóbbi évben mindegyik erdélyi közbirtokosság megvívta a maga harcát az erdők és legelők visszaszerzéséért. Elképesztő akadályokat kellett leküzdeniük a megyei tulajdonmegállapító bizottságoknál. Ezek ugyanis olyan tisztségviselőkből álltak, akik az állami tulajdont, az állam érdekeit védték. A legkeményebb ellenállást az állami erdőügynökség területi képviselői, az erdőmérnökök tanúsították, a legtöbbjük felettesük parancsára a végletekig gáncsoskodott. A közbirtokosok jogai mellett kiálló erdőmérnököket és erdészeket megfélemlítették vagy megbüntették. Sok helyen az erdészet kikényszerítette a számára előnyös szerződést az erdők kezelésére, munkálatok, szolgáltatások elvégzésére. Igaz, köttettek békés, kölcsönösen előnyös, gyümölcsözőnek ígérkező szerződések is. Vannak olyan székelyföldi közbirtokok, ahol már elkezdődött a szakszerű üzemterv szerinti erdőgazdálkodás. Aggodalmakat és feszültségeket keltett viszont az, hogy sok közbirtokon az utóbbi egy-két évben is folytatódott a törvénytelen, állami érdekeltségű fakitermelés. Ezért sok helyen arra várnak, hogy magánerdészetek alakuljanak, és majd velük kössék meg a közbirtokokról szóló szerződést.

Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei képviselője, akit román politikustársai is úgy emlegetnek, mint a közbirtokok és általában a magántulajdon védelmének egyik élharcosát, azt állítja, hogy a PDSR törvénymódosító szándékai román és magyar vagy más nemzetiségű tulajdonosokat is károsan érintenek, ám a lépésnek mégis van nemzetiségi háttere, jellege. "Hogy bennünket korlátozhassanak a jogainkban, inkább román erdőtulajdonos közösségek teljes mértékű birtokba helyezéséről is lemondanak" - véli. Leszögezte, hogy amennyiben a 2000. évi 1-es számú föld- és erdőtörvény módosítása súlyos jogfosztottságokat, korlátozásokat okoz az erdélyi, székelyföldi magyarságnak, úgy nekik is csatlakozniuk kell a parasztpártiak tiltakozó megmozdulásaihoz.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.